Fekete, vagy énekes?
Az énekes rigó nem a fekete rigó tojója, mint ahogy azt esetleg gondolja az egyszeri nézelődő. A fekete rigó hímjének tolla fekete, csőre és szemgyűrűje sárga. A tojó sötétbarna színű.
Az énekes rigó háta barna, mellkasa krémszínű, barna pöttyökkel. A tojó hasonló színű, csak fakóbb. Az énekes rigó kisebb termetű, mint a fekete rigó, s a farktolla is rövidebb. Mozgása szaggatottabb. A fekete rigó fürgébben ugrál, farkát gyakran fel-le billegeti.
A fekete rigóval kertekben, városi parkokban is találkozhatunk, jól alkalmazkodott az emberi környezethez. Az énekes rigó inkább csendesebb erdei környezetben, ligetekben, bokros részeken él.
Tekerményes énekes
Az énekes rigó éneke pergőbb, mint a fekete rigóé, az egyik legtechnikásabb énekesmadarunk. Jellegzetessége, hogy egy-egy strófát elismétel kétszer, háromszor is, és csak aztán énekel másikat.
Egyetlen hím akár több, mint 100 különböző dallamot is megtanulhat, és képes utánzó hangok – például telefonhangok vagy más madarak éneke – bemutatására is.
Az énekes rigó népi nevei - énekes-, dalos-, nyári-, éneklő rigó, tekerményes rigó, húros, húrosmadár - is a dalával van összefüggésben. Szokták még erdőrigónak is hívni.
A „tekerményes rigó” népi elnevezés a háromszéki tájszóhasználatból származik. A „tekerményes” szó jelentése a tájszóban „csavarintott”, „tekerített”, ami utalhat a madár énekének változatos, csavarodó dallamaira, amelyek olykor kanyargós vagy imitációs „tekergést” mutatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése