Ez a geofiton növényke március-áprilisban, az igazi tavasz első meleg sugaraival érkezik. Színes lila, rózsaszín, kék, fehér virágaival vastagon beborítja az erdő alát. Csak úgy ragyog ilyenkor az erdő a vidám napsugarak fényében.
 |
| Elemi erővel töri át az avarszőnyeget. Ez itt helyes kalapot aggatott magára. |
 |
| Ujjas keltike levele. Olyan, mint egy tenyér. |
Lombzáródáskor visszahúzódik a föld alatti gumóiba és várja a következő kikeletet.
A keltike a kis apollólepke hernyóinak egyetlen tápnövénye. A virág érett magvait fogyasztják. Májusban átalakulnak, s a lepkék a napfényes réteken keresik a virágokat. Peterakáskor pedig illat alapján találják meg az ekkor már föld alá húzodott keltikék hűlt helyét.
A keltikék magvait a hangyák terjesztik. A mag végén a hangyák által kedvelt fehérjében gazdag rész található. Ezért a hangyák előszeretettel vonszolják be a magokat a fészekbe, ahol elfogyasztják a táplálékot adó részt. A mag többi része azonban sérületlenül várja, hogy kicsírázzon.
A növény mérgező, ennek ellenére gumóját és virágát is használhatják a gyógyászatban.
Köszi a képeket és az ismertetőt! Olyan semmi kis virágnak tűnik, aztán alaposabb szemlélődés után kiderül, hogy szépsége a részleteiben rejlik. 😀
VálaszTörlésElső pillantásra valóban nem túl látványos, a formája sem jellegzetes, mármint a többi tavaszi virághoz képest, de nagy tömegben nagyon szép színes szőnyeget képez. És közelről pedig igazi különlegesség! Pláne ha elmélyül benne az ember.
Törlés