"Ott tart, ahol a mádi zsidó!" - ezt a mondást talán mindenki ismeri az országban. Akkor használjuk, ha sok fáradtságot fordítunk valamilyen ügyre, ami aztán mégsem lesz sikeres.
A történet gyökere valamikor a 18.századra tehető.
A zsidók Galíciából (Lengyelországból) települtek be Mádra a 17. század elején. Bekapcsolódtak a szőlő és borkereskedelembe. Mind a külföldi, mind a magyar nemes urak támogatását élvezték, és nagy lendülettel vetették bele magukat a szőlőtermesztésbe, kóser bort készítettek, melyet nagy sikerrel forgalmaztak is. Persze a bor attól kóser, hogy nem érinti tisztátalan kéz, ezért a borkészítés és a borkereskedelem minden mozzanatát zsidók kellett véghezvigyék. Így szép számmal akadtak köztük borászok, kereskedők és fuvarosok is.
Történt egyszer, hogy a mádi izraelita fuvaros Tarcalra indult a megrakott szekérrel. Befogta a lovat a rakomány elé, felült a bakra, irányba állította a szekeret, elindította a lovat, majd - talán a szíverősítő pálinkától, vagy a korai indulástól - elbóbiskolt. A ló szerencsére tudta az utat, így nem nagyon kellett irányítani, ment az orra után. Igen ám, de valahol útközben az éjszakai mulatozásból hazatérő legények útját keresztezték, akik megfordították az alvó fuvaros lovát, aki innentől hazafelé vette az irányt, és mikor megérkezett, boldogan nyerítve ébresztette gazdáját, aki persze nem értette a történteket.
A történet talán igaz, talán csak legenda, a szólás azonban fennmaradt.
A mádi zsinagóga hazánk legrégebbi zsinagógája
Az is igaz, hogy egész a második világháborúig a mádi lakosság szerves részét képezték a zsidók, (a népesség mintegy harmadát tették ki), rabbiképző iskola is épült a környéken, valamint több városban is emeltek zsinagógát.
 |
| A mádi ortodox zsinagógát az 1795-ben emelték, ezzel kis hazánk legrégebbi zsinagógája, mintegy 150 évig szolgálta a szidó hitközséget. Az épülethez zsidó férfiak, nők és asszonyok hordták a köveket, mivel idegen hitű személy nem építhette azt. |
 |
| A férfiak bejárata az épület déli oldalán |
 |
| Az épületet a barokk és a copf stílus harmonikus keveredése jellemzi. Kilenc oszlopú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz találmánya, a tanításra és az imára rendelt tér lényegét fejezi ki. Mintegy130 fő befogadására képes. Az épület közepén tóraolvasó asztal fölé egy kupola emelkedik. |
 |
| A feliratokat stilizált kvadratikus betűkkel írták. A belső tér falain elhelyezett feliratokat díszes pajzsba foglalták. |
A felújított zsinagóga bekerült a világ 100 legszebb zsinagógája közé
A II. világháborúban a zsidó lakosságot elhurcolták, közülük mindössze csak 40-an térnek vissza egykori falujukba, de 56 környékén ők is elhagyják a környéket. Így a zsinagógának nem volt gazdája, folyamatosan pusztult. 2000-ben a New York-i World Monuments Fund Jewish Heritage Grant programja kezdeményezte a zsinagóga feltárását, a felújítási munkálatok 2004-re értek véget. Említsük meg a tervezők nevét is: Wirth Péter és Benkő Ágnes, a történész munkatárs pedig Dávid Ferenc volt.
A felújítás annyira jól sikerült, hogy 2005-ben Europa Nostra-diplomával jutalmazták, valamint egy zsinagógákkal foglalkozó könyv beválasztotta a világ 100 legszebb zsinagógája közé is.
 |
| Tokaji zsinagóga |
Források:
http://www.mad.info.hu/zsinagoga
https://csodarabbikutja.hu/hu/madi-csoda/zsinagoga
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése