Hétvégi túránkat hónapok óta terveztük. Úgy volt, hogy a Balaton-felvidékre megyünk, panorámás, borkóstolós, sátrazós túrára, de aztán úgy döntöttünk, hogy a nyári eső miatt elmaradt Mátra túrát fogjuk bepótolni. Egész héten lestük az időjárás előrejelzést, és a csapat egy része elhitte a záport és zivatart, majdnem úgy jártunk, mint viktorunk a tűzijátékkal. Végül úgy látszott, a Dunán innen nem lesz eső, így aztán mégis összeállt a nyár eleji jó kis csapat, és a megrakott zsákokkal, valamint fergeteges jókedvvel, nekivágtunk a hegynek.
Az előző napok esős időjárása, no meg a jelenlévő két szakértőnk valószínűsítette a gombavacsorát, árgus szemekkel lestük az erdő alját. Egy kiszáradt tó partján megpihentünk kicsit, szokásomhoz híven elbóklásztam a kiszáradt mocsár területén, amikor fiatal őzlábgomba telepre bukkantam. Ezen aztán végképp fellelkesült a társaság, szedtük, fotóztuk, minden vonatkozó infót megpróbáltunk Dóri és Nonó fejéből átmásolni a mienkbe. A nagy őzlábgomba gallérja például szabadon mozgatható a tönkön, és nyersen is ehető, enyhén mogyoró íze van. Teszteltem. Tényleg.
Ezután sebességünk a negyedére csökkent, zsákok alatt görnyedezve kerestük az avar alatt megbúvó, vagy fatönkön növő gombákat.
Végül összegyűlt annyi, hogy este mindenki kaphasson belőle egy kis ízelítőt.
![]() |
Nagy őzlábgomba, molyhos tőkegomba, májgomba, laska, sárga gévagomba került végül a fazékba. |
Ezúttal a tűzgyújtás elmaradt, helyette végignéztük, ahogy a hatalmas vörösen izzó telihold felkúszik az égre, majd színe fehérre vált. A Mátra felett villámok cikáztak az égen, így megnyugodtunk, hogy mégiscsak jobb helyen vagyunk, ezúttal bejött a meteorológiai valószínűség!
![]() |
Kora reggeli fények a hegytetőn. Távolban a Börzsöny |
Másnapra sem terveztünk nagyon hosszú túrát, de azért úgy gondoltuk, kényelmes tempóban egy 12 km-t csak meg fogunk tenni. Ez mégsem sikerült, köszönhetően az őszi kikericsekkel borított réteknek és az utat szegélyező vargánya és molyhos tinóru telepeknek.
![]() |
Hűs patakvölgyön is átkeltünk |
De találtunk még piros galambgombát, rókagombát (rókahúgy szaga volt), korallgombát, világító tölcsérgombát, ami nem világított, gyilkosgalócát, mérgező párducgalócát, kékszínű ánizsillatú (mily meglepő) ánizsgombát, és még ki tudja miféle gombacsodát.
Úgy belejöttünk a nagy keresgélésbe, hogy a túra végére mindenkinek jutott egy vacsorára való az ehető fajtákból.
4 óra körül pedig nagyot dördült az ég. Ám az időjárás sem tudta eldönteni, sírjon-e, vagy nevessen! Hol kisütött a nap, hol sötét fellegeket kergetett a szél.
![]() |
A távolban a Naszály |
Az első, réteges fotó nagyon szép!
VálaszTörlésKöszönöm!
Törlés