2021. június 16., szerda

Sár-hegy virágai

A Sár-hegyre idén áprilisban vetődtem először.  Csaknem véletlenszerűen esett erre a helyre a választásom, fogalmam sem volt róla, hogy milyen csodálatos felfedezésre váró virágoskertet találok majd  itt. Már akkor elhatároztam, hogy még visszatérek ide nyár elején, de most is úgy érzem, hogy hiába töltöttem itt egy egész délutánt és még egy fél délelőttöt, rengeteg felfedezésre váró virág lapul még a rétek füvei között, vagy lapul a fák sűrűjében, netán a Szent-Anna tó mocsárvilágában. 

De nézzük, mit is sikerült internetes források, illetve a tanösvény tájékoztató táblái alapján  megtudnom a helyről?  Lássuk hát: 

A Sár-hegy pusztafüves lejtősztyeppein elképesztő fajgazdagságot találunk. Éghajlata a hegyvidékinél szárazabb és a déli oldalon különösen meleg. Kora tavasztól késő őszig megszámlálhatatlanul sok virág virít itt. Meglepő módon, speciális  éghajlatának köszönhetően,  az alföldi sztyeppeket valaha borító növényekkel találkozhatunk, de megtalálhatjuk a tölgyes aljnövényzetének fajait is. 

Már az 1300-as években kivágták a hegy lejtőin a fákat, szőlőket telepítettek a helyére. Egyes részein a legeltetéses állattartás, illetve a többszöri leégés tette próbára a terület teherbírását. Az 1800-as években filoxéria járvány következtében a szőlők kipusztultak, azóta a természetnek volt ideje rendbe jönni.  Szerencsére az idők során  mindig maradtak olyan területek, melyek elkerülték a károsításokat, ma már elmondhatjuk, hogy a regenerálódás remekül sikerült! 

A hegyet 1975-ben védett területté nyilvánították. Ennek köszönhetően is tovább burjánzik  a flóra és a fauna elképesztő sokszínűsége. 

Továbbá - nem utolsó sorban - a Sár-hegy tetejéről a körpanoráma is káprázatos. Íme a tavaszi látkép (az ég fura kékjét az elvonuló viharfelhők eredményezték): 

Egy júniusi kora reggel:

Az egykori szőlőparcellákat elválasztó kőrakásokon törpemandula virít kora tavasszal. Ekkor héricsekkel, leánykökörcsinnel, törpe nőszirommal is találkozhatunk. 

A gyep legnagyobb tömegét a fűfélék adják, csenkeszek, karcsú fényperje, tömött zabfű, de nagy területet leng be az árvalányhaj több fajtája is. 

Árvalányhaj - népi nevei: vénuszhaj, leányhaj páfrány, aranyos fodorka, fekete fodorka.  

Júniusi sétámon is tobzódtam a színes rét látványában, a másfél méteres fű közötti ösvényen kanyarogva próbáltam beazonosítani az egyes virágokat. 
A fű zöld - így tanultuk gyerekként, pedig  bizony sárga, barna és vöröses árnyalatot is ölthetnek a kalászok. 

Számtalan fűféle hajladozik a szélben a hegyoldalakon. 

Ilyenkor virít  a magyar szegfű, a koloncos legyezőfű, az üstökös pacsirtafű, csomós hölgymál, közönséges ternye. De találtam budai imolát, tarka imolát, ezüstös hölgymált is. Ritkaságnak számít a sápadt lednek. Én nem is találtam meg.

Találtam viszont: közönséges borkórót, bugás macskamentát, hasznos tisztesfűt, piros pozdort, szarkalábat, veronikát, baracklevelű harangvirágot, zsályát, piros gólyaorrt, csormolyát, véreslaput, közönséges gyujtoványfüvet, festő pipitért, peremizst. Legalábbis, ha jól azonosítottam be a talált növénykéket!


A peremizs sárga virágai világítottak a réten mindenfelé. 
A népi gyógyűszatban torokgyík ellen használták. További nevek: bolhafű (bolhahalál), bolhaölőfű (bolhaűzőfű), csimázfű, ebszem, kónizs (berzedt ~), peremizs (erdeiperemizs, közönséges ~), sertecsék, szárazfű, szúfű, szurokfű.

További növények, amiket nem találtam, de nagyon kíváncsi lennék rájuk: bugás veronika, zöldes sarkvirág (virágzás: május-június), harangcsillag (virágzás: júliustól szeptemberig), nagyvirágú gyíkfű, szúnyoglábú bibircsvirág (virágzás: május-július), kornistárnics (virágzás: júliustól szeptemberig). 

A rét kellős közepén egyszer csak a gyűszűvirág (mert olyan, mint a gyűszű) méteres példányaira lettem figyelmes. Nagyon megörültem nekik! 

A fű közül messzire világított a piros kígyószisz. Még sosem találtam ilyet sehol korábban. Reliktum faj, vagy maradványfaj, azaz az adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfaj.  Nem messze tőle pedig a terjőke kígyószisz nyújtogatta bibéit a kék szirmok közül. 
A növényt kígyóharapás ellen használták (sikertelenül), erre utal a latin neve is.  A kígyószisz nemzetségnév: a kígyó előtag a latin Echium fordítása, az utótag a hangutánzó eredetű szisz.  „Hasonlít a’ kígyó’ sziszegő szájához”. 
 A növény virágzata kék virágokból áll, amelyek nyíláskor pirosak, később megkékülnek, a virágokból emelkednek különböző hosszúságú, hajlott porzói, ezek a kígyószájból kinyúló kígyónyelvre emlékeztetnek. 

A Sár-hegy legtetején pedig egy egész nagy gumós macskahere csoportosulást találtam. A macskahere különös tulajdonsága, hogy gyökerei között fejlődik a ritka sztyepplepke - tudtam meg a tájékoztató tábla szövegéből. 

Íme egy augusztus végi termésekről.
macskahere termése
 
Kicsit lejjebb ereszkedve a csúcsról kőrislevelű nagyezerjófű erős citromos illata lengte be a levegőt, csak úgy világított a sok hatalmas rózsaszín virág.  
A népi gyógyászatban  vizelethajtó, seb és reuma kezelésére alkalmazzák. 
További nevei:  erősfű, ezerjófű , hímbazsarózsa, kőrisezerjó, kőrisfalevelűfű , szarvasgyökérfű.

A nagyezerjófűhöz különleges mondák fűződnek:
  • Ablakba téve villám ellen véd.
  • Vetésszéleken jég- és madárűző. 
  • A gyökere a hétlakatú zárat is kinyitja.
  • A Dél-Bakonyban és a Balaton-felvidéken úgy tartották, hogy ahol a harkály ezerjófűlevelet ejt le a csőréből, kincs terem a nyomában.



Parlagi rózsát, hegyi rózsát és vadrózsát több színváltozatban is megtaláltam. 

Tarka nőszirom: Sztyeppeken, bokorerdőkben, melegkedvelő tölgyesekben fordul elő. A szárított virág kellemes illata az ibolyáéra emlékeztet, ezért helyenként ibolyagyökérnek is hívják.
A nőszirom ’termő szirom’. Az uráli eredetű nő előtag jelentése ’termő’, a szirom szót botanikai műszóként újították fel a nyelvújítás korában. A névadás magyarázata, hogy a növény háromágú bibéje, amely a nő szerepét betölti, sziromszerűen kiszélesedik.


A vajvirágfélék családjába tartozó fehér szádor a család többi tagjához hasonlóan parazita életmódot folytat, azaz gazdanövényének gyökerével összenőve, elszívják  a táplálékot a növekedéshez, mivel önállóan nem tud klorofilt előállítani. Egyik  kedvelt gazdanövénye, a kakukkfű. 
 A népi gyógyászatban  nyugtató hatása miatt használják, enyhe hashajtó. További nevei: babgyilkolófű, bikafű, borsófojtófű, istenkulcsa, istennyila(fű), kakukkfű-vajvirág, kenderkökörcsin, köcsögfű, köszvényfű, misegyertya(fű), ökörfark (nagy~fű), 
szádorgó, tehénfű, vajvirág

Jól megfér egymás mellett a poloskaszagú kosbor  a láp-, mocsár-, homok- és löszpusztarétek valamint szikesek, homoki tölgyesek tisztásait kedveli. Az  üstökös gyöngyike a lila ökörfarkkóró pedig a száraz gyepekben, kaszálókon, szántókon, homokpusztákon érzi jól magát. Mégis itt egymástól alig néhány méterre találtam meg ezeket a példányokat. 
Különösen nagy élmény volt, hogy volt szerencsém a lemenő nap fényeiben is fotózni, valamint a hajnali harmatos réten is készítettem képeket, és kora reggel, az erdő fái között beszűrődő fények között is megpróbáltam megörökíteni a virágokat. Mind más és más hangulatot kölcsönzött a képeknek. 

Üstökös gyöngyike,  lila ökörfarkkóró, koloncos legyezőfű, és nagyezerjófű az erdő szélén, fák árnyékában.
Koloncos legyezőfű, nagyvirágú lednek, lila ökörfarkkóró kétféle színváltozatban, szarkaláb kora reggeli fényekben. 
Réti iszalag általában a nedves, ártéri réteket, lápréteket kedveli, ezért is lepődtem meg, amikor a hegyoldal egyik lankás rétjén rátaláltam. Igaz, pár 10 méterre tőle ott volt az elmocsarasodott Szent Anna-tó. 

A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise, máriabogáncs, pápafű, tarkabogányc, Szűz Mária tövise.  Májtisztító hatása állítólag orvosilag is elfogadott. Használták görcsoldó szerként, köhögés, depresszió és emésztési zavarok esetén is. 
Máriatövis név eredete: Amikor Mária menekült Jézussal, futtában gyorsan megszoptatta, s miután végzett, egy csepp tej hullott az egyik közeli virágra. Ebből lett a máriatövis. 
Imoláknak több, mint 10 faja él hazánkban. Az imolák igazi méhlegelők, nektárja és virágpora egyaránt vonzza ezeket a hasznos kis rovarokat. 
Réti imola -  egyes helyeken virágcsokorba kötik Mária mennybementele (aug 15.) ünnepén, és a csokrot megszentelik. 

Ez a csaknem gömb alakú bokrocska remélhetőleg az orvosi, vagy sziki kocsord, mely a Sár-hegy egyik védett növénye. Most éppen még nem virágzik. A nagy szikibagoly lepkefaj egyetlen gazdanövénye Magyarországon. Népi neve disznókömény, mivel termése a köményhez hasonlít és a disznók is szívesen fogyasztják. 

Augusztus végén már nem sok virágzó növényt találtam, de a hegycsúcsot mégis ellepte a magyar gurgolya számtalan virágzó és magot érlelő példánya. A magyar gurgolya igazi különlegesség: csak Magyarországon élő faj fokozottan védett! Eszmei értéke 100.000 Ft. A szélsőségesen száraz nyílt dolomit sziklagyepeket kedveli. 

Augusztusban virágzott még a  közönséges gyujtoványfű, barátszegfű,  csomós harangvirág, fehér hamuka, mezei iringó. Félig elvirágzott állapotban találtam a molyhos ökörfarkkóró jellegzetes formájú csoportjait. Az orvosi ziliz (mályva) többnyire már termést érlelet, de itt-ott egy - egy sötét rózsaszín virággal felbukkant a levelek között. 



források:

4 megjegyzés:

  1. Imponáló a növényismereted. Honnan ez az elképesztő tudás?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Tibi! Valójában nem sokat tudok, az elmúlt pár évben ahol járok, fotózom a virágokat és meghatároztatom az FB számtalan csoportjában. Illetve már a Google Lens alkalmazás is jó kiindulási pont. Aztán utánaolvasok, amennyi érdekel. Rendszerint elfelejtem, és következő alkalommal minden egy új rácsodálkozás :) Illetve néha célirányosan megyek virágokat keresni.

      Törlés
  2. Az önképzéssel szerzett tudás mindig nagyon értékes. Sok munka és a legtöbbször sok öröm van mögötte.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó fotók, de a "máriatövis" az szerintem bókoló bogáncs.

    VálaszTörlés