2022. december 29., csütörtök

2022. december 28., szerda

Kóspallag körül - fekete-fehér

 Az időjárás különleges látvánnyal örvendeztetetett meg minket: A felhőtakaró annyira alacsonyan borította a tájat, hoyg a távoli magas hegycsúcsok kibukkantak a paplan alól. Ugyanakkor az oszladozó köd mögül átsejlettek az alacsonyabb hegyek. Ezáltal olyan hatása volt a látványnak, mintha egy üveggömbön át néztük volna. 

A távolban a NAgy Galla és a Kis Galla dupla csúcsa nyúlik a felhők fölé. 

Az első képen is látszódó kettős felhőréteg osztja két részre a teret. 






#12hónapabörzsönyben

 Sajna idén két hónap Börzsöny nélkül telt, de cserébe helyette az ország-világ más részein túráztam jókat!

Január - Huhogó erdő

Királyrétről kapaszkodtam fel a Csóványosra, mint utóbb kiderült lázasan. A kedvemet és hajlandóságomat fokozta a a zúzmarás erdő látványa, a tomboló szél kavarta a havat, az évszázados bükkök lassú imbolygással ütődtek egymáshoz. Mindez együttesen susogó, huhogó és kongó hangokat eredményezett. A sok zúzmarás fa és havas csóványosbólakaldera-tájkép helyett inkább azt a képet választottam, ahol a hó kavarja  a havat a fák között. Egész jól sikerült megörökíteni. 

Február - Elakadásaink Magyrkút és Nódrád között

Kerékpárral akartuk megtenni a fentebb jelzett útvonalat, de a sár miatt az erdő közepén le kellett állítani a bringákat, így újraterveztük a túrát és  két lábra váltottunk. Végül egy patakmederben vágtunk neki a kevésbé sáros útnak, térdig avarban, majd a Nagy-kő-hegyen bámultuk kicsit a panorámát. 
 

Március - Csatangolás Diósjenő környékén

Csupasz, égig érő fák, zörgő avar, csendesen csordogáló patakok, napsütéses erdő, friss vízű források és elképzelhetetlenül nagy béke és nyugalom. Ilyen volt a börzsönyi rengeteg egy kora tavaszi napsütéses napon. Rügyfakadás előtt is szép a csupasz erdő!


Áprlis - Hollókő, Csarna-völgye a legszebb börzsönyi körút

Legalábbis szerintem. Tavasszal pedig különösen szép. A kedvenc képem erről a túráról, amikor fél óra leforgása alatt jött és ment a vihar, és mindezt egy panorámapontról szemléltem végig. 


Május - Panorámák Kóspallag körül

Ez egy nagyon szép panorámatúra, kétszer is jártam a környéken májusban. 


Június - Álom bérceken

Csodás táborozás a Börzsöny egy rejtett kilátópontján. Megismerkedtem a gömbhéjas elválású andezittel és a kutyatej szenderrel, valamint a nagyon csilalgos égbolttal. 


Augusztus  - Nagy Galla és az Ipoly

A szokatlanul száraz sé forró  nyár következtében sok helyen megégett az erdő a nap perzselő sugarai miatt. A  Nagy-Galláról jól látszódik a megperzselődött, elszáradt erdő. Alig vártam már, hogy leérjek az Ipolyhoz, ahol megmártóztam a jó hűvös vízben. 


Szeptember - Sajna kimaradt

Október - Bernecebarátitól Drégelyvárig

Két napos őszi túrám változatos, színes őszi erdőben, a Nagy-völgy patakja mentén, égerlápok, egy szurdok és nagy őzláb- és egyéb gombák társaságában telt. 


November  - a sok munka és egyéb kötelezettségek miatt elszalasztottam egy nagyon jó kis (mátra helyetti) börzsönyi kalandozást. 

December - Családi karácsony , avagy vendégeskedés az erdőben

Bejártuk a májusi panoráma útvonalat. Az időjárás nagyon különleges volt. A felhők főlé magasodtak a távoli hegycsúcsok, ámde az alsóbb szinteken  oszlott némiképp a köd, így átlátszóvá vált a a felhőpaplan. Úgy borította a hegyeket, mint egy hatalmas üveggömb. 





Családi karácsony - vendégeskedés az erdőben

Nagy lelkesedéssel készültünk szokásos  karácsonyi családi túránkra, aztán kiderült, hogy a család kamasz korú népessége nem kér belőle. Így aztán két lányom képviselte az ifjúságot, mi pedig tartottuk velük a tempót. 

A panorámatúrát már jó párszor bejártam korábban. Ezúttal a Kisinóci-túristaháztól indultunk a Nagy-Sas-hegy felé a sárga négyzet jelzésen. Először egy nagyon vadregényes-bozótos völgyön vezet át az út, Vinkli hangos ugatása közepette. Semmiféle módon nem tudtuk rávenni a hallagatásra, abban reménykedtünk, hamarosan kiengedi az ünnepek alatt felgyülemlett energiáit és elhallgat. 

Hamarosan elértük a Ló-pataki völgyet és a patak mellett haladtunk tovább az Érsek-tisztás felé. Az erdő sáros volt, az idő kissé párás, néhol ködfoltokkal. Ahogy haladtunk felfelé, néhol még a nap is kisütött. Mindez nem befolyásolta a kutyát, továbbra is ontotta magából a hangokat. Ekkor taktikát változtattunk: a kivárás helyett a szórakoztatásra. Botokat dobáltunk neki, így amíg a szájában volt a bot, csend volt. Ki gondolta volna, hogy kisgyerekek nélküli túrán is ilyen trükkökhöz kell folyamodnunk? Még jó, hogy mindenki nagy gyakorlattal rendelkezik ezen a téren. 

Az Érsek-tisztásnál a kék jelzésen mentünk a Keselyűs-orom felé. Innentől megváltozik az erdő hangulata. Mintha elvarázsolt fák között járnánk. Mesebeli, fákká dermedt lényeket vont be mohával az idő. Zöld puha párnával bevont kősziklák szegélyezték a merdeken felfelé vezető keskeny ösvényt. Nagyon szeretem ezt a részt! Minden alkalommal megállok itt a felfelé kapaszkodásban, nem csak pihenni, megcsodálni a fák és a sziklák összhangját. A kutya nem viselte jól a pihenőt, újra hangos ugatással próbált rávenni a tempósabb haladásra. 


A Nagy-Sas-hegy tetejéről a fák közül kitekintve már láttuk, hogy egész különleges panoráma vár ránk a szeközti fennsíkról.
Leereszkedtünk a  Nagy-réthez, majd fel a fennsíkhoz a kilátópontra. Itt tüzet raktunk, majdnem meggyújtottuk, körbeültük, káposztasalátákat és száraz karácsonyi sütiket ebédeltünk. Vinklit apró jutalomfalatokkal hallgattattuk el. 
KÖzben a távolban bodrozódó felhők mögül kikandikáló hegycsúcsokat próbáltuk beazonosítani. 
Átsétáltunk a Só-hegyre, ahol még pazarabb látvány tárult a szemünk elé. 
Még napoztunk is egy kicsit, a talajt felmelegítette a déli lejtőre sütő tavaszias nap. Itt a hassimi segített, s percekig mélységes csöndbe burkolózva szemléltük a tájat. 

Majd leereszkedtünk a sziklás ösvényen, keresztülvágtunk a  Lengyel-réten, felkapaszkodtunk a Kopasz-hegy csúcsára is. Itt is ücsörögtünk egy fél órácskát. 
Közben a felhők megindultak felénk, azt hittem, majd ködös erdőben fogunk visszafelé menni, de nem így lett. Valahogy elkerült miket a köd, így a sejtelmes erdei séta elmaradt. 
Helyette szép fenyves, érdekes törzsű fák között haladtunk. 
Egy patakmederbe le is ereszkedtem, zöld mohás fatörzsek között küzdöttem át magam. 

Az út vége felé pici pára azért bujdokolt még a fák között. 


2022. december 27., kedd

Karácsony este a Budaörsi Kopároknál

A Karácsonyi Nagy Családjárás nálunk rendszerint már 23-án elkezdődik, és aztán minden napra jut egy család. Kinek - kinek a magáé, meg közös is. Mármint hol ezzel, hol pedig azzal közös. Így aztán mindenkire jut idő. Meg senkire sem. Szenteste rendszerint csendes, kettesben ünneplünk, kipihenve az előző napi testi és gasztronómiai fáradalmakat. Felsétáltam a közeli hegyre hogy a természettel is töltsek egy kis időt...

Megpihenni karácsony előtt

 Valahogy sose jön össze. 

Pedig jó lenne havas tájn sétálni, évszázados fák között, lassú léptekkel átgondolni az évet és várni az ünnepet. A hegytetőn megállni, szétnézni, meglátni mi van mögöttünk és mi van előttünk. Elengedni a rosszat, magunkhoz öleni a jót, fénybe öltözni, majd beülni a otthon a fa alá.