Továbbindultunk Tihanyból, és igencsak megéheztünk, úgyhogy itt volt az ideje egy jó kis vendéglőt keresni. Ismertem is egyet Kővágóörsön, (
Kővágó Panzió), gyakorlatilag ez a falu egyetlen nyitva tartó vendéglője. Nagyon kedvesek, és remek a főztjük. Érdemes kipróbálni a Tócsit, és a hatalmas juhtúrós pizzát is.
Áprilisban jártam itt, akkor a naplemente nap hiányában elmaradt. Mindenképp szerettem volna naplementében látni a tájat. Mire befejeztük az étkezést késő délután lett, és a nap most is úgy döntött, meghosszabbítja az éjszakát és inkább felhőkbe burkolózik. Némiképp csalódottan indultunk tovább, lapos fényekben nem is akartam látni a köveket.
Fedezzük fel inkább Szentbékkállát, ott még sosem jártam, állítólag itt maradt fent bányászatlanul, legeredetibb formájában a Kőtenger. Mire odaértünk, kisütött a nap, így csodás fényekben gyönyörködhettünk a páratlan formájú képződményekben.
 |
| A kaput egy kőoroszlán védi. Szerencsére éppen aludt, ezért baj nélkül átosontunk az orra előtt. |
A legérdekesebb képződmény a Kelemen kő, számos bemélyedéssel és különös formákkal. Minek is látszik? Minden csak attól függ, honnan is nézed!
 |
| Innen például olyan, mint egy sziklán pihenő krokodil, aminek levágták a farkát. |
 |
| Ha eminnen nézzük, akkor meg egy rendkívül vidám kutya. A szájában kényelmes fekvés esik, a szél a víz és a homok áldásos tevékenységén kívül valószínűleg az emberek koptatták teljesen simára az alsó állkapcsát. Én voltam a rózsaszínű nyelvecske. |
 |
| A Kelemen-kő legizgalmasabb része a krokodil orra, vagy a kutya farka,
attól függ, honnan nézzük. Ez a sziklakiszögellés ugyanis mindössze 3
ponton érintkezik az alatta levő sziklával. Akár már egyetlen ember
súlya is elegendő lehet ahhoz, hogy a végére állva 15 cm-rel lejjebb
kerüljön. Ez az úgynevezett Ingókő. |
 |
| Bármelyik város főterén kiemelt helyet kaphatna, mint modern szobor. |
 |
| ET éppen elvesztette a fejét. |
 |
| Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom. |
 |
| A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a
vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található
fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A kövek
rendkívül kemények, ezért kiváló malomkövek faraghatók belőle. Ez a kő
is valószínűleg a bányászat miatt ennyire szabályos. |
Madáritatók a köveken
E népi eredetű elnevezést a
földrajzos szakirodalom is átvette. Nagy esőzések után a csapadékvíz
sokáig megmarad benne, csodás tükröződéseket hozva létre a vízfelszínen.
Ezt a mondatot egy tájékoztató táblán olvastam, és mindenképp szó szerint szeretném idézni: "A sekély talajjal fedett szálkőzeten állományalkotók a zsombékoló csenkeszfajok." Mindez magyarra fordítva durván annyit tesz: A kövek mélyedéseiben megtapadó földben fűfélék nőnek. De az előbbi mondat kétségkívül elegánsabb :).
 |
| A madáritatók keletkezésére nincs egyértelmű magyarázat. Egy részük még a kőtömbök kialakulása idején jött létre, más részük úgy formálódott tovább, hogy a mélyedésekben por és málladék gyűlt össze, vékonyka talaj képződött. Ezekben aztán megtelepedhetett a növényi élet. |
 |
| A kőzet kialakulásának kezdetén az akkori Pannon tenger partjára a Bakony területéről nagy mennyiségű homokot és kavicsot szállítottak a tengerbe a folyók, melyeket a hullám szétterített. A kavicsok nagyon kemény kvarcitból állnak, melyek ezen a helyen nem találhatóak meg. A környezet kőzetei pedig hiányoznak a a kavicsok közül, mert azokat az erózió kimosta a sokkal keményebb kvarcitok közül. |
Íme néhány közeli felvétel a sziklák felszínéről külön Misi kérésére:
 |
| A kőtenger első látásra csupasz homokkő tömbjeit zömében az alacsonyabb rendű növényfajok, mohák és zuzmók népesítik be. A mohák lassan kialakuló, sűrű párnái megóvják a kőzetet az elmállástól, megkötik a laza kőzetszemcséket, és akadályozzák a csapadékvíz lefolyását. |
 |
| A zuzmók kiválasztott savaikkal lassacskán barázdákat marnak a sziklába, ezekbe a mélyedésekbe a magasabb rendű növények, a pázsitfű félék behatolhatnak gyökereikkel. |
Remekül szórakoztunk a sziklákon, igazi játszótér, csak a fantáziánk szabhat határt a szórakozásnak. A Naplementét már a Kővágóörsi kőháton vártuk, rózsaszínre festett sziklák között. Szép napot zártunk!
A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható). 
