2021. június 22., kedd

Szarvas, az ország közepe

Már megérkezni is gyönyörűség ebbe a kisvárosba. A bevezető út mentén rendezett házak, virágos kertek, sorakoznak. A városközpont felé haladva pedig az 1800-as években épült klasszicista épületek sora áll szépen felújítva. Szarvas ugyanis 1686-ban teljesen kihalt, majd 1722-től Harrucken János kapta meg, aki a Felvidékről telepített ide jobbágyokat. A Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium célkitűzései közé tartozik az  itt élő szlovák nemzetiség nyelvének és kultúrájának ápolása, megőrzése, a felnövekvő nemzedékre való örökítése.
A város csendes nyugalma magával ragadó Budapest nyüzsgése után. A kis forgalom ellenére széles, védett bicikliúton lehet közlekedni a főúton. Így aztán bőven van idő bámészkodni, megállni, nézelődni, fényképezni. 
A régi városháza

A rengeteg virág és zöldellő fa tompítja a díszes épületek között megbúvó panelek betontömbjeinek szürkeségét. 
A 18. század végének jelentős személyisége volt Szarvason Tessedik Sámuel lekész, aki megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit, kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, felvirágoztatva a mezővárost. 
A Tessedik Sámuelről elnevezett evangelikus templom (Ótemplom) két év alatt épület fel, állítólag a névadó titkos kincséből. Innen indul  a történelmi Magyarország középpontjába vezető sétaút az alföldi kéken. A úton kopjafák jelzik a jelentős történelmi fordulópontokat. 1848 és 1956 kopjafáján az ábrázolás a többihez képest ellentétes irányban áll, így ezekre a mérföldkövekre mintegy fizikálisan is vissza kell tekinteni, ha alaposan meg akarjuk szemlélni. 
A képen látható almafa egyike annak a 13 almafának, melyet a Nemzeti Színház tagjai  ültettek szerte az országban a TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként. Az almafa Wass Albert  Tizenhárom almafa c. regényében megírt ősi erdélyi almafa, mely az újjászületés, a talpraállás jelképe a könyvben. 
Íme a történelmi Magyarország közepe a Holt-Kőrös partján:  

Az 1800-as években a város másik fontos szerepet betöltő személyisége gróf Bolza József. Kastélyokat építtetett a folyó partjára. A lépcsősor végén áll a capitoliumi farkasszobor másolata, ami utal a család olasz gyökereire.  A kastélyt később átépítették klasszicista, majd eklektikus stílusban.  A Bolza család felépítette a Szárazmalmot, létrehozta az Anna-ligetet. Bolza Pál nevéhez fűződik az 1900-as években  a Szarvasi Arborétum létrehozása.
Valószínű a Bolza Pál  parkjából kerültek ide a mocsári ciprusok is, melyek mostanra már összenőttek Szarvassal. Nagy élmény beevezni a fatörzsek közé! A Kőrös mentén sok helyen találkozhatunk ilyen fákkal. 
A kastély előtt áll a alkotása. 2000-ben felavatott Milleneiumi Emlékmű. Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész alkotása. Az oszlop tetején az a pillanat került megörökítésre, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok meghozzák a Szent Koronát. 
Az Erzsébet-ligettel szemben áll a 2011-ben épült Szarvasi Vízi Színház. A víz fölött, cölöpökön áll. 
Az Erzsébet-híd szintén 2011-ben épült fa gyalogos híd, mely az Erzsébet-ligetet köti össze a Vízi Színházzal. Hídfőjét mocsári ciprusok őrzik.
A Holt-Kőrös partján kölcsönözhetünk vízijárműveket, és érdemes evezni egyet a nyugodt vízen. A magyarországi folyószabályozások eredményeként kialakult-kialakított holtmedrek és mellékágak jelenlegi száma a Kőrös mentén megközelíti a háromszázat.
 Az egyes kanyarulatoknak sokat sejtető neveket adtak a népek: Nyúlzug, Mangolzug, Macózug, Szappanoszug, Motyózug, Bikazug. A parton takaros nyaralók sorakoznak a legkisebbtől a valóságos palotákig. Ezért sajnos nehéz kikötőhelyet találni, de néha egy-egy szabadstrandra rá lehet akadni. Érdemes úszni egyet a hűs, mély vízben. 
Az Anna-ligetben kapott helyett a Kőrösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, ahol nagyon kreatív nyomozós játékban lehet részünk, miközben megismerhetjük a környék növény- és állatvilágát. A látogatóközponthoz még egy vízi tanösvény is tartozik, mely kevésbé beépített részen fekszik, ezért vadregényesebb élményt nyújt itt a kenuzás is. 
Az Anna-ligetben sétálva több 100 évnél idősebb kocsányos tölgyet is találhatunk. Ez a tölgy matuzsálem 300 éves, a Dél-Tiszántúl legnagyobb kocsányos tölgye. Még neve is van, a Csáky család leszármazottai Lonovics nevet adták neki.