A Bakony rengetegjében sétálgattam, amikor az erdei út autókerék vájta mélyedésében megülő pocsolyában furcsa csapkodásra lettem figyelmes. Mintha habverővel verték volna a vizet. Alulról.
Első pillantásra annyit lehetett látni, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű békaláb kalimpál és forgolódik valami körül. Néha sárga színek is vegyültek a barnás békahátak közé, ezért először azt hittem, hogy esetleg egy foltos szalamandra esett áldozatul valamilyen szalamandraevő ádáz békafalkának. Meresztgettem a szemem, s bár elég sötét volt a fák alatt, ami továbbra is teret engedett valóságtól elrugaszkodott elképzeléseim kibontakoztatásának, mégis igyekeztem a realitás talaján maradni. Elvetettem tehát az abszurdnak tűnő szalamandrafaló békahadsereg ötletét, és inkább közelebb hajoltam a pörgő-forgó gomolyaghoz.
Ekkor már látszott, hogy legalább 4 békáról van szó, mégpedig olyanokról, amelyeknek sárga a hasuk. Fura hangot hallattak, percekig azt hittem, hogy valahol tyúk kárál. Ami azért szintén elég meglepő lett volna az erdő közepén, így mégiscsak el kellett fogadnom, hogy a hang a békáktól jön.
 |
Párzási csomó unkáéknál. Az unkák szaporodási kedvét a meleg, fülledt idő és a hirtelen érkező nyári záporok/viharok drasztikusan felerősítik. Ilyenkor a hímek mindenre ráugranak, ami mozog, és megpróbálják átkarolni. Mivel a nőstényekből általában hiány van, egy-egy nőstényre gyakran több hím is rácsimpaszkodik egyszerre. |
Ekkor azonban megdördült az ég. Majd újra és még egyszer. Kövér vízcseppek kezdtek potyogni az égből.
Épp csak annyi időm volt, hogy előkapjam az esőköpenyemet és magamra rántsam, majd összekuporodjak egy kidőlt fatörzsön, majd a nyakamba zúdult az ég. Közeben az előbb látott jeleneten méláztam. Megfigyelhettem a békák szaporodási viselkedését!
A kis pocsolya vizébe, amit az előbb még a békalábak kavartak fel, most nagy puskaropogással érkeztek a vízcseppek, százfelé pattanva vissza a felszínről. Egyre gyorsabban és gyorsabban csobbant, majd a keréknyomokból apró patakok indultak meg a tócsa felé.
A békák eltűntek a felszín alatt.
20 percig tombolt a vihar, majd amilyen gyorsan jött, úgy el is ment. A nap kisütött, a tócsa elcsendesedett. A napsugár bevilágította az alját, s a felszínre csalogatta a békákat.
Néha még érkezett egy-egy esőcsepp a fák leveleiről, de hamar elsimult a víz.
Már csak két brekusz volt összeragadva, egymás hátán.
Úgy ült a négy szem a rezzenéstelen víztükrön, mint négy sötét borsó.
Néhány érdekesség a sárgahasú unkáról a teljesség igénye nélkül
- A sárgahasú unka életmódja és szaporodása rendkívüli módon alkalmazkodott az időszakos, kisméretű erdei vizekhez. Előszeretettel telepszik meg erdészeti utak keréknyomaiban, vizesárkokban, kis pocsolyákban és forrásmedencékben.
- Tavasztól őszig szinte folyamatosan a vízben vagy annak közvetlen közelében tartózkodik. Szaporodása nincs konkrét időszakhoz kötve, egész nyáron át tarthat. Ha egy meleg nyári eső feltölti a keréknyomokat, az unkák azonnal párzani kezdenek. A nőstények több részletben, kisebb csomókban raknak le összesen nagyjából 50–100 petét a vízinövényekre vagy az aljzatra. A peték rendkívül gyorsan, mindössze 5–10 nap alatt kikelnek.
- A hímeknek nincs belső hanghólyagjuk. Emiatt a párzásra hívó, lágy „unkogó” hangjuk jóval halkabb, mint a rokon vöröshasú unkáé.
- A párzási időszakban a hímek mellső lábain sötét, érdes hüvelykvánkosok jelennek meg. Ez segíti őket abban, hogy a vízben erősen meg tudják ragadni a nőstényt a derekánál.
Bőrmirigyei méreganyagokat termelnek, ezért kevés ragadozó háborgatja. Az unkák a hasuk mutogatásával adják a ragadozók tudtára, hogy veszélyesek számukra.
A sárgahasú unka magyarországi állományai kis egyedszámúak, elszigeteltek és rendkívül sérülékenyek. Fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, ezért választotta a MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya 2025-re az év kétéltűjének.
A sárgahasú unka Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Veszélyeztető tényezők
- Mivel a faj életmódja szorosan kötődik az erdei kisméretű, időszakos vizekhez, a környezeti változások hatványozottan sújtják. A fokozódó nyári aszályok és a csapadékhiány miatt a peték lerakására szolgáló pocsolyák és keréknyomok egyre gyorsabban kiszáradnak.
- Mivel a békák előszeretettel petéznek és élnek a földutak keréknyomaiban felgyűlt vízben, a fakitermelést végző nehéz erdészeti munkagépek gyakran közvetlenül elgázolják a kifejlett egyedeket. Az erdei gépekből szivárgó üzemanyag és kenőanyagok közvetlenül mérgezik a kisméretű, zárt víztesteket.
- Az öreg, zárt erdők tarvágása vagy megbontása megszünteti a fák árnyékoló hatását, ami felgyorsítja a talajközeli vizek párolgását.
- Az utak karbantartása vagy lecsapolása szintén egy mozdulattal felszámolhatja a teljes helyi szaporodóhelyet.
- A túltartott erdei vadállomány (pl. vaddisznók, szarvasok) dagonyázása és állandó jelenléte beszennyezi a tiszta vizű forrásokat, és fizikailag is elpusztítja a petecsomókat.
A sárgahasú unka védelme érdekében
- Olyan kisméretű, állandó vagy félig időszakos mikrotavakat, vizesgödröket, békabölcsőket létesítenek az erdők mélyén, amelyeket a nehézgépek nem bolygatnak, lassabban száradnak ki.
- A sárgahasú unka élőhelyein korlátozzák vagy teljesen megtiltják a tarvágást. A zárt lombkorona fenntartásával biztosítják az erdőalj hűvös, nedves mikroklímáját, ami lassítja a pocsolyák párolgását.
- Kerítésekkel vagy egyéb fizikai akadályokkal igyekeznek távol tartani a túltartott vaddisznókat a legérzékenyebb erdei dagonyáktól.
Mit tehetsz te a sárgahasú unkáért?
- Túrázás közben figyelj a lábad elő, főleg, ha pocsolyás úton jársz.
- Kerüld el a keréknyomokat járművel: kerékpárral, terepjáróval, stb...
- Ne építs gátakat a patakokon. A gát megváltoztatja a vízfolyás dinamikáját, eliszaposíthatja a tiszta vizű forrásmedencéket, ezáltal tönkreteszi az unkák szaporodóhelyét.
- Ne csapod le a földutak melletti vizes árkokat, még ha piszkosnak is tűnnek. Az unkák épp így szeretik.
- Tisztítsd meg a bakancsodat! A kétéltűeket tizedelő halálos kitridgomba spóráit a kirándulók a sáros bakancsaikkal is átvihetik egyik erdei tóból a másikba.
- Jelentsd az észleléseidet!
- Támogasd a természetvédelmet! Az MME munkáját adód 1%-ával, vagy önkéntesként a védelmi programokban (például mesterséges békabölcsők kialakításában) való részvétellel is segítheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése