Úgy terveztük, az esti fotós workshop előtt még teszünk egy rövid sétát Bakonynánáról a Római-fürdőig. Gondoltuk, erre az alig 2 kilométeres útra bőven elég 4 óra. Tévedtünk. Annyi apró fotóznivalót találtunk útközben, hogy végül rohanni kellett, hogy ne késsük le a naplementét Tésnél. Mindennel elszöszöltünk, amivel csak lehetett. Színes pókálóval, apró gombákkal, meg a színes tájjal.
No de ne szaladjuk ennyire előre! Bakonynánán deres falevelek sorakoztak az ösvény mentén. Arra számítottunk, az erdőben még több lesz belőlük, de ott nem fagyott meg a pára, így maradt a hihetetlenül kék víz és az azon úszkáló szivárványszínekben pompázó falevelek.
A Gaja-patak felső részén még itt-ott volt víz a mederben. Folyónak azért nem nevezném ezt a fajta vizet, inkább álló tócsáknak. Sok helyen zöld volt a teteje a moszatoktól.
Sok kő tetején találtam borsóköveket. A folyó a talajból mészet old ki, ezek válnak ki a köveken mészkőlerakódások formájában. Néány helyen még apró zöld moszatok is telepedtek meg rajta.









