
Ezekért a fotókért egész a Zemplénig kellett utazni, bár a közelben is kirándultam nedves időben az erdőben, patakok mentén, ahol mindenki más sorban posztolta a gyönyörű fotókat az állatkáról, engem valahogy mégis elkerültek.
Így aztán ugrándoztam volna örömömben, amikor megpillantottam a szikla tetején a levelekbe burkolózott kis szalamandrát, ha nem tartottam volna attól, hogy elijesztem.
Mondjuk nem szívbajos állatok, ez pl. fél órán keresztül hagyta, hogy minden irányból körbejárjam, fotózzam, és egy millimétert sem mozdult.
Azt csak itthon vettem észre, hogy a zsákmányát - talán egy szöcskét- őrizgette a lába alatt.
Mintázata az avar alatt lapulva észrevehetetlenné teszi. Több példányt is csak akkor vettünk észre, amikor kígyózó mozgása következtében surrogó avar hangja törte meg a fákról csepegő víz zaját.

Mozgása sokkal lassabb, mint a gyíkoké, ezért csak lassan mozgó állatokat tud zsákmányul ejteni.

Elülső lábaikon 4, hátul 5 szabad ujjuk van.
Egész ügyesen mászik fára is. A néphit szerint, ha felmászik a gyümölcsfára, megmérgezi azt.
Itt hamarosan eltűnt a fa egyik számunkra láthatatlan odvában.
Ez a példány igazi magamutogató típus. Lélekszakadva rohant a fa mohás gyökerére, hogy ott pihegve várja, amíg lefotózom, majd a mélybe vetette magát.
A foltos szalamandráról pár éve írtam néhány fura hiedelmet, melyet enyhén mérgező bőre ihletett.
Ez a példány igazi magamutogató típus. Lélekszakadva rohant a fa mohás gyökerére, hogy ott pihegve várja, amíg lefotózom, majd a mélybe vetette magát.
![]() |
Kifejlett szalamdra bébi. Alig 5 cm hosszú volt. |
Így születik a kis szalamandra:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése