2016 - TOP 10

2016 fotós szempontból kicsit nehezen indult, az év első felében azt gondoltam, nem lesz az év végén ilyen poszt. Aztán valahogy mégiscsak alakult a dolog.
Hasonló módon alakult az életem is. Egy zavaros, küzdelmes, aggodalmakkal és félelmekkel teli évkezdet után lassan nálam is felkelt a nap, megmutatta az utat, az év vége pedig egyszerűen minden képzeletet felülmúlóan jól alakult.
Ennek ellenére ez a válogatás kicsit sötét hangulatúnak tűnt nekem, mikor utólag megnéztem, de ez csak a véletlenek összjátéka lehet. Vagy mégsem?

Idén beleszerettem a Tátrába! Számomra fantasztikus élmény volt a káprázatos csipkés hegycsúcsok, köves ösvények között vezető túra. Remélem jövőre többször is jövök majd ide. A fenti kép a Poprádi-tónál készült.
A túra képei: Emléktúra a Tátrában.

Az elmúlt években rengeteg fotót készítettem kökörcsinekről, héricsekről, csillagvirágról, tőzikéről. Idén is végigjártam a szokásos lelőhelyeimet, kattintgattam is néhányat, de jobb képet az előzőeknél nem tudtam készíteni. Továbbá azt tapasztaltam, hogy egyre többen és többen hasalnak az addig rejtett helyeken a virágok előtt így aztán számomra valahogy megtört a varázs. Talán ezért, talán másért, az idei évem nem a virágok fotózásáról szólt. Ezt a képet mégis beválogattam ide, mert egy virágfotónak lennie kell!
A virágokról szóló bejegyzés itt olvasható.

Számtalan kirándulásaom során magas csúcsokra is eljutottam, ahonnan előszeretettel készítettem panorámaképeket. Ezekből a fotókból  ebben a bejegyzésben találhatsz válogatást.

 Lányommal a pusztában vadásztuk a naplementét. Akkor már nagyon sokat sétáltunk a  forróságban, s bár a felhők üdítően hatottak ránk, mégis vágytunk egy kis vízre. 
Az idei év naplementés képei itt találhatók.

Ezeket az igen különleges domború lábnyomokat egy bányatónál találtam. A kép különlegessége, ha megfordítod homorúak lesznek a nyomok.

Nagyon tetszett a tihanyi szőlőhegyen a szőlőkarók sokasága adta ritmus.

Számtalan pilisi túráim egyikén a megvadult patak csaknem elsodort minket. Ráadásul hatalmas vihart kaptunk a nyakunkba. Így alul-felül vizesen zártuk ezt a nagyon kalandos túrát.

Idén egész jól hagyták magukat fotózni a Tisza-tónál a bakcsók. Tavaly még mindig beléptek a fák közé, most pedig, mintha modellt álltak volna.

Egy ritkaság: a foltos szalamandra. Az idei esős-nedves időnek köszönhetően nagyon sokat találtunk a legváratlanabb helyeken. Ezt a szépséges példányt egy aszfalt út közepén találtuk, és igazi Darwin-díjas példány: egyáltalán nem próbált menekülni előlünk.

A Duna partján álló fűzfák gyökereit néhol ellepi az áradó folyó, néha szárazra kerülnek. A szárazra került gyökerek olyanok, mint száradni akasztott szakállak, a vízben pedig különös, hintázó táncot járnak. Különös víz alatti játékuk megbabonázott. 

A Prédikálószéken új kilátót adtak át. Az emberek nagy tömött sorokban kacskaringóztak a kilátópont felé, és a megnyitó másnapján szinte mozdulni sem lehetett a csúcson, pedig jeges, metsző szél fújt. Az emberek, hogy felmelegedjenek, a napon gyülekeztek, és onnan bámulták a tájat.  A kilátóból mostanság számos fotó készült, és mégis ezt a számomra vicces fekete-fehéret választottam a sok közül.
Prédikálószék

Tavasszal, idén először én is részt vettem fotós társaimmal a Budapest 100 túrán. Ott készült a fenti kép is.
A sétán készült további képek megtekinthetőek ezen a linken.

TOP 10 naplementés kép 

Virágok 2016 

Legszebb túráim 2016