Hunyor

A hunyornak hazánkban háromféle faja él: A Mecsekben és a Villányi hegységben az illatos hunyor, az Északi-középhegységben a pirosló hunyor, és a Dunántúli középhegységben a kisvirágú hunyor.

A hunyor szirmai valójában nem is szirmok, hanem megnövekedett csészelevelek. 

Az itt található virág  a kisvirágú hunyor. (Helleborus dumetorum) Érden, a Fundoklia völgyben és Budakeszin, a Mária-szurdokban, valamint a Budai-hegység több pontján is találkoztam velük. 

kisvirágú hunyor a Budai-hegységből

 

Illatos hunyor a Villányi-hegységből (Szársomlyó) Tényleg citrom illata van, akárcsak a nagyezerjófűnek. és a csészelevelei nagyobbak, mint a kisvirágú hunyoré, bár ez a képen nem látszik. 

Miután megtörtént a beporzás, a csészék nem hullanak le, hanem egyben marad a virág, csak megjelenik középen a termése, egy tüszőcsokor. Ebből kifolyólag akkor is úgy néz ki, mint egy virág, amikor már termése van.  

Egy kicsit felkopaszodott bokor a tüszőcsokorral, április közepén

Latin neve arra utal, hogy mérgező növény: Helleborus=helein+borus=ölni + étel. Az ókorban a gonosz szellemek elűzésének szertartásain használták.

Magot érlelő hunyor

Pirosló hunyorral én a Pilisben, Dobogókőn találkoztam. Tele volt az erdő alja és az út széle!

 A pirosló hunyort régen a gyógynövényként használták, mivel nagyon erős méreg, ezért ma már csak állatok számára készítenek belőle gyógyszert.