2018. június 30., szombat

Kőszeg - gyöngyszem a határon


Kőszeg történelmi belvárosa a Szent Jakab templommal, a Szentháromság szoborral és a Városházával.

Kőszeg a Nemzeti Örökség része

Kőszeg történelmi belvárosában reneszánsz és barokk stílusban épült házak között barangolhatunk. 
A II. világháborút követő határzár évtizedekre kizárta a várost az ország nyüzsgő életéből. Idegenforgalma ugyan a 70-es években fellendült, de csak a "Vasfüggöny"  lebontása után élénkült meg igazán. 
Talán ennek köszönhetően csaknem érintetlenül maradt fenn a belváros, nem épültek a  kommunista időkre jellemző betonkolosszusok. Ma szépen felújított, középkori házak sorakoznak a Fő téren és a  Jurisics téren, melyet nemzeti örökséggé nyilvánítottak.
A történelmi városközpont felújításáért a város 1978-ban Hild János-díjat kapott.

Érdemes tehát a mesélő házak között elmélyedni azok történetében, és élvezni a városka csendes hangulatát.

Kőszeget kezdetben Castellum Guntionis néven emlegették és itt vívott meg egymással az avar és a frank sereg 802-ben. 
Majd a honfoglaló magyarok telepedtek le ezen a tájon, s jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre.
A 12-13. századtól fontos szerepe lett a német katonai betörések elhárítása tarén. Több kőtornyot is építettek a környéken.  IV. Béla idejében említik először hivatalos iratban castrum Kuszug néven. 
Az évek során sokszor cserélt gazdát, hol magyar, hol német birtok lett. 
1328-ban Károly Róberttől királyi város címet kapott.

Legnagyobb csatáját azonban 1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején vívta, amikor a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. 
A Forintos-bástya oszlopos testét lezáró sátortetőn meghökkentünk. Nevét Jurisics Miklós lőmesteréről, Forintos Mátyásról kapta, aki a vár 1532-es ostromakor sikerrel védte a bástyát a török aknászok ellen. 
Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett a vár 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek.  Ibrahim nagyvezír a lázadó janicsárok nyomásának engedve parancsba adta, ha a déli harangszóig nem tudják bevenni a várat, elvonulnak a falak alól. Ezt megtudván a védők, már 11-kor megkongatták a harangokat, mire a török sereg elhagyta a várost. Ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban. 
A lerombolt város újjáépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól.
Jurisics-vár
A következő kétszáz évben a  török hódoltság miatt megváltozott Bécsbe irányuló távolsági kereskedelem egyik fontos állomása lett. Majd 1648-ban szabad királyi városi rangot kapott.
A város a Rákóczi-szabadságharc után fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét. Az emberveszteség pótlására német telepeseket hívtak ide, akik Schwabendorfot (Kőszegfalva) alapították. 
A 19. században azonban már kézzelfogható jelei voltak a város visszaesésének. A lakosságszám alig növekedett, a város adósságai egyre nagyobbak lettek. A kereskedelmi központ jellegének csökkenését mutatja, hogy a fontos vasútvonalak építésekor már nem vették figyelembe.
Az első világháború utáni békeszerződéssel a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. Ezzel a környékbeli piacokat is elveszítették a helybeliek.

A Jurisics tér  - ahol minden ház mesél

Városháza

Az épület 1820 körül nyerte el a mai formáját, bár homlokzatát 1710 körül alakították ki. 1848-ig a pincében őrizték a község borának egy részét, amit aztán helyben, a város korcsmájában mértek a polgároknak. Itt laktak a városi alkalmazottak is, sőt egy időben kovácsműhely és mészárszék is helyet kapott benne.

Sgraffitós-ház

A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű. 1560 környékén építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit. A sgraffitó díszítési eljárás lényege, hogy a falra több két réteg vakolatot hordanak fel, s a felsőbb vakolat lekaparásával alakítják ki a mintákat.

Lábasház

Magyarország egyetlen dupla árkádos épülete barokk stílusban épült.  Egykor mészárszék volt.
1774-ben emeletet húztak rá, melyet az újonnan emelt oszloplábak támaszkodtak.
Akkoriban táncteremként működött az épület, ma levéltárként funkcionál. 

Hősök Tornya

A kapu tornyát 1932-ben, Opaterny Flóris tervei alapján, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban.
 

Szent Jakab és a Szent Imre-templom

A Szent Jakab templomot Garai Miklós építtette a 14. és 15. század fordulóján gótikus és barokk stílusban, egy lerombolt kolostor helyén. 
A reformáció idején a város lakossága protestáns lett. A német ajkú gyülekezet megkapta a Szt. Jakab-templomot, a magyarok számára pedig közvetlen a templom szomszédságában  emelték a  Szent Imre (1615-1618) templomot, mely megszólalásig hasonlít elődjére.

Jézus Szíve-templom

A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján. Belül is gyönyörű!

Izraelita zsinagóga

1856-ban épült, romantikus stílusban. A zsinagóga mára csak jelkép maradt, 1951 óta nincs hitközség a városban.

forrás: http://m.koszeg.hu/hu/koszeg/tortenelem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...