Keltikék

Ez a geofiton növényke  március-áprilisban, az igazi tavasz első meleg sugaraival érkezik. Színes lila, rózsaszín, kék, fehér  virágaival vastagon beborítja az erdő alát. Csak úgy ragyog ilyenkor az erdő a vidám napsugarak fényében. 

Épp kibújó keltike

Elemi erővel töri át az avarszőnyeget. Ez itt helyes kalapot aggatott magára. 

Az odvas keltike nagyobb termetű, mint az ujjas keltike, gumója idővel odvasodik.

Ujjas keltike levele. Olyan, mint egy tenyér.

Az ujjas keltike filigránabb termete mellett leveleinek ujj szerű tagoltságáról kapta a nevét. 

Keltike színváltozatok

Hótakaró alatt 2022 áprilisában

 

Lombzáródáskor visszahúzódik a föld alatti gumóiba és várja a következő kikeletet. 

A keltike a kis apollólepke hernyóinak egyetlen tápnövénye. A virág érett magvait fogyasztják. Májusban átalakulnak, s a lepkék a napfényes réteken keresik a virágokat. Peterakáskor pedig illat alapján találják meg az ekkor már föld alá húzodott keltikék hűlt helyét. 

A keltikék magvait a hangyák terjesztik. A mag végén a hangyák által kedvelt fehérjében gazdag rész található. Ezért a hangyák előszeretettel vonszolják be a magokat a fészekbe, ahol elfogyasztják a táplálékot adó részt. A mag többi része azonban sérületlenül várja, hogy kicsírázzon. 

A növény mérgező, ennek ellenére gumóját és virágát is használhatják a gyógyászatban. 

A csillebérci sárga

Csillebérc és Normafa közötti erdőrész ebben az évben kedvenc útvonalammá vált. Nagy meglepetéssel fedeztem fel. Az elmúlt 10 évben ugyanis talán egyszer sem jártam végig a sárga jelzést, ami igazán nagy kár volt, de most bepótolom! Terveim szerint minden hónapban ellátogatok arrafelé, hogy nyomon kövessem az erdő változásait. 

Január, február

Januári nagy felfedezettem az utat szegélyező téltemető csokrok. 

A februári havazás sem ártott nekik

Február végén hóvirágmezőt találtam.  Megindult a kisvirágú hunyor is.  Szép számmal borították az erdő alját. 

A fehérpettyes álcsüngőlepke hernyója is vidáman araszolgatott már. 

Március

A téltemetők virágzásuk teljében pompáztak, ám márciusra teljesen elvirágzottak. Itt az ideje a mag érlelésének!

    

Számtalan izgalmas zöld levél tör elő a földből, amiket sajnos nem tudok beazonosítani, de izgatottan várom, hogy mi lesz belőlük! Persze tippem azért van...

Sárga tyúktaréjjal is találkoztam

A március végének slágere kétség kívül a végeláthatatlan keltikemező.

Sziklai ternye tanyázik a hegység eldugott szikláinak üregeiben. 

Váratlanul leánykökörcsinre bukkantam. Azért meglepő, mert inkább sziklagyepeken fordul elő, erdőkön, mezőkön, nem pedig fák alatt, erdei környezetben. Igaz, ez egy naposabb, sziklásos helyen nőtt, egyszál magában.  

Persze az ibolyák is szép számban megtalálhatók. 

Néhány szál galambvirág hajladozott a keltikék között. 

A bogláros szellőrózsa leveleit kivételesen be tudtam azonosítani. 

Kis meténg - mindig a gyerekkoromat idézi, a kert vége tele volt vele. Sokáig nem tudtam, hogy erdőben is nagy területen boríthatja az erdő alját. Kora tavasszal ürítően zöld (és kék) látvány.

Április

Áprilisban nagy csokrokban többfelé sárgállik a bogláros szellőrózsa.

Folyt.köv.

Pilisszentlélektől a Miklós-deák-völgyi tavakiig

Pilisszentlélek határában álló vadászkastélyt IV. Béla királyunk adta a pálosoknak, akik kolostorrá alakították és kápolnát is  építettek hozzá. Valószínűleg a török időkben pusztult el az épület.

A piros jelzésen ragyogó napsütésben tavaszi virágok között haladtam felfelé. 

A Hirsh-orom felé vezető gerincen sárgálló sombokrok és virágzó vadcsalán szegélyezték az utat.

 A szemközti hegyoldal már itt-ott sejteti a rügyező fákat. 

Az orom környékét keltikeszőnyeg borította, majd leereszkedve a meredek lejtőn mindenféle színű ibolyákat találtam. 

Egy sziklafal, aminek a tetjén páfrányok tanyáznak.

Sziklaszurdok a piros jelzés mellett.

Az Aranka-forrás közelében szép réteken vágtam át. 

Itt találkoztam egy vaddisznóval is. 

A tavakig nem mentem el, hanem egy erdészeti úton kapaszkodtam vissza a zöld jelzésre.  

Az út tarvágott hegyoldalak mellett vezet. Így aztán ráláttam a szemközti erdőre. 

A zöld jelzés erdő tölgyel borította erdőben halad  a gerincen. 

Így külön öröm, ha néhol egy-egy sziklapárkányon kitekintve megpillanthatjuk a tájat. 

Pöszörlégy szívogatja a nektárt.

Épp időben érkeztem, hogy késő délutáni fényekben csodálhassam a lenyűgöző panorámát. Amott Piliszszentlélek kis házai bújnak meg a völgyben. Szemközt a Fekete-kő sziklataréja.

Hamarosan egy újabb tarvágás újabb kilátópontot eredményezett. A panormát Gergő nyakából szemléltem - ez volt a név volt a vadászlesre pingálva - s arra gondoltam, jó lett volna ezt a túrát megosztani veled. 

Innen már csak ereszkedett az út, hamarosan elértem a kolostor romjait, ami a lemenő nap aranysárga fényében fürdött. 

Rózsaszín naplemente hazafelé.