Kirándulás a földtörténet őskorába

Sétáltál már egy vulkán kürtőjében? Másztál már lávaömlés tetejére? Mindezt Medvesen megteheted!

Itt  járva érdemes nem csak a táj szépségében és váraiban gyönyörködni, hanem kicsit geológiai szempontból is elmélyedni a tanösvények tájékoztató tábláiban. 

Salgó várától kiindulva a piros L jelzés vezet el Eresztvényig, ahonnan pedig a  kőbányákon  a zöld T jelzést követve földtörténeti sétát tehetsz. Innen a piros bicikli jelzésen juthatunk el Somoskőig, amit szintén érdemes földtörténeti szempontból is felfedezni. 

Bazaltoszlopok a vulkánok kürtőjéből

Ötmillió évvel ezelőtt Medves vidékén intenzív vulkánműködés tanúi lehettünk volna, ha éppen arra járunk. Izzó kőzetdarabokból és forró vulkáni hamuból gyűrűszerű sánc alakult ki a vulkáni kráter körül. A kráterbe felnyomuló izzó lávatömeg kihűlése közben zsugorodott, és oszlopos formában széthasadozott.

Az elmúlt néhány millió évben a lazább szerkezetű sánc lepusztult az időjárás viszontagságainak következtében, a kemény bazalt azonban ellenállt a szélnek, esőnek, fagynak, napsütésnek.  Ezért nem találunk  vulkáni kürtőt a környéken, hanem ezek helyett látványos bazaltkúpokat és lávafolyásokat csodálhatunk meg. 

A vulkán megtápláló csatornájának magmával kitöltött része a nyak.
Ezekre a "megdermedt" bazaltoszlopokra építették Salgó várát. 

Jól látható a bazaltoszlopok "zsákos" szerkezete.
A forró láva hűlése során összezsugorodott, eközben függőleges repedések keletkeztek rajta. Kialakult a zsákos-oszlopos szerkezet. 

A Föld története kövekbe kódolva

Az eresztvényi kőbányákon átvezető tanösvény a környék geológiájába és a bányák történetébe enged betekintést. A Nagy-bánya 5 hektárnyi területén csaknem 3 millió tonna követ termeltek ki az 1900-as években.

1. 25-30 millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység folyt  Medves környékén. Erről tanúskodik az alsó riolit-tufa réteg. 
2. Később a vidéket tenger nyaldosta. Apály idején száraz lábbal sétálhattunk volna a homokban. Ekkor keletkezett a vidék jellegzetes kőzete: a homokkő.  Benne zöldes színű vasásvány található, ezért glaukonitos homokkőnek nevezik. 
3. A  tenger visszahúzódása után  a homokkő rétegre folyóvízi, ártéri, üledéksor került,  tarka színű agyagok, kavicsok, folyami üledékek települtek - ez az alsó tarkaagyag réteg. 
4. A fekete sáv a széntelepes réteget jelzi. Valószínű, hogy korábban legalább 200 m homokkő réteg fedte, ekkora nyomás kell ugyanis a széntelepek kialakulásához. Ez a földréteg a későbbiekben lepusztult. 
5. Erre települtek a bazaltos vulkánrétegek, majd tufa - kőzetdarabokkal kevert porszerű anyag. Ez látható a képen középtájt, a simább, világosabb rész. 
6. A szelvény legtetején látható (göcsörtösebb rész) a hólyagos-salakos megjelenésű lávafolyás és végül a tömörebb lávakőzet.  

Lávafolyások

Az alábbi képeken a lávafolyások szerkezetét tanulmányozhatjuk:

A vulkáni működés megindulása előtt kisebb nagyobb völgyek szabdalták a vidéket. 

Ezt a dimbes-dombos tájat borította be lepelszerűen a  robbanások során a vulkáni törmelék (hólyagos-salakos láva), 

majd lávafolyamok hömpölyögtek végig  a völgyeken. 

Jól látszik a hajlott lemezes bazalt a kép közepén, (kb. 2-3 millió évvel ezelőtt), illetve alatta a hólyagos-salakos láva, alatta pedig a vulkanizmust megelőző völgy anyaga. 

Vizes bánya

Agyagréteg megakadályozza a víz mélyebb rétegekbe jutását. A bányában a fejtés során elérve az agyagréteget, az ott felgyülemlett víz a felszínre került. 

Somoskői bazaltorgona - egy igazi ritkaság

Egyes nyelvi kutatások szerint a somosodni szó jelentése: hasadozni, innen eredeztethető a környék neve. Lélegzetelállító látvány a vár aljában az íves-oszlopos formában megszilárdult bazaltzuhatag. Az öt és hatszögletű karcsú oszlopok magassága  helyenként eléri a 9 métert is. 

Kőtengerek

A bazalt természetes mállása során a jégkorszakban nagy kiterjedésű kőtengerek  alakultak ki, ahol a növényzet csak nehezen tud megtelepedni, hiszen ezek folyamatosan mozgásban vannak. A hüllők azonban szívesen sütkéreznek a köveken, veszély esetén pedig biztonságos menedéket találnak a kavicsok közötti résekben. 

Szilvás-kői bazaltoszlopok 

A Bagó-kői-bánya helyén is valószínűleg egykoron egy környezetéből kiemelkedő bazaltkúpot ell elképzelnünk. A lávafolyás hozzávetőleg 2-3 millió évvel ezelőtt keletkezett, nehezen hasítható kövekből állt. A kő minősége ezért nem volt megfelelő bagót sem ér! Innen a bánya neve. 

Nagyon megkapott ennek a kőfalnak a látványa- Szabályos sokszög alapú hasábok lógnak ki a földből. 

Bazaltoszlopok vízszintesen és függőlegesen

Ahol az iránytű is megbolondul

A bazaltban általában 3-4%-ban magnetit is jelen van. Ennek következménye, hogy az iránytű nem pontosan észak felé fog mutatni egy ilyen bazaltszikla közelében, hanem kicsit eltér attól.

Itt még nyáron is lehet hó

A bányászat következtében meghasadt a bazaltszikla. E miatt lehetőség van arra, hogy megnézzük, hogy is néz ki egy hegy belülről.  Látogatása azonban engedélyhez kötött, túravezetővel lehetséges. További információk a Salgótarján turizmus honlapján. 
A mély és keskeny sziklahasadékok speciális mikroklímát biztosítanak. A megülő hideg levegő nem tud felmelegedni, akár még nyáron is megmaradhat alján a hó.

A természet visszaveszi, ami az övé? 

A felhagyott kőbányákat szép lassan visszahódítja a természet. Ez azonban hosszú folyamat. 

1. Először a kopár sziklafelszínen zuzmók és mohák telepednek meg, megkezdvén a kőzet talajjá alakítását. 
2. Ezt követően egynyári növények, füvek, évelő lágyszárúak jelennek meg, jellemző az invazív növényfajok, pl. aranyvessző megjelenése. 
3. A köztes szakaszban cserjék és fényigényes fafajok, mint a rezgő nyár és a nyír is megtalálják életfeltételeiket.

   

   Nyárfák és nyírfák egy felhagyott eresztvényi bazaltbányában. 

4. A záró társulást már a tölgyek, juharok, gyertyán jelentik.

Élet az egykori bányákban - a "ritzerek" 

Medves legrégebbi bányáját az 1880-90-as évek végén nyitották és egész az 1970-es évekig működött. Nagyjából erre az időszakra tehető az összes itteni bánya virágkora.  A bányászokat ritzerek-nek, kőfaragóknak nevezték.

Kezdetben a köveket kézi fejtéssel termelték ki. Bunkókkal feszítő ékeket ütöttek a repedésekbe, így választva el a bazaltot a bányafaltól. A kifaragott különböző méretű kockaköveket és burkolóköveket gúlákba rendezték. Lovas szekérrel, később vasúttal szállították el őket.

A későbbiekben a bányászati tevékenységet is gépesítették: robbantások zaja, szivattyúk zakatolása, fúrógépek surrogása verte fel az erdő csendjét.

Az itt bányászott bazaltból készült macskakövek borították Budapest és Bécs utcáit. 

A munkások 10 napos ciklusokban (dekádokban) dolgoztak a bányáknál. Egyszerű kialakítású kőbarakkokban célszerűen berendezett lakásokban éltek, ez alatt az idő alatt, majd a következő turnus váltotta őket. 

Az 1940-es években 200-500 munkást foglalkoztattak az 5-7 magyarországi bazaltbányában. A napi termelés kb. 600 tonna volt. 

A medvesi kőbányászat központjában, a Macskalyukban olyan népes kolónia alakult ki, hogy saját iskolájuk és boltjuk is volt. 

Az 50-es évektől kezdődően azonban rohamosan csökkent a bazalt iránti kereslet, mára az egykori  élettel teli bányászfalvak szomorú képet mutatnak. 

Rónabánya 3 utcájából az egyik. 

Medves környékén több tanösvény is található, mely egyrészt a környék geológiai, természeti és történelmi jellegzetességeit mutatja be. Az általam végigjárt  tanösvényeken kb. 20 km-t és több millió évet tettem meg, alig néhány óra alatt. Nagyon hálás vagyok a tanösvények készítőinek alapos munkáikért és lényegretörő, közérthető mégis mindenre kiterjedő tájékoztató táblákért.  

Jó kis tér- és időbeli utazás volt!

Forrás: a tanösvények táblái

Az egykori tűzhányók földjén

Kilátás a Szent György-hegyről: balra Gulács, előttünk a  Badacsony, jobbra (nem látszik) Szigliget.

8 millió éve kialudt vulkánok karéjában megbúvó tavak és falvak, öreg templom- és várromok békés romantikája: mindez mostantól a Káli-medencét jelenti számomra. A táj mai arca egyáltalán nem tükrözi az egykori vad és veszélyes állapotokat. A kúp alakú hegyecskék lágy lankái, az egyes hegyek tetejéről elénk táruló csodás panoráma magával ragadott. Mi jártunk Csobánc, Badacsony, a Szent György-hegy és Hegyestű tetején.

Panoráma a Csobánc tetejéről

Szikes tavak és források 

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó, mely közel 20 hektáros területen, mészkő - és dolomithátak között terül el, és több mint száz állandó és vándor madárfaj élőhelye. 

A vulkánosság egykori bizonyítékai a szénsavas források. Kékkúton tör felszínre a Kékkúti ásványvíz, mely a bizánci Theodóra császárnőről kapta a nevét.  

A tó körül végigvezető Theodóra-tanösvény bemutatja a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.

Salföld határában hatalmas homokbánya területén puha fehér homok, és különleges iszaptenger hívja fel magára a figyelmet,  valamint csillogó víztükör hívogat hűsítő fürdőzésre.

Kövek mindenhol 

A vulkáni tevékenység előtti időkben a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Az egykori tengeri üledék maradványai a környéken sok helyen megtalálható földből előbukkanó különös, néhol bizarr formájú kövek. Legismertebb kőtengerek a szentbékkállai, salföldi, és a kővágóörsi kövek. keménységük miatt gyakran készítettek belőlük malomköveket. 

Ingókő Szentbékkállán - a sziklatömb tetején lévő követ tényleg meg lehet hintáztatni.

Természetes madáritatók a kőtengerben

Kőtenger Kővágóörsön

 A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható). 

Gigantikus orgonák, szél formálta bazaltsípok, kőzsákok és társaik

A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg. Az egyik leglátványosabb formáció a Szent György-hegyen található, 1-2 m átmérőjű 30-40 m magas oszlopok között aprónak éreztük magunkat.

Szent György - hegy bazaltorgonái

Mint egymásra dobált palacsinták - bazaltrétegek a Fekete-hegyen

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye - tudhatjuk meg az egykori bánya tájékoztató táblájáról:

"A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat  járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. "

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye

Érdemes végigsétálni a Badacsony csonkakúpján végigvezető 4 km-es tanösvényen is. A tanösvény a Kisfaludi háztól indul és ide is tér vissza. A Bujdosók Lépcsője 464 lépcsőfokán  érdekes formájú bazalttömbök között vezet az út, több helyen csodás kilátási lehetőség a Balaton felé. A hegy tetején kilátó épült, ahonnan bepillantást nyerünk az egész tapolcai-medencébe.

A badacsonyi bazaltorgonák nem mutatnak olyan szabályos formákat, mint a Szent György-hegyiek.

 

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, amely a Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta. Ez a kő, nem AZ a kő, de mi mégis így neveztük el, mert a formája olyan, mintha egy rózsa szirmai simulnának egymásra. 

  Romantika mindenütt

A táj hangulatához éppúgy hozzátartoznak a hegyek, mint a szőlősorok.

Szentbékkálla Kőtengerénél hatalmas tölgyfák ölelkeznek hatalmas sziklákkal. A gyerekeknek kaland, a fiataloknak romantika.

Bujdosók Lépcsője a Badacsony hegyén.464 lépcsőfok vezet a csúcsra, időnként egy-egy pihenőhely lett kialakítva, melyek többnyire bujdosó asszonyokról kapták nevüket:
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczy Gyögy erdélyi fejedelem felesége ( az ő birtokán született meg a tokaji aszú)
Csáky Krisztina, a Rákóczi szabadságharc bujdosója
Mikes Kelemen - II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki hűségből követte a fejedelmet a bujdosásba is.
Czinka Panna - az első női cigányprímás, a Rákóczi induló szerzője
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, aki második férjét, Thököly Imrét kísérte a száműzetésben.

Kilátás a Balatonra Badacsony egyik rózsabimbó formájú bazaltszékről

Bazaltorgona, jégbarlang és sárkány

A címben látható hívószavak megmozgatták fantáziánkat, elindultunk, hogy felfedezzük magunknak ezeket a helyeket. Irány a Szent György-hegy! Az Internet egy laza 4 km-es, másfél órás túrát ígért, ami nem tűnt túl megerőltetőnek. Leparkoltuk a kocsit a hegy lábánál, és elindultunk a csúcs felé. A szokásos szőlősorok között vezetett fel az út, egyre szebben elénk táruló panoráma jutalmazta fáradtságunkat.

Távolban a Csobánc

A Pannon tenger üledékes kőzeteit a későbbi hatalmas vulkánkitörések során a láva beborította - próbáltam átadni frissen szerzett tudásomat csemetéimnek, miközben felfelé kaptattunk.  Valójában a sztori abban a pillanatban senkit nem érdekelt rajtam kívül. A bazaltorgonák már messziről látszódtak a délelőtti napsütésben.  Bámultam az oszlopokat és megpróbáltam meghallani a kihűlő kőzetben keletkező függőleges repedések zaját. 

A 30-40 méter magas 1-2 m széles bazaltorgonák messziről látszanak a délelőtti napsütésben

Kicsit témát váltva - elképzeltem a sárkányt, amint a sziklák tetején tüzet okádva követeli a falusiaktól a legszebbik szűz leányt, majd amikor megkapja, barlangjába hurcolja, további felhasználásra.

Hamarosan elértük a turistaházat (mely elég romos állapotban van).  A háztól pár lépésre egy mélyedésben rejtőzött a jégbarlang.

Gondoltuk, hogy nem egy dachsteini méretű képződményről lehet szó, hisz az egész HEGY beférne a fentebb említett barlang száján, de azért mégiscsak valami nyílásfélét képzeltem.  Ezzel szemben kaptuk egy halom követ, és egy tájékoztató táblát. Íme:

Helyesebb lenne Hideg Kőhalomnak nevezni

"Az erózió a bazalt alatti laza pannon réteget is pusztítja, (nem csak az lávaoszlopok közötti repedéseket) s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek. A jégbarlang a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelék tömbjei között megrekedt üregnek tekinthető. A szűk, labirintusszerű üregben a télen lehűlt levegő megreked, a nyári melegben sem tud felmelegedni, kicserélődni."

Első megdöbbenésünk után bejártuk a köveket, és valóban, meglepő hideg volt érezhető a kövek felől, mintha a hűtőszekrényünkben csücsültünk volna. 

A barlang nyílásait csak képzett barlangászok tudják bejárni, megfelelő felszereléssel - olvasható a táblán. Elgondoltam, hogy Szent György lovát barlangászfelszerelésre váltva behatol a barlangba, levágja a félelmetes sárkány fejét a jégcsákánnyal, s kiszabadítja az elrabolt lányt. Ebben az esetben a sárkány fagyott állapotban még most is ott található barlangban.  Egy mai hős pedig szépen feltámaszthatná, csontjait egy múzeumba szállíthatná,  fejét szépen visszahelyezve a helyére. (A sárkány legendájának kicsit cinikusabb, de valószínűbb formája: http://fictionkult.hu/cikk/a-szent-gyorgy-hegy-sarkanya-91 )

Kidőlt bazaltorgonákon lépdeltünk felfelé

Elhagyva a jeges kőhalmot nekivágtunk az út legmeredekebb részének, mely a bazaltorgonák lábánál  vezet fel a hegyre. Az oszlopok átmérője 1-2 méter is lehet. Az oszlopok közé lehulló szikladarabok ékelődtek.

A bazaltorgonák megszólaltatták a tüdőmet, sípolt rendesen, amint felfelé haladtunk az oszlopok között.  Az út meredek, de nem túl hosszú. Tekergettük a nyakunkat, bebújtunk a sziklák közé, felmásztunk a csaknem teljesen lapos oszlopok tetejére. Egészen aprónak éreztük itt magunkat.

A bazaltsípok lapos teteje szinte lépcsőt képez.

 Ilyen, amikor a természet erői egymásnak feszülnek:

Az orgonasípok tetejéről megcsodáltuk Csobánc hegyet és Tapolca fura formájú lakótelepét.

Innen már csak negyed órás frissítő séta a csúcsa, ahonnan pazar kilátás nyílik a Badacsonyra, a Szigligeti Várra, további tanúhegyekre és a Balatonra.

A hegy tetején végigvezető körtúra után visszajutottunk az orgonasípokhoz, néhány tájékoztató táblán elolvashattuk, hogy egykoron szarvasmarhákat legeltettek a szinte teljesen kopár lejtőkön. Szerencsére most sűrű erdő borítja a hegyoldalt, így a fák árnyékában ereszkedtünk le a hegyről, és jutottunk vissza a turistaházhoz. 

Egy hely - 4 történet, avagy a Vadálló-kövek rejtélye

Alább 4 történet következik, mely a Visegrádi-hegység különös formájú szikláinak keletkezését taglalja. A történetek közül csak az egyik bizonyítható tudományosan, a többi a fantázia szülötte. A kedves olvasó feladata, hogy eldöntse, melyik változatot fogadja el valósnak. 

1. történet: A Dömösi Vár

Mint tudjuk, az 1200-as évek közepén a tatár támadások után IV. Béla király és felesége, Lascaric Mária királyné kiépítette a visegrádi kettős várrendszert. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, ide helyezte a királyi udvart,  s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is.  Tervbe vette továbbá egy Duna menti erődítmény rendszer kiépítését is, s halála után fia, I. Nagy Lajos kezdett bele apja terveinek megvalósításába. Dömös fölött, Prédikálószék irányában kezdte meg a Visegrádi vár másának felépítését. 

Ezen a kilátóponton kezdte meg a vár építését Nagy Lajos királyunk (Prédikálószék)?

A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A völgy bő vizű patakjából kő vízvezetéken keresztül szivattyúzták fel a vizet, a korban forradalminak számító vízszállító berendezés segítségével.  

Az építkezést Mátyás király leállította, és minden figyelmével a Visegrádi Palota építése felé fordult. A palotát és a Dömös feletti  várat a török háborúk romba döntötték, szinte az egész föld alá került, abban is kételkedtek, hogy egyáltalán állt itt valamikor. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ásni 1934 végén, de a vár maradványaival már senki nem foglalkozott a későbbiekben.  

 

2. történet: A Pilis és a Visegrádi hegység zömét egy Vezúv-típusú vulkán alakította ki

Mintegy 250 millió évvel ezelőtt sekély tenger ringatózott a Visegrádi-hegység helyén, s az idők során 1-1,5 km vastag üledékes kőzet alakult ki. Majd  100 millió év alatt a Dunakanyar hatalmas mocsárrá változott, később  megindult a terület mai arcát meghatározó vulkáni működés. Az évmilliók alatt felhalmozódott tengeri üledék a felszínre tört, a kitörések során a tűzhányóból finomabb tufa és durvább törmelék szóródott ki, mely lerakódva összecementeződött (andezit).  

A szabályos, tölcsér alakú kúpot építő vulkán egy heves kitörése után szétrobbantotta a kúp felső szakaszát, a tölcsér alakú kráter helyén hatalmas katlan (kaldera) keletkezett. A kaldera falai mentén figyelhetők meg a Vadálló-kövek mai különös alakzatai: a Nagytuskó, a Széles-torony, a Bunkó, Függőkő, a Felkiáltó jel és  az Árpád trónja.

A kaldera falai, vagy a vízszállító berendezés maradványai?

3. történet:  Történelem előtti népek virágzó kultúráját idézik a sziklák

Az egyiptomi birodalom virágzásával egy időben az itt élő emberek mai szemmel nézve szinte  elképzelhetetlenül szoros szimbiózisban éltek a környező növényekkel, állatokkal. Társadalmuk vezetői nagy tudású papok voltak, melyek kiváltságos helyzetét az biztosította, hogy a Tudás birtokában voltak, melyet Isteneiktől kaptak. Az Istenek az égből érkeztek, hatalmas égi szekereken, és a völgy biztonságos, rejtett kifutópályáin landoltak.

Az égből érkező Istenek egykori landoló pályái?

A papok Isteneiknek hatalmas szobrokat emeltek, így azok akkor is őrizték az embereket, amikor ő maguk messze jártak. 

Ősi Istenek másai vigyázzák a völgy népét?

 

4. történet: Letűnt idők tudása van a  kövekbe kódolva

Kb. 65 ezer éve különös nép élt ezen a vidéken.  Életükről ugyan nem sokat tudunk, annyi azonban kiderült, hogy pontosan ismerték a természet titkait. 

Tudásukat "írásban" is rögzítették a kövek segítségével, úgy mint ahogy mi tesszük ma azt egy könyvben, vagy a számítógépen. Talán leginkább az indiánok kipu-jához hasonlít ez az írás. 

A köveket meghatározott rendben és nagyságban egymásra helyezték, rögzítették, az egyes elrendezések egyedi jelentéssel bírnak. Így alakultak ki a mai sziklaformációk. 

A kódot sajnos a mai napig nem sikerült (még) megfejteni, egyetlen jelnek ismerjük a jelentését: az alakzat egy fordított felkiáltójelre hasonlít, s a világ végére figyelmeztet minket. Ha el tudnánk olvasni a felkiáltójel falaiban rögzített üzenetet, talán azt is megtudhatnánk, miképp kerülhetjük el végzetünket, s hogyan élhetünk békében önmagunkkal és a világgal.

 

Várfal, vagy ősi írás?

Egykori bástya maradványa, vagy a kaldera pereme?

Vulkáni működés eredménye (andezit), vagy üzenet a múltból?

Hogy keletkeztek ezek a mesébe illő sziklák? A természet alkotta őket, vagy emberi kéz? És ha ember, akkor mi volt vele a célja? Üzenni akart az utókornak? Vagy dicsőséges emléket állított Isteneinek? Netán valóban várat építtek itt őseink egykoron?  Döntse el a kedves olvasó, a 4 történet közül, melyik az igazság! Vagy talán egy ötödik változat?