A Szent-György-hegy ékszerdoboza: Hegymagas

Többször szembejött velem a Facebook-on egy gyönyörű sárga barokk templom, amiről csak annyit tudtam, hogy valahol a Szent-György hegyen található. Így meglehetősen véletlenszerűen tekeregtem a hegy környékén, abban reménykedve, hogy egyszercsak rá találok. Amikor nyáron erre jártunk, Tapolca felől közelítettük a hegyet, ahonnan valahogy nem látszódott ez a rész.  Most Gyulakeszinél rossz irányba kanyarodtam, így egy másik irányból látszódott a hegy, s már egész messziről húzott valami a templom felé. Hamarosan látni is lehetett a hegy kétharmada tájékán a sárga foltot. Mint utóbb kiderült, az 1760-as évek környékén a Tóti Lengyel család által barokk stílusban (újjá)épített kápolna  aszfaltúton is megközelíthető, de én valahogy mégis a présházak és szőlőföldek közötti meredek földutakon araszolgattam az autóval. 

Végül leparkoltam Hegymagas eme pontján: megleltem az ékszerdoboz igazgyöngyét! 

Pazar látvány fogadott, bármerre is néztem. Szemben a Badacsony, balra a Lengyel-kápolna, hátam mögött a Tarányi-présház. 

Előttem az Oroszlánszájú-kút. Jobb kéz felől pedig barátságos szőlősorok között visz fel az út a Bazaltorgonákhoz. 

Út közben számtalan régi,  vagy új présház mellett visz el az út, melyeket a régi hagyományoknak megfelelően újítottak fel, vagy építettek fel.  

Szépen gondozott sorokba rendezve futnak a szőlőtőkék, a távolban Badacsony csonkakúpja és a Szigligeti-vár romjai látszanak. 

Az egyik ház mellett, a szőlősorok között íriszek pompáznak legalább hatféle színváltozatban. Addig tátom a szám, míg a tulajdonosok kedvesen vágnak belőle egy csokorra valót nekem!

A bazaltorgonákhoz most nem mászok fel, jártam ott nyáron, most inkább a szőlősorok és a táj csendes békéjébe merülve bóklászok. 

Lengyel-kápolna

Visszatérve az autómhoz újra megcsodáltam a templomot, s a homlokzatán és tetején elhelyezett bántai homokkőből készült szobrokat.

A torony egyik fülkéjében magát Szent-Györgyöt láthatjuk, lova lába épp egy sárkányon tipor.

Az oromzat szélein Szent István és Szent László szobrai.

Azt olvastam, hogy a fából faragott, aranyozott rokokó-barokk oltára és szószéke is gyönyörű, de sajnos most nem tudtam bemenni  a templomba, hogy saját szememmel láthassam ezeket a műremekeket.

Tarányi présház

A présházat is a Tóti-Lengyel család építtette, barokk stílusban, de később a Tarányiak birtokába került. Kőerkélyéről állítólag remek panoráma mutatkozik, nem volt módomban leellenőrizni. 

A sárga höbörcsös vakolat remekül mutatott a késő délutáni napfényben, bár nagyon sok helyen hiányzik már a házról.
Az oromzaton elhelyezett naív faragású szobrok a görög mitológia alakjait ábrázolják: Bacchust  (Dionüsszosz a bor és a szőlőművelés istene), aki  épp hordón lovagol, Cerest (a növények ültetésének istennője), Dianát (vadászat istennője) Flórát, aki a  tavasz, a megújulás istennője.

Élet a Kornyi-tónál

A Káli-medence egykori természetes növénytakaróját a cseres és molyhos-tölgyes erdők jellemezték. A XVIII-XIX. században az itt élő emberek egyre intenzívebb szőlő- mandula- és baracktermesztésbe fogtak a hegyoldalakon, a laposabb területekről pedig a terjeszkedő szántóföldek és legelők szorították ki az erdőket. Ekkoriban a szarvasmarha legeltetés volta a legáltalánosabb gazdálkodási forma. A szürke marha gulya ma is jelentős feladatot lát el a medence gyepterületének természetvédelmi kezelésében.

A Kornyi-tó környéke ma természetvédelmi terület, melyen a Theodóra-tanösvény vezet végig.  Dombjain száraz legelők és cserjések találhatók, sok helyütt találkozhatunk időszakosan működő forrással is, melyek vízhozama a lehullott csapadék mennyiségétől függ.
Épp egy ilyen forrás mellett pillangókat fotóztam, amikor hangos bégetéssel rontott rám a melegtől tikkadt juh- és kecskenyáj. Épp csak annyi időm maradt, hogy elkaptam a kutyám pórázát és pár lépéssel eltávolodva a forrástól figyeltem, ahogy a nyáj a vízbe trappol és szomját oltja. 

A gyepterületek tavasszal virágban gazdag színfoltjai a vidéknek. Található itt tavaszi hérics,  pókbangó, többféle kosbor, és remélhetőleg ősszel kikericset is találni fogok. 

Lila ökörfarkkóró, pókbangó, pacsirtafű,

A Káli-medence sajátos vízrendszere és a kőzettani sajátosságok miatt a Kornyi-tó környékén kisebb-nagyobb vizes élőhelyet is találunk. Letérve az útról a fűzsombékok között átvágva meglepetésszerűen akár bokáig érő vízben találhatjuk magunkat, mely az aljnövényzet takarásában nem látszik. 

Bár a mocsaras területek nyárra sokszor kiszáradnak. mégis jellegzetes vízkedvelő növényeket találhatunk itt. Ilyen például a szibériai nőszirom, sajna én egyetlen szálat sem találtam, helyette azonban a mocsári nőszirom sárgájában gyönyörködhettem. Természetesen a gyékény és a sás kiterjedt állományaival is találkozhatunk.

Található itt számtalan kosborféle: mocsári kosbor, hússzínű ujjaskosbor, vitézkosbor, szúnyoglábú bibircsvirág.  Ezek közül és nem mindegyikkel találkoztam. 

Agárkosbor összes árnyalata:

Sömörös pettyeskosbor meglepetés volt, a héricses réten találtam rá. A mocsári kosborra pedig a rét melletti szomszédos tónál, pár héttel később.  

A Sásdi-legelő is időszakosan vízzel borított legelő, melyről azonban a vízszabályozás következtében árkokkal vezették el a vizet, így a vízzel borított tavaszi időszak is jelentősen lerövidült. Ma egy európai uniós élőhely-helyreállítási pályázat keretében olyan műtárgyakat létesítenek, melyek segítségével megnövelhető a terület talajvízszintje, s remélhetőleg regenerálódnak a vizes élőhelyek.

Az egykori kőfejtő mélyedéseiben kis tavacska búvik meg, mely a térség karsztvízrendszerének vízszintjét mutatja, többnyire még a legforróbb nyáron sem szárad ki, így a vízi állatok ideális élőhelye lehet.

Kékkút

A település mindössze egyetlen utcából, illetve a környező dombokon levő pincékből áll. Az alsó részt „Kütyünek” hívják, míg a felső rész a  „Központ”.

Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az egykori temető gazdag leletállománya.

Régészeti leletek szerint erre vezetett a rómaiak Itáliából, Aquincumba vezető útja. 

A legenda szerint az itt feltörő savanyúvízforrás Theodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A Kékkút (Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az úgynevezett földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.

A honfoglalás korában Kál horka (a horka a harmadik legnagyobb méltóság volt a nagyfejedelem és a gyula után, bírói jogkörrel rendelkezett)  szállásterülete volt itt, akinek fia a híres Bulcsú vezér volt,  aki Augsburgnál szenvedett vereséget az Otto király elleni harcban.

A település legrégebbi okleveles említése először 1338-ban fordult elő Kőkút formában, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka. A szomszédos település neve Salföld. 

Persze a török időkben ez a település is teljesen elnéptelenedett, csak a török idők után kezdődött újra felvirágzása. A Káli-medence házait ma is az akkoriban (XIX. század)  kialakult kőboltos, tornácos házak jellemzik. A házak a klasszicizmus stílusjegyeit mutatják, de annak magyar paraszt változatát. A homlokzat vakolatdíszét a nap kelti életre: A formák árnyéka igazi mozit formál a homlokzatra.

A környéken az építkezések során gyakran használják a kőtengerek köveit.  A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A kövek rendkívül kemények, ezért kiváló malomkövek faraghatók belőle.Más köveket a házak, kerítések építésekor használják fel. 

Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát. 

A falu  a Káli-medence vulkáni kúpjai között elterülő tőzeges láprétei mellett fekszik. Közvetlen szomszédságában terül el a Kornyi-tó, amely körül sétálva egy tanösvényen ismerhetjük meg a helyiek életét.

Az egykori tűzhányók földjén

Kilátás a Szent György-hegyről: balra Gulács, előttünk a  Badacsony, jobbra (nem látszik) Szigliget.

8 millió éve kialudt vulkánok karéjában megbúvó tavak és falvak, öreg templom- és várromok békés romantikája: mindez mostantól a Káli-medencét jelenti számomra. A táj mai arca egyáltalán nem tükrözi az egykori vad és veszélyes állapotokat. A kúp alakú hegyecskék lágy lankái, az egyes hegyek tetejéről elénk táruló csodás panoráma magával ragadott. Mi jártunk Csobánc, Badacsony, a Szent György-hegy és Hegyestű tetején.

Panoráma a Csobánc tetejéről

Szikes tavak és források 

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó, mely közel 20 hektáros területen, mészkő - és dolomithátak között terül el, és több mint száz állandó és vándor madárfaj élőhelye. 

A vulkánosság egykori bizonyítékai a szénsavas források. Kékkúton tör felszínre a Kékkúti ásványvíz, mely a bizánci Theodóra császárnőről kapta a nevét.  

A tó körül végigvezető Theodóra-tanösvény bemutatja a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.

Salföld határában hatalmas homokbánya területén puha fehér homok, és különleges iszaptenger hívja fel magára a figyelmet,  valamint csillogó víztükör hívogat hűsítő fürdőzésre.

Kövek mindenhol 

A vulkáni tevékenység előtti időkben a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Az egykori tengeri üledék maradványai a környéken sok helyen megtalálható földből előbukkanó különös, néhol bizarr formájú kövek. Legismertebb kőtengerek a szentbékkállai, salföldi, és a kővágóörsi kövek. keménységük miatt gyakran készítettek belőlük malomköveket. 

Ingókő Szentbékkállán - a sziklatömb tetején lévő követ tényleg meg lehet hintáztatni.

Természetes madáritatók a kőtengerben

Kőtenger Kővágóörsön

 A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható). 

Gigantikus orgonák, szél formálta bazaltsípok, kőzsákok és társaik

A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg. Az egyik leglátványosabb formáció a Szent György-hegyen található, 1-2 m átmérőjű 30-40 m magas oszlopok között aprónak éreztük magunkat.

Szent György - hegy bazaltorgonái

Mint egymásra dobált palacsinták - bazaltrétegek a Fekete-hegyen

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye - tudhatjuk meg az egykori bánya tájékoztató táblájáról:

"A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat  járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. "

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye

Érdemes végigsétálni a Badacsony csonkakúpján végigvezető 4 km-es tanösvényen is. A tanösvény a Kisfaludi háztól indul és ide is tér vissza. A Bujdosók Lépcsője 464 lépcsőfokán  érdekes formájú bazalttömbök között vezet az út, több helyen csodás kilátási lehetőség a Balaton felé. A hegy tetején kilátó épült, ahonnan bepillantást nyerünk az egész tapolcai-medencébe.

A badacsonyi bazaltorgonák nem mutatnak olyan szabályos formákat, mint a Szent György-hegyiek.

 

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, amely a Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta. Ez a kő, nem AZ a kő, de mi mégis így neveztük el, mert a formája olyan, mintha egy rózsa szirmai simulnának egymásra. 

  Romantika mindenütt

A táj hangulatához éppúgy hozzátartoznak a hegyek, mint a szőlősorok.

Szentbékkálla Kőtengerénél hatalmas tölgyfák ölelkeznek hatalmas sziklákkal. A gyerekeknek kaland, a fiataloknak romantika.

Bujdosók Lépcsője a Badacsony hegyén.464 lépcsőfok vezet a csúcsra, időnként egy-egy pihenőhely lett kialakítva, melyek többnyire bujdosó asszonyokról kapták nevüket:
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczy Gyögy erdélyi fejedelem felesége ( az ő birtokán született meg a tokaji aszú)
Csáky Krisztina, a Rákóczi szabadságharc bujdosója
Mikes Kelemen - II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki hűségből követte a fejedelmet a bujdosásba is.
Czinka Panna - az első női cigányprímás, a Rákóczi induló szerzője
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, aki második férjét, Thököly Imrét kísérte a száműzetésben.

Kilátás a Balatonra Badacsony egyik rózsabimbó formájú bazaltszékről

Kornyi-tó

A Kornyi-tó az útról alig látható, megbújik a magas fű között, a mandulafák karéjában.

A Káli-medence vulkáni kúpjai között bájos rétek bújnak meg, néhol kisebb-nagyobb tavak, források törik meg a füves rónák egyhangúságát. A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó. A tó körül vezet végig a Theodóra-tanösvény, mely Kékkútról indul, a Theodóra-forrástól és ide is érkezik vissza, közben kutat és egy régi kőbányát is érint, bemutatva közben a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.

Ami az útról a szemünkbe ötlik, az Veszprémi Imre kissé bizarr szoborcsoportja, az  Emberi komédia,mely kis domb tetején áll. Innen kiválóan be lehet látni a nádas takarta tavat.

A lefolyástalan felszínen képződött nádas tó,  a "Kornyita".   Medrét karsztforrások alakították.  A másfél méter mély víztér hosszú csapadékmentes hónapok idején akár ki is száradhat. Én augusztus elején találtam benne vizet.

A tavat körbeölelő füves pusztán marhacsorda legelészik. Állítólag még ürgék is találhatók szép számmal a környéken, nekem nem volt hozzájuk szerencsém.

Két kiszáradtnak tűnő mandulafa. Köztüka Hegyestű félcsonkja. Tavasszal, mandulavirágzáskor bizonyára rózsaszínbe öltözik a táj.

Késő nyári mezei virágok borították a tájat, tavasszal azonban igazi növénykülönlegességekkel is találkozhatunk. Kosborok, héricsek, nőszirom, borítják a környéket.

Viharos naplemente készülődik a tó fölött.

A gyerekeimnek nem tűnt túl izgalmasnak a környék. Azért mégis rábeszéltem őket egy naplementés fotózkodásra a szobroknál. Kifogtuk az egyetlen napot, amikor felhős volt az ég.