Olaszország

(M)ilyenek az olaszok?

Pár hete Bolognába utaztam egy nagyon kedves kolléganőmmel projekt találkozóra így volt lehetőségem nem csak turistaként tapasztalatokat szereznem az olaszokról. Bologna egyébként sem az a város, amelyik hemzseg a külföldiektől, pláne nem az ősz közepén, így talán a kevésbé külföldiekre specializálódott olasz lélekbe is bepillantást nyerhettünk.


Caorle, a színes város

Hosszú esős út után a buszunk leparkolt Caorle egy parkolójában. Bár az idő szomorú volt, mi mégis vidáman másztunk le, megmozgatni elgémberedett tagjainkat. Mire mindenki leszállt, kisütött a nap, és mi fülig érő szájjal vettük nyakunkba a 2000 éves települést, melyet a rómaiak idején halászok és juhászok alapították. Virágkorát az 5. században élte, ekkor Észak-Olaszország fontos kereskedelmi központjaként a környék legnagyobb városa lett. Ma színes házaival igazi szemet gyönyörködtető gyöngyszem, homokos, sekély tengerpartjával kedvelt fürdőhely. 


Templom és ember




Velencei ívek és kockák



Monteortone kolostor Padova mellett


Padova közelében a Monteortone hegy lábánál csodálatos környezetben található a szalézi rendház egy kolostora, melyet ma gyógyfürdőként is használnak, illetve szállodaként is funkcionál. 
Hogy kerül ide az ember egyáltalán, hiszen egyetlen magyar útikönyv sem említi? 
Iskolánk fenntartója a Szalézi egyház, és iskolai tanulmányi kirándulásunk keretében vezetőnk, Géza testvér hozott el minket erre a helyre. 


Vízesés vadászat a Garda-tónál


Szokásunk szerint megint rendkívül tájékozatlanul mentünk nyaralni: Garda-tó? Azt mondják szép! Mit van ott? Egy tó. Meg hegyek. És még? Majd meglátjuk. Nem szeretek terveket kovácsolni a nyaralás eltöltésére vonatkozólag, mert akkor azokat mindenáron meg akarom valósítani, és sokszor a család ellenáll. Úgyhogy ilyenkor inkább mindig hagyom, hogy a pillanatnyi érzéseink, hangulataink vezessenek.

Parco Grotta Cascata Varone


A Cascata Varone (Varone vízesés) közvetlen a városka határában fekszik. Számtalan tábla jelzi az irányt.  A környék talán legnagyobb vízesése, 98 méter magas, mégsem látszik messziről, mivel az idők során a hegyről lezúduló víz hatalmas barlangokat, járatokat vájt a sziklába. Ezekben az üregekben kanyarog és szóródik ezer szemcsével a víz. Lélegzetelállító látvány!  


Igazi vízesés - Aer Cascada


Az igazi vízesés megtalálása nem is olyan könnyű feladat. Pláne, ha kezdetben azt sem tudod, milyen az, és hol is keresd. Csak azt tudtam, hogy keresem az igazi, hozzám illő vízesést. Ehhez persze meg kellett ismerni néhány másféle vízesést is: egy eldugottat, amire nehéz volt rátalálni, és nem is akarta megmutatni magát teljes valójában, és egy igencsak nagy hírűt, amit mindenki akart, sokat mutatott, de mégis keveset adott. 
A reményt azonban nem adtam fel, szinte véletlen akadt az utamba a harmadik vízesés. Egy csendes, barátságos hangulatú kis hegyi városkában (Aer) akadtam rá a hozzá vezető jelzésre. Alla Cascada- mutatta a tábla, és csekély olasz tudásom ellenére is rögtön tudtam, ez az, amit keresek! Rendesen felkészültem a Nagy Találkozásra. Gondosan megválasztottam az illő cipőt, és alkalmatos ruhadarabokat, és kora reggel útnak indultam. Még alig járt arra valaki, szinte egyedül voltam az erdőben. Még simogatóan sütött a nap, csendesen ereszkedtem lefelé a hegyről. Az út sziklás erdőn keresztül vezetett, béke és csend honolt a tájon. Magamba szívtam az út minden rezdülését, éreztem, hogy egyre közelebb és közelebb kerülök hozzá.



Olajfaliget a Garda-tónál


Észak-Olaszország egyik legnagyobb oliva termő területe a Garda-tó környéke.  Számtalan olajfaliget található a tó környékén, elbűvöltek a fák  különös alakjukkal. 


Madonna di Monte Castello és a hegycsúcs


Szokásos reggeli sétánkra indultunk lányommal, találomra kiválasztva az irányt. Hagytuk magunk meglepni, és bíztunk abban, hogy valami jó helyre bukkanunk. Pár perc autókázás után megpillantottunk egy táblát: "Madonna di Monte Castello". Éreztük, hogy épp ezt kerestük, követtük hát az irányt, és hamarosan le is parkoltunk a kegyhely felé vezető út alján. Innen közel fél órás kanyargósan emelkedő meredek út vezetett a templomhoz, az utat Jézus életét bemutató festmények szegélyezték: a hegy lábánál a jászolban fogadta a királyokat, a keresztre feszítésnél éreztük, hogy nem lehetünk messze, a mennybemenetel után már valóban célegyenesbe jutottunk.

Bolognai árkádok


Ha Bologna városáról egyetlen szót mondhatnék, akkor az az "árkád" lenne. Szinte minden házhoz tartozik egy árkádsor, ami a járdát fedi. Ez határozza meg alapvetően az utcaképet. Szinte minden kornak megvannak a jellegzetes árkád oszlopai.


Colle Don Bosco és Valdocco


Don Bosco Szalézi Társasága, más néven a szaléziak, iskolánk fenntartója. A rend alapítója Don Bosco, aki életét a szegény, árva és/vagy elhagyott gyerekek nevelésének szentelte. Az 1800-as években nevelési elvei forradalmian újnak számítottak, szeretettel és türelemmel, de rendkívül kitartóan vezette az elhagyott fiatalokat a felnőtté válás útján, ápolta lelküket, szakmát adott a kezükbe, és szilárd hátteret biztosított nekik, amíg rá nem találtak saját útjukra. Rendjét 1859-ben alapította és Szalézi Szent Ferenc után - akit nagyra becsült -  nevezte el. 
Az idei tanévet azzal kezdtük, hogy ellátogattunk Torinóba és megtekintettük azokat a helyeket, ahol Don Bosco tevékenykedett. Elsőnek Colle Don Boscoba látogattunk el, Giovanni Bosco szülőföldjére. 



Torinói utcaképek






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése