A Visegrádi-hegység kedvelt kilátópontját idén sem tudtuk kihagyni. Amióta megépült a kilátó nagyon sok embert vonz, többek között minket is. Nehéz így nyáridőn olyan időpontot találni, amikor nem jár arra senki. Most rajtunk kívül még egy pár éjszakázott a kilátóban, sőt éjszakai túrázók leptek meg minket éjfél körül.
Viszont abszolút biztonságban voltunk: sógornőm óránként tartott önkéntes éjszakai járőrszolgálatot: hallgatta a sűrűben túró vaddisznók hangját, visszavillogtatta a szemét, elsugdosott a toronyba érkezőkkel. Mi mindeközben - többnyire - édesdeden aludtunk.
 |
| Késő délután érkeztünk a kilátóba. Sajna induláskor a zsákba tett kulacsra nem jól csavartam rá a tetőt, kicsit eláztattam a hálócuccaimat a másfél liter vízzel, így gyorsan kiteregettem őket száradni. Reméltem, hogy nem kell vizesben aludnom. |
 |
| Fotózkodás a sziklákon |
 |
| Kilátás a Dunára a Vadálló-kövek felől. Az idő pont jó volt, meg sem izzadtunk, mire felértünk, a szél is kellemesen járt a sziklákon. |
 |
| Szeretem a sötét erdőbe a fák közé betörő lemenő nap vörös sugarait nézni. |
 |
| Ez a kidőlt fa is vörösen izzott a fényekben. |
 |
Naplemente a kanyarodó Duna és a Börzsöny felett. Mindeközben a szélnek és a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően csaknem teljesen megszáradtak a cuccaim.
Pálinkázás, vacsi és sztorizgatás volt a további program. Megtudtuk, hogy mi kell ahhoz, hogy Aranykalászos Gazda lehess. Splojler: amit tudnod kell: a mangalica színei = amilyen nőket szeretnek a férfiak. |
 |
| A napkelte pasztell színei |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése