 |
Bibervár, avagy Pusztatorony.
Az Árpád korban itt álló erősség lakótornyának maradványa. Valószínűleg 1200-as évek közepén épülhetett. |
Az Árpád-korban a Börzsöny eme déli része sűrűn lakott volt, csak a XIV. század elejére vált lakatlanná. Ekkor létesített a Pálos-rend - Nagy Lajos királyunk támogatásával - két kolostort is a környéken: Nosztrát és Tornyalját. A kolostor valószínűleg 1381-ben épült, építéséhez felhasználhatták a Pusztatorony köveit. Utolsó említése 1539-ből származik. Ez után nem sokkal került Buda török kézre.
A Pálos-rendet Boldog Özséb alapította a XIII. században, aki az élete folyamán ugyan még nem viselte a Boldog címet, mégis úgy találta, boldogabb lenne, ha lemondana kanonoki méltóságáról, így remeteségbe vonult a Pilisbe, hogy életét Istennek szentelhesse. Összegyűjtötte az erdőben élő remetéket, akik ezután persze többé már nem voltak remeték, hiszen közösségbe szerveződtek és megalapította az első és egyetlen ma is működő magyar szerzetesrendet. Kolostoraik nyomaival találkozhatunk szerte a Pilisben: Klastrompusztán, Pilisszentléleken, Dömösön is. Valamint itt, a Börzsönyben is, Kóspallag előtt az egykori Tornyalja település helyén.
 |
| Pálos emlékhely Börzsönyben, egykori Tornyalján, Szent Mihály pálos kolostor helyén. Ma is tartanak itt szentmiséket. |
A kolostor kútja még ma is látható. A törökök támadásának hírére a pálos szerzetesek a templomok kincseit a kolostor mély kútjába rejtették. Későbbiekben, amikor a kincsvadászok a kútból ki akarták emelni a kincseket, hatalmas kutya j ijesztette halálra a kincskeresőt. A modernkori feltárások során azonban a kútban aranyakat nem találtak, csak használati tárgyakat.
Egyes monda szerint a tornyaljai és a nosztrai rendházat titkos alagút kötötte össze.
 |
| Ahol a főutat keresztezi a Korompa-patak szépséges vizes élőhely alakult ki. Még forrás is tör fel a föld mélyéből. |
Innen a piros jelzésen a Kiengesztelődés-hegye felé vettem az irányt.
Csodaszép, virágos réten, fák árnyékában töltöttem itt a délutáni sziesztát.
Majd Márianosztra felé vettem az irányt. A Kálvária-kápolna tornyát már a múltkori kiránduláson a Kopasz-hegyről kinéztem magamnak. Most végre közelről is megszemlélhettem.
 |
| A kápolna 1777-ben készült el. Homlokzatán egy vérző szív dombormű látható. |
 |
| TA templom előtt-alatt található a Szent Sír sziklakápolna, és a barokk szoborcsoport, mely Krisztus keresztre feszítését ábrázolja. |
 |
| A kálváriát kb. 250 éves impozáns hársfasor szegélyezi. |
 |
| Pompás kilátás nyílik a Nagy-Galla kúpjára és a templomra. |
 |
| A sziklakápolna feletti kilátóban ez a bánatos - szerintem beteg - birka bámult rám. |
 |
| A Börzsöny békés lankái. |
 |
| A pálos kolostort Nagy lajos király alapította 1352-ben. |
 |
A török időkben a templom csaknem teljesen elpusztult, a szerzetesek Lengyelországba menekültek. 1711-ben tértek vissza újra,ekkor épült a mai csodás barokk templombelső a gótikus szentély megtartásával.
Az üresen álló rendházat az 1850-es évektől kezdve börtönként hasznosították. Az ötvenes években, majd a forradalom után itt raboskodott többek közt Göncz Árpád, Déry Tibor, Eörsi István, Mensáros László.
forrás: kirandulastippek.hu
|
 |
| Virágos rétek övezte út Kóspallag felé. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése