A Janka-sallangvirág hazánk egyik legfurább kinézetű vadon élő orchideája. Amikor először hallottam róla, azt hittem, azért Janka, mert olyan bodor a "haja", mint egy gyönyörű, göndör hajú grófkisasszonynak. Aztán kiderült, hogy nevét Janka Viktor botanikusról kapta, aki a 19. században számos ritka növényt fedezett fel és írt le a Kárpát-medencében.
A Janka-sallangvirág ikergumós orchidea. Az egyik gumó az előző évből marad vissza és fokozatosan elöregszik, miközben mellette minden évben fejlődik egy új, amely a következő évi hajtást táplálja. Tőlevelei az őszi esők után jelennek meg, így a növény egész télen zöld marad és lassan növekszik. Virágzására általában május végétől június végéig kerül sor, hűvösebb élőhelyeken akár július elejéig is elhúzódhat.
Kedveli a meleg, mészköves területeket, a napsütötte sziklagyepeket, a dolomit- és mészkősziklákat, valamint a ritkás cserjésekkel tarkított lejtőket. Élőhelyei rendszerint szárazak, tápanyagszegények és különleges mikroklímájúak.
Már tavaly is felkerestem a pilisi élőhelyét, de akkor egyetlen tövet sem találtam. Most sem fűztem hozzá sok reményt az elmúlt hónapok forró és csapadékszegény időjárása miatt, de szerencsém volt. Igaz, már félig elvirágzott, és nem is volt olyan magas, mint vártam, de ennek az egyetlen tőnek is nagyon örültem.
A virágok legfeltűnőbb része a hosszú, keskeny, szalagszerű mézajak, amely csavarodik, fodrozódik, mintha apró szalagok lógnának a növényről. Innen ered a magyar neve is: a „sallang” régi magyar szó, amely ruhák vagy lószerszámok lelógó, rojtos díszét jelentette.
A sallangvirágok virágai nem termelnek nektárt, mégis rendszeresen felkeresik őket a rovarok. Beporzóik elsősorban méhek és darazsak. A virágok illata és különleges megjelenése odacsalogatja őket, ám jutalmat nem kapnak. A növény így egyfajta megtévesztő beporzási stratégiát alkalmaz, amely számos orchideafajra jellemző.
A Janka-sallangvirág a többi orchideafajhoz hasonlóan rendkívül apró, szinte porszemnyi magokat érlel. Egyetlen toktermésben akár több tízezer mag is fejlődhet. A magok önmagukban nem képesek kicsírázni, mert nincs bennük tápanyagtartalék. A csírázáshoz szükségük van egy megfelelő talajlakó mikorrhizás gombára, amely behatol a magba, és ellátja szénhidrátokkal, nitrogénnel és más tápanyagokkal.
A fiatal növény évekig szinte teljesen a föld alatt él. A gomba táplálja, miközben fokozatosan kialakul a gyökérzete és a levélrózsája. A felszínen sokszor csak 4–8 év, kedvezőtlen körülmények között akár 10 év elteltével jelenik meg először, és csak ezután bont virágot. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy állományai nagyon lassan regenerálódnak.
Talán éppen ezért olyan különleges találkozni vele. Évekig készül egyetlen virágzásra, miközben szinte láthatatlanul él a föld alatt. Amikor pedig végre kibontja hosszú, csavarodó sallangjait a nyári sziklagyepben, néhány hétre megmutatja, miért tartják a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb vadon élő orchideájának.
A Janka-sallangvirág - fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
Forrás: termeszetvedelem.hu
