2022. szeptember 30., péntek

Jó, akkor te ostoba vagy!

Két óra közti szünetben összefutunk a kávézóban. Leültet, kávét rendel, és már meséli a heti frusztrációját: diákjainak az órán papíron kellett programkódot írni. Megkérdezték, hogy miért, mire a következő példázattal próbált rávilágítani a lényegre:  


 - Tudsz-e papírra lovat rajzolni? 

 - Nem.

 - És  Photoshop-ban, tudnál-e lovat rajzolni? 


 A többség persze tudja, hogy nem, de meglepetéssel tapasztalja, hogy volt néhány, aki azt mondta, hogy szabadkézzel nem, de ps-sel tudna lovat rajzolni! 

 - Jó, akkor te ostoba vagy! - gondolja magában, de persze nem mondja ki. 

 - Az arcodon biztos látszik, mit gondolsz! - mondom neki, s már látom is lelki szemeim előtt, milyen is lehet a látvány. Felszabadultan nevetünk. Nagy vidám redők húzódnak a szeme körül, széles vigyor látszik a fején körbe, szeme csillog. 

Váratlan ötlettől vezérelve előveszem a táskámban lapuló fényképezőt, és lefotózom az arcát. Tetszik amit látok, viccelődik, rájátszik még egy kicsit, csuda jó pillanatokat kapok el. Majd szomorúan konstatálom, hogy nincs memóriakártya a gépben. 

Sebaj, gyorsan előveszem a tartalékot, beleteszem, kérem, hogy "játsszuk el" újra az előbbi szitukat. Rááll, készül a fotósorozat. Majd észreveszem, hogy nincs bedugva rendesen a kártya, így megint nem sikerült rögzíteni egyetlen képet sem. 

Nevetve mondom, hogy kellene harmadszor is, mire zordra vált az ábrázata, és azt mondja, ő aztán nem!  Már nem tud hiteles lenni. 

Lógó orral ülök vissza a helyemre. 

- Na, most azt gondolod,  "Jó, akkor te ostoba vagy!", látom a kifejezést az arcodon! -  mire újra kipattan a röhögés, újra játszik, és jöhet a harmadik, ezúttal sikeresen rögzített fotósorozat. 

Az első tényleg élőbb volt, de azért ez se lett rossz. 




2022. szeptember 29., csütörtök

Kolodko szobrok nyomában Pesten

Mi köti össze a Corvin-negyedet, a Keleti pályaudvar környékét, Terézvárost, Erzsébetvárost, a  Szabadság teret és a Dunakorzót? 
Persze, hogy a Kolodko szobrok! Ezen térkép alapján vettük nyakunkba Pestet, a munka és a színházi előadás közötti 2 és fél órában egész sok szoborra találtunk rá.

Mondjuk azt továbbra sem állítom, hogy megszerettem a várost, a városban bringázást, de azt állítom, hogy körbejártuk Pest sok szegletét, megláttam kicsit a város több arcát is. Érdekes élmény volt. Arról nem is beszélve, hogy  mindezt remek idegenvezetőmmel, a lányommal, aki nagy biztonsággal és határozottsággal vezetett végig a városi dzsungelben, ahol én igencsak elveszve éreztem magam, még hű társam, a Locus jelenlétében is. Így inkább csak az egyes szobroknál csekkoltam, hol is járunk, tekertem a piros kabát után, és néha azt sem tudtam délnek tartunk-e, vagy északnak. 
Ja igen. A lányom bringája is gyorsabb, mint az enyém! Alig bírtam tartani a lépést vele. 

Továbbá azt is meg kell állapítsam, hogy bár lehet, hogy a főbb útvonalakon van kerékpárút Budapesten, de a mellékutcákban nincs.  Forgalom pedig van. Se az autósoknak, se a bringásoknak nem jó, ha egy türelmetlen kocsi pöfög a kerékpár mögött, mert elmenni nem tud melletted. A járdán meg ugyebár a gyalogosok méltatlankodnak - joggal. Így aztán szlalomoztunk: hol járdán, hol az úttesten, néha még kerékpárúton is, attól függően, hol nem zavartunk senkit, és hol éreztük magunkat biztonságban. 

Ferenc József szobor az egykori Ferenc József hídon

Helyszín: Szabadság híd

I. Ferenc József az osztrák-magyar monarchia uralkodója  1896-ban avatta fel a frissen elkészült Szabadság hidat. Bár a császár nevét a híd már nem viseli, most mégis itt  lengedez az egyik szép zöld ívén, bronzba öntve, egy nagyon menő hintaágyában, s figyeli  a pesti rakpart forgatagát. 


Szurikáta az I-es számú Gyermekgyógyászati Klinika előtt

Helyszín: Bókay János utca 53. 

A szobor a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kezdeményezésére készült adomány. 
Mivel a cukorbeteg gyerekek nagyon sok injekciót (szurit) kapnak, és az injekciókat mindig magukkal kell hordaniuk, ezért került a kerítésre egy hátizsákot viselő cuki szurikáta. 




A Corvin-negyedből a Keleti pályaudvar felé vettük az irányt.

 

Róth Miksa és üvegablakai

A Róth Miksa utcában sajnos a múzeum zárva volt, így a szobrot nem láttuk. 

Noé bárkája

Helyszín: VII. Behlen Gábor tér
Az Erzsébetvárosi Önkormányzat megrendelésére készült egyik szobor az Állatorvostudományi Egyetem közelében egy játszótér mellett kapott helyet. 



Szenes Hanna - az azonos nevű parknál

Helyszín: Szenes Hanna Park
Szenes Hannáról én korábban még csak nem is hallottam. Most tudtam meg, hogy magyar költő, zsidó származása miatt Palesztinába távozott az országból, akit ott az angol hadsereg ejtőernyősnek képzett ki. Majd 1944-ben Jugoszláviába felett ledobták azzal a feladattal, hogy akadályozza meg a magyar zsidók deportálását. Sajnos a határon elfogták, megkínozták, majd kivégezték. 



A tizennégykarátos autó a Pesti Magyar Színháznál - ezúttal bronzból

Helyszín: Rejtő Jenő utca
Az Erzsébetvárosi Önkormányzat megrendelésére készült szobor Rejtő Jenő szülőháza közelében, a Pesti Magyar Színház előtt található, épp "bedől" a kanyarban.

Kerékpár parkoló a színház mellett.

Csekkoljuk a következő állomást a térképen.


Hogy kerül egy búvár a New York kávéházhoz? 

Helyszín: Dohány utca és Osvát utca sarok.
Az Erzsébetvárosi Önkormányzat megrendelésére készült szobor.
A városi legenda szerint, amikor 1894-ben megnyitott a kávéház, Molnár Ferenc (Pál utcai fiúk) újságíró barátaival itt töltötte az estét. Annyira tetszett nekik a hely, hogy azt gondolták, mindig nyitva kell lennie, ezért megszerezték a bejárati ajtó kulcsát és a Dunába dobták. Ezt a történetet szimbolizálja a kávéház mellett látható kis búvár szobra. 




Kis Pipa

Helyszín: Akácfa utca 38.
Az Erzsébetvárosi Önkormányzat megrendelésére készült szobor. Seress Rezső, a Szomorú vasárnap c. szám zeneszerzőjének törzshelye volt a Kispipa. 





Skála Cópé

Helyszín: Nyugati pályaudvar
Az egykori Skála előtt egy vonalkódon pihen az ismert reklámfigurát mintázó szobrocska.





Holdjáró  a Hold utcánál

Helyszín: Batthyány örökmécses, Hold utca 12.
A holdjárót magyar feltalálók tiszteletére készítette a művész: Pavlics Ferenc például a holdjáró autó kerekét tervezte a különleges holdi talajviszonyoknak megfelelően. Bay Zoltán pedig egy radarberendezéssel járult hozzá a Hold-Föld távolság leméréséhez. 




Egy fejsze - Mibe vágjam? 

Helyszín: Szabadság tér, a szovjet emlékmű közelében. 
A fejsze helyén korábban egy usánka volt (Usenyka), de egy szélsőjobboldali politikus egy baltával leverte a helyéről. Ezért a helyére egy fejsze került. 

Breki a Szabadság téren és Süsü hűlt helye

Helyszín: A Szabadság téren, a régi tévé székház  előtt két szobrocskát is kereshetünk. 
Breki az amerikai nagykövetség irányába néz, úgy látszik arra gyűjt, hogy új műsort indíthasson! A szobor eredetije Perecsenyben található. Ott a békát meg is eszik, ezért kapott ott külön szobrot...

Ennek a kislánynak (is) nagyon tetszett! A szobroknál amúgy több helyen sorba kellett állnunk, hogy a közelébe juthassunk. Sokan akarnak egy digitális pillantást vetni rájuk. 
Süsü testébe bújt Bodrogi Gyula sajnos eltűnt a helyéről, pedig a két úr is ezt a szobrot kereste a székház előtt. 

Mr. Been mackója  és a spanyol turisták esete

Helyszín: Harmincad utca 6. 
A szobrot rögtön észrevettük a  Brit Nagykövetség egykori épülete előtt, ámde mielőtt odaférkőzhettünk volna hozzá, spanyol nyelven is meghallgathattuk történetét: egy egész turista csapaton kellett átküzdenünk magunkat. 


Libidó, avagy a Lufikutya csonttal

Helyszín: Dunakorzó
Kora esti fényekben fürdött a  Dunakorzó virágos vendéglőkkel, sétáló turistákkal tarkított forgataga. Ezen fényviszonyok között megvallom, kétszer kellett megnéznem Lufikutyát, mert elsőre kutyakakinak néztem. Mint utóbb kiderült, nem véletlen! Kolodkó eme miniszobra Jeffrey Lynn Koons amerikai művész egyik szobrára reflektál. Koons mindennapi tárgyakat ábrázoló szobrokat készít, többek között tükörfelületű, rozsdamentes acélból készült léggömbálatokat is.  
S miért került éppen ide a rakpartra? Mert Koons  felesége Cicciolina, akinek karrierje a Dunakorzón kezdődött. 
Kolodko nyilatkozata szerint:  "libidó" elnevezést arra utal, hogy  a csont úgy vonzza a kutyát, mint nő a férfit, férfi a nőt.

Ki gondolta volna, hogy egy munka utáni könnyed és vidám tekerés a városban igazán kikapcsoló is lehet?  

Folyt.köv.

2022. szeptember 22., csütörtök

Gombakeresés bicajjal a Vértesben

Szárliget - Tatabánya között vezető aszfaltozott Terv utat kerékpárral jártuk be, meg-megállva, gombát keresgélve, időnként szakadó esőben, majd gyönyörű napsütésben, de végig meglehetősen szeles időben. 

Fáni-völgyön átvezető út. Szakad az eső, bár ez a képen nem látszik. 

Szépséges felhők váltották egymást az égen. Hol szürkék, hogy fehérek, hol haragos feketék. 

Mivel nem értek a gombákhoz, így örvendeztem, amikor találtam egyet, lefotóztam, otthagytam. Nagy szerencse, mert utóbb kiderült, nagy részük nem is volt ehető. Talán a csiperke, ha TÉNYLEG gumós csiperke volt. 

A kerékpárút kellemes, mivel aszfaltozott, nem volt sár, az eső ellenére sem, de a kátyúk, lukak gondoskodtak az erdei úton való haladás zötyögős élményéről. 

Néha megálltunk, bóklásztunk kicsit az erdőben, gomba után kutatva.

Világító tölcsérgomba


Valamilyen tejelőgomba. tetszett, hogy a tölcséres kalapjában megült a víz. 


Az út egész a Fáni-völgyig inkább lejtett, onnantól azonban jó pár kilométeren keresztül határozottan emelkedett. 

Szép lassan tekerve,  zuhogó esőben győztük le az emelkedőt. Mire felértünk, a nap is kisütött, az emelkedő is enyhült, váltottam hát egyesből kettesbe, mire az első középső fogaskerék csütörtököt mondott és elgörbült. Az erdő alján fiatal  piruló galócák emelkedtek ki az avar alól. 


Innentől azonban csak hármasban tudtam tekerni. Felfelé is. Szerencsére már nem volt sok meredek rész, ami volt, ott állva tekerve, pikk-pakk feljutottam. 

Egy ilyen emelkedőnél nagy lendülettel haladtam felfelé, tekerés közben a lábamat figyelve - úgy jobban ment az erőkifejtés, vagy az egyensúlyozás, vagy csak nehéz volta  fejem - egy kanyar után felnéztem, és azt láttam, hogy alig pár méterre tőlem az út közepén egy vaddisznó nézi döbbenten, hogy ki vagyok, és mit csinálok. Belegondolva, tényleg furán nézhettem ki, hatalmasra nőve a kerékpár nyergében, átlátszó-fehéres, kínai, vádliig érő esőkabátban, melyet a szél hatalmasra dagasztott körülöttem.

Mindenesetre azonnal megálltam, és hallgatóztam. A jobb oldali erdősávból motozást hallottam. Az előttem lévő disznónak csak nem akaródzott odébb állni, csöngettem egy kicsit, mire méltóztatott átkelni az úton. Társai pedig a bozótból a másik irányba indultak: még egy kocát és két malacát sikerült meglesnem távozás közben. 


Pár méter múlva elértük Tatabánya szélén az első házakat, majd elhagyva azokat, az újabb erdős részen egy kisebb konda haladt át előttünk az úton. Megálltak az aszfaltos rész melletti réten és mindannyian követték a szemünkkel, ahogy nagy csilingelve, fura esőkabátokban vonulunk el előttük. 

Megállni nem volt merszem, hogy lefotózzam őket, így egy korábbi túrámon készült képet tettem be ide. Meg kell állapítsam, hogy a vértesi vaddisznók kicsit bozontosabbak, szőrösebbek voltak, nem olyan jólfésültek, mint a szigetköziek, de a tekintetük pontosan ugyanilyen volt!

A vonatot passzentosan elértük, az állomásra érve annyi időm volt csak, hogy bepötyögjem az applikációba a vásárlást, s már jött is a szerelvény! Ha akartunk se tudtunk volna jobban időzíteni. 


2022. szeptember 12., hétfő

Gombászós hétvége




Hétvégi túránkat hónapok óta terveztük. Úgy volt, hogy a Balaton-felvidékre megyünk, panorámás, borkóstolós, sátrazós túrára, de aztán úgy döntöttünk, hogy a nyári eső miatt elmaradt Mátra túrát fogjuk bepótolni. Egész héten lestük az időjárás előrejelzést, és a csapat egy része elhitte a záport és zivatart, majdnem úgy jártunk, mint viktorunk a tűzijátékkal. Végül úgy látszott, a Dunán innen nem lesz eső, így aztán mégis összeállt a nyár eleji jó kis csapat, és a megrakott zsákokkal, valamint fergeteges jókedvvel, nekivágtunk a hegynek. 
Az előző napok esős időjárása, no meg a jelenlévő két szakértőnk valószínűsítette a gombavacsorát, árgus szemekkel lestük az erdő alját. Egy kiszáradt tó partján megpihentünk kicsit, szokásomhoz híven elbóklásztam a kiszáradt mocsár területén, amikor fiatal őzlábgomba telepre bukkantam. Ezen aztán végképp fellelkesült a társaság, szedtük, fotóztuk, minden vonatkozó infót megpróbáltunk Dóri és Nonó fejéből átmásolni a mienkbe. A nagy őzlábgomba gallérja például szabadon mozgatható a tönkön, és nyersen is ehető, enyhén mogyoró íze van. Teszteltem. Tényleg. 


Ezután sebességünk a negyedére csökkent, zsákok alatt görnyedezve kerestük az avar alatt megbúvó, vagy fatönkön növő gombákat. 
Végül összegyűlt annyi, hogy este mindenki kaphasson belőle egy kis ízelítőt. 
Nagy őzlábgomba, molyhos tőkegomba, májgomba, laska, sárga gévagomba került végül a fazékba.

Ezúttal a tűzgyújtás elmaradt, helyette végignéztük, ahogy a hatalmas vörösen izzó telihold felkúszik az égre, majd színe fehérre vált. A Mátra felett villámok cikáztak az égen, így megnyugodtunk, hogy mégiscsak jobb helyen vagyunk, ezúttal bejött a meteorológiai valószínűség!

Kora reggeli fények a hegytetőn. Távolban a Börzsöny

Másnapra sem terveztünk nagyon hosszú túrát, de azért úgy gondoltuk, kényelmes tempóban egy 12 km-t csak meg fogunk tenni. Ez mégsem sikerült, köszönhetően az őszi kikericsekkel borított réteknek és az utat szegélyező vargánya és molyhos tinóru telepeknek. 

Hűs patakvölgyön is átkeltünk


De találtunk még piros galambgombát, rókagombát (rókahúgy szaga volt), korallgombátvilágító tölcsérgombát, ami nem világított, gyilkosgalócát, mérgező párducgalócát, kékszínű ánizsillatú (mily meglepő) ánizsgombát,  és még ki tudja miféle gombacsodát. 


Úgy belejöttünk a nagy keresgélésbe, hogy a túra végére  mindenkinek jutott egy vacsorára való az ehető fajtákból. 

4 óra körül pedig nagyot dördült az ég. Ám az időjárás sem tudta eldönteni, sírjon-e, vagy nevessen! Hol kisütött a nap, hol sötét fellegeket kergetett a szél. 

A távolban a Naszály

Mire Dunabogdányba értünk, egész befelhősödött. Épp elértük a strandbüfét, amikor leszakadt az ég. 
Az eső hamar elállt, megérkezett a helyi buszjárat, így szárazon megúsztuk a hétvégi kalandunk. 
Molyhos tinóru vacsi.


Csudajó és tanulságos két nap volt!