Mind a mezei, mind a mocsári zsurló vízigényes növény, nedves réteken, szántókon, erdőszélen él. A belvizesedésre hajlamos szántóföldeken gyomként tekintetnek rá.
Mocsári vagy mezei zsurló?
A mocsári zsurló mérgező, a mezei zsurló hivatalos gyógynövény: vérzéscsillapító, összehúzó, vizelethajtó, fekélyeket és ekcémákat is kezelnek vele
A zsúrlóknak kétféle hajtása van: generatív és vegetatív hajtás.
Április közepén a Mecsekben találkoztam először az igen érdekes, látványos generatív hajtással. Először azt hittem, valamiféle fura gomba. A zsurló abban a tekintetben valóban hasonlít a gombákra, hogy spórákkal szaporodik.
A spórákból telepes szerveződésű női és lemezes hím előtelepek fejlődnek ki. Ezek ivarszervében termelődnek az ivarsejtek. A petesejt megtermékenyülése után kezdődik az új ivartalan nemzedék fejlődése.
 |
| Generatív hajtás áprilisban. A hajtás csúcsán található a spóratermő kalász, a spóraérés után a generatív hajtás eltűnik. |
 |
| Tavalyi zsurlószárak |
A Börzsöny lábánál, Nagyirtáspuszta felé vezető út mentén egy égererdőre lettem figyelmes, a fák között víz csillogott. Legnagyobb meglepetésemre mocsaras területre tévedtem, mocsári gólyahír és épp kifelé kunkorodó páfrányok között zsurló szárakba botlottam. Erősen barázdált szárain a levélhüvelyek 5-7 cm távolságban helyezkedtek el, de levelük még nem volt.
 |
| Vegetatív zöld hajtás |
Salgó vára közelében, az erdőben haladva a fák között a meredek, sáros lejtőn szabályosan belecsúsztam a mocsár közepébe. Olyan volt, mintha a dinoszauruszok korába cseppentem volna hirtelen.
 |
| Május-júniusban a vegetatív, fotoszintetizáló hajtás nóduszaiból több barázdált ág nő ki körkörösen. |
Ősszel a Visegrádi-hegységben, a Csepel-forrásnál őszi levelek közé rejtve az erdő mélyén találtam erre a telepre. Fél méteres növénykék levelei között átszűrődő napfény és a leveleken megülő színes falevelek légiesen könnyed látványt varázsoltak elém.
Nevének eredete is nagyon érdekes.
Elszáradt, tavalyi zsurló
Mezei zsurló latin neve: Equisetum arvense. A zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó, évelő haraszt.
Népies nevei
A zsurlófű előtagja a súrol ige folyamatos
melléknévi igeneve, s > zs zöngésülés ment
végbe. A névadás indítéka, hogy a növény kemény, érdes száraival edényeket súroltak,
tisztítottak.
További népi nevei is ezt a jelentését erősítik: A cindrót, fenntőfű cin- eleme a ném. Zinnkraut ’cinfű’, Zinngras ’cinfű’ előtagjának átvétele, a drót utótag szintén német eredetű.. A cingrát a ném. Zinngras ’cinfű’ átvétele. További nevek: siklófű, simítófű, tálmosófű, sikár.
Más helyeken az alakja alapján hasonlították lófarkhoz, macskafarkhoz:
A közönséges csikófark, lófarkfű valószínűleg a német Roßschwanz tükörfordítása, a névadás alapja, hogy a növény vesszős cserje, a jellegtelen, pikkelyszerű levelekkel a kis bokrok csikófarkhoz, lófarkhoz hasonlítanak.
A macskafark a szláv eredetű macska és a fark összetétele, a névadás magyarázata, hogy a növény az állat farkához hasonlítható.
Az istennyila ’mezei zsurló’ név motivációja az, hogy mezei zsurló tavaszi, spórafüzéres szára nyílvesszőhöz hasonlítható.
A növény egyéb népi nevei (bábarokka, bábafan, bábaguzsaly, bábafonal) a fonás műveletéhez kapcsolják a mezei zsurlót, a névadás szemléleti háttere, hogy a növény tavasszal barna spóratermő hajtást fejleszt, amelynek tetején orsóhoz hasonló spóratartó füzér jelenik meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése