Badacsony - Tűzgyűrű tanösvény

Újévi körtúrát a Kisfaludy-háztól indítottuk, és úgy reméltük, visszafelé be is térünk ide egy Gasztrohegy menüre, ami már tegnap is elkápráztatott minket. 

Előtte azonban végigjártuk a Tűzgyűrű tanösvényt, mely nem csak szép kilátópontokban bővelkedik, hanem elmerülhetünk a Tapolcai-medence térségében 4-3 millió évvel ezelőtt zajló vulkáni működés rejtelmeibe is a remek tájékoztató tábláknak köszönhetően, illetve megtapinthatjuk, megmászhatjuk a vulkáni működés ma is kézzel fogható bizonyítékait: a bazaltoszlopokat és köveket. 

Kora reggeli panoráma a Rózsakő mellől. 

Úton a Páholy-kilátó felé vezető lépcsősoron.

Harangozó-bérc panorámája

Ranolder-keresztet Ranolder János püspök emeltette 1857-ben. 40 bivallyal vontatták fel a hegyre.

Harangozó-bércÍ: állítólag ha a kinyúló kő padot kalapáccsal megütik, olyan hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg.

Tördemici kilátóhely

Tördemici kilátóhelyet elhagyva az út a hegy "háta megett" megy, nem a Balatont láthatjuk majd innentől, hanem a Balaton-felvidék felé eső tanúhegyeket, pl Csobánc, Szent György-hegyet. Hamarosan elérjük a Tördemici bazaltbányát. A jól hasadó kövekből útburkolásra alkalmas köveket faragtak. Badacsonyban készítették az ország legtöbb bazaltkockáját. 1964 végén a hazai természetvédelemnek köszönhetően szűnt meg a itt a kőbányászat, majd 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították a badacsonyt.

A felhagyott kőfejtőben heverő sárgásbarna vulkáni kőzetek olyanok, mint a megkövült szivacsok. A üregek egykori gázbuborékok helyei. Az ilyen gázbuborékos kitörések gömbszerű kitöréseket produkálnak. Ilyet a hawaii Mauna Ulu kitörése során láthattunk.

Borostyánnal befutott fákkal teli erdő.

Bazaltoszlopok a Bujdosók lépcsője mellett. 

Bujdosók lépcsője mellett több helyen is kisétálhatunk a bazaltoszlopok tetejére.

A lépcső összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenői a kuruc kor nevezetes személyeiről, köztük sok nőről nevezték el. Mi lefelé mentünk a lépcsősoron, szédítő volt!

Szent György-hegy látványa a bazaltoszlopok tetejéről.

A földkéreg törésvonalai mentén, kb. 30–50 km mélységből, akár néhány óra vagy nap alatt kőzetolvadék nyomult a felszín felé, amely jelentős kitöréseket generált. A felnyomuló izzó magma és a hideg, víztartalmú kőzetek kölcsönhatása miatt a vulkáni működés heves robbanásos - freatomagmás - kitörésekkel kezdődött, amely eredményeként egy vulkáni törmelékekből álló tufagyűrű alakult ki az egykori Pannon-tóban lerakódott üledékekkel borított ősi felszínen. Ilyen kitörést manapság az óceániai Vanuatu Ambae szigetén láthattunk.

A heves robbanásos kitörést egy csendesebb szakasz követte, mely során a tufagyűrű belsejét bazaltos láva töltötte ki, egy lávatavat hozva létre. 

A Szent György-hegy térségében a vulkáni működés befejeződése után a  víz, szél eróziós munkája vette át a szerepet, amely kifaragta a puhább pannon üledékek csapdájából a kemény bazaltsapkával fedett hegyet.

Kőzsákok, kőtengerek: A felszínre tört bazaltláva gyorsan hűlt ki. A hirtelen hő és térfogatcsökkenés hatására a láva függőleges és vízszintes síkok mentén szilárdult meg. Az így kialakult oszlopokat - kőzsákokat - a szél és a víz formálták, málasztották. A leomlott bazaltoszlopok törmelékéből alakultak ki a kőtengerek, kőfolyások.

A lépcső végénél áll a Rodostó turistaház, mely 1936-ban, magyaros stílusban épült, Rákóczi Ferenc és bujdosó társának emlékére. Falán lévő tábla Rákóczi és társai emlékét őrzi, illetve azok nevei kerültek ide, akik munkásságukkal sokat tettek azért, hogy beszüntessék a Badacsony létét fenyegető robbantásos bazaltkitermelést.

Kő-kapu még álló oszlopai.

Kő-kapu kőtengere. A közelben állt egykoron pálos kolostor. 

A néphagyomány azt tartja, hogy a kolostorban lakó szerzeteseknek adományozott szőlőben termelték először a francia, burgundi eredetű pinot gris, azaz szürkebarát nevű szőlőt, amely bor híressé tette Badacsonyt.

Panoráma a Kisfaludy-kilátóból

forrás: a tanösvény tájékoztató táblái, ileltve akovekmeselnek.hu. 

Barangolások a gyapjaszsákok földjén

Pákozd és Sukoró körüli dombok-hegyek lankáin, elszórtan, több helyen is ember magasságú, sokszor szabályos téglatest, illetve kocka formájú sziklákat találunk elszórva a bokrok között. A különös képződményeket a népnyelv gyapjaszsáknak is nevezte, mivel formára olyanok mint az előbb említett zsákok, azzal a különbséggel, hogy anyaguk igen kemény gránit. 

A tömbök a Velencei-hegység lepusztult felszíne alól kerültek elő, a hőingadozás, és a csapadékvíz kitartó tevékenységének köszönhetően hatalmas, egyenes vonalú repedések keletkeztek a sziklákon. Majd az erózió tovább kerekítette és csiszolta a sima lapokat. 

Több alakzatnak nevet is adott a népnyelv. 

Pogány-kő szikláit mintha valami hatalmas óriás dobálta volna egymásra. Tömbjei között több helyen is át lehet bújni, meg lehet mászni minden oldalról, gyereknek, felnőtteknek egyaránt izgalmas felfedezni való. A tetejéről pedig megcsodálhatjuk az alattunk elterülő erdőt. Még lombkorona sétányt sem kell építeni hozzá!

Kis Cipó a bal oldalon. Nem tűnik izgalmasnak a forma, de a háta mögött ott bujkáltak a többiek. 

Oroszlánnak nevezett formáció.

Kocka hátulról. Ebből az irányból még nem találtam róla fotót a neten.

Pogány kő hátulról.

A táj szelíden hullámzó dombjait telepített fenyves, tölgyerdő és számtalan cserje borítja. Most a legszembetűnőbb a csipkebokor pirosló termése.  

Mire a Sár-hegy tetejére értem, teljesen beborult, csupa sötét szürke felhő ült a fejem felett. Az ég alja azonban tiszta volt, így abban reménykedtem, hogy a lebukó nap rózsaszín-vörösre festi majd a sötét felhők alját. Az elkövetkező fél órában a táj elcsendesedett, minden ott bóklászó népség lement már a hegyről, csak én és a kutyám ültünk az egyik dombocska tetején és szívtuk magunkba az esti békét.

Kirándulás a földtörténet őskorába

Sétáltál már egy vulkán kürtőjében? Másztál már lávaömlés tetejére? Mindezt Medvesen megteheted!

Itt  járva érdemes nem csak a táj szépségében és váraiban gyönyörködni, hanem kicsit geológiai szempontból is elmélyedni a tanösvények tájékoztató tábláiban. 

Salgó várától kiindulva a piros L jelzés vezet el Eresztvényig, ahonnan pedig a  kőbányákon  a zöld T jelzést követve földtörténeti sétát tehetsz. Innen a piros bicikli jelzésen juthatunk el Somoskőig, amit szintén érdemes földtörténeti szempontból is felfedezni. 

Bazaltoszlopok a vulkánok kürtőjéből

Ötmillió évvel ezelőtt Medves vidékén intenzív vulkánműködés tanúi lehettünk volna, ha éppen arra járunk. Izzó kőzetdarabokból és forró vulkáni hamuból gyűrűszerű sánc alakult ki a vulkáni kráter körül. A kráterbe felnyomuló izzó lávatömeg kihűlése közben zsugorodott, és oszlopos formában széthasadozott.

Az elmúlt néhány millió évben a lazább szerkezetű sánc lepusztult az időjárás viszontagságainak következtében, a kemény bazalt azonban ellenállt a szélnek, esőnek, fagynak, napsütésnek.  Ezért nem találunk  vulkáni kürtőt a környéken, hanem ezek helyett látványos bazaltkúpokat és lávafolyásokat csodálhatunk meg. 

A vulkán megtápláló csatornájának magmával kitöltött része a nyak.
Ezekre a "megdermedt" bazaltoszlopokra építették Salgó várát. 

Jól látható a bazaltoszlopok "zsákos" szerkezete.
A forró láva hűlése során összezsugorodott, eközben függőleges repedések keletkeztek rajta. Kialakult a zsákos-oszlopos szerkezet. 

A Föld története kövekbe kódolva

Az eresztvényi kőbányákon átvezető tanösvény a környék geológiájába és a bányák történetébe enged betekintést. A Nagy-bánya 5 hektárnyi területén csaknem 3 millió tonna követ termeltek ki az 1900-as években.

1. 25-30 millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység folyt  Medves környékén. Erről tanúskodik az alsó riolit-tufa réteg. 
2. Később a vidéket tenger nyaldosta. Apály idején száraz lábbal sétálhattunk volna a homokban. Ekkor keletkezett a vidék jellegzetes kőzete: a homokkő.  Benne zöldes színű vasásvány található, ezért glaukonitos homokkőnek nevezik. 
3. A  tenger visszahúzódása után  a homokkő rétegre folyóvízi, ártéri, üledéksor került,  tarka színű agyagok, kavicsok, folyami üledékek települtek - ez az alsó tarkaagyag réteg. 
4. A fekete sáv a széntelepes réteget jelzi. Valószínű, hogy korábban legalább 200 m homokkő réteg fedte, ekkora nyomás kell ugyanis a széntelepek kialakulásához. Ez a földréteg a későbbiekben lepusztult. 
5. Erre települtek a bazaltos vulkánrétegek, majd tufa - kőzetdarabokkal kevert porszerű anyag. Ez látható a képen középtájt, a simább, világosabb rész. 
6. A szelvény legtetején látható (göcsörtösebb rész) a hólyagos-salakos megjelenésű lávafolyás és végül a tömörebb lávakőzet.  

Lávafolyások

Az alábbi képeken a lávafolyások szerkezetét tanulmányozhatjuk:

A vulkáni működés megindulása előtt kisebb nagyobb völgyek szabdalták a vidéket. 

Ezt a dimbes-dombos tájat borította be lepelszerűen a  robbanások során a vulkáni törmelék (hólyagos-salakos láva), 

majd lávafolyamok hömpölyögtek végig  a völgyeken. 

Jól látszik a hajlott lemezes bazalt a kép közepén, (kb. 2-3 millió évvel ezelőtt), illetve alatta a hólyagos-salakos láva, alatta pedig a vulkanizmust megelőző völgy anyaga. 

Vizes bánya

Agyagréteg megakadályozza a víz mélyebb rétegekbe jutását. A bányában a fejtés során elérve az agyagréteget, az ott felgyülemlett víz a felszínre került. 

Somoskői bazaltorgona - egy igazi ritkaság

Egyes nyelvi kutatások szerint a somosodni szó jelentése: hasadozni, innen eredeztethető a környék neve. Lélegzetelállító látvány a vár aljában az íves-oszlopos formában megszilárdult bazaltzuhatag. Az öt és hatszögletű karcsú oszlopok magassága  helyenként eléri a 9 métert is. 

Kőtengerek

A bazalt természetes mállása során a jégkorszakban nagy kiterjedésű kőtengerek  alakultak ki, ahol a növényzet csak nehezen tud megtelepedni, hiszen ezek folyamatosan mozgásban vannak. A hüllők azonban szívesen sütkéreznek a köveken, veszély esetén pedig biztonságos menedéket találnak a kavicsok közötti résekben. 

Szilvás-kői bazaltoszlopok 

A Bagó-kői-bánya helyén is valószínűleg egykoron egy környezetéből kiemelkedő bazaltkúpot ell elképzelnünk. A lávafolyás hozzávetőleg 2-3 millió évvel ezelőtt keletkezett, nehezen hasítható kövekből állt. A kő minősége ezért nem volt megfelelő bagót sem ér! Innen a bánya neve. 

Nagyon megkapott ennek a kőfalnak a látványa- Szabályos sokszög alapú hasábok lógnak ki a földből. 

Bazaltoszlopok vízszintesen és függőlegesen

Ahol az iránytű is megbolondul

A bazaltban általában 3-4%-ban magnetit is jelen van. Ennek következménye, hogy az iránytű nem pontosan észak felé fog mutatni egy ilyen bazaltszikla közelében, hanem kicsit eltér attól.

Itt még nyáron is lehet hó

A bányászat következtében meghasadt a bazaltszikla. E miatt lehetőség van arra, hogy megnézzük, hogy is néz ki egy hegy belülről.  Látogatása azonban engedélyhez kötött, túravezetővel lehetséges. További információk a Salgótarján turizmus honlapján. 
A mély és keskeny sziklahasadékok speciális mikroklímát biztosítanak. A megülő hideg levegő nem tud felmelegedni, akár még nyáron is megmaradhat alján a hó.

A természet visszaveszi, ami az övé? 

A felhagyott kőbányákat szép lassan visszahódítja a természet. Ez azonban hosszú folyamat. 

1. Először a kopár sziklafelszínen zuzmók és mohák telepednek meg, megkezdvén a kőzet talajjá alakítását. 
2. Ezt követően egynyári növények, füvek, évelő lágyszárúak jelennek meg, jellemző az invazív növényfajok, pl. aranyvessző megjelenése. 
3. A köztes szakaszban cserjék és fényigényes fafajok, mint a rezgő nyár és a nyír is megtalálják életfeltételeiket.

   

   Nyárfák és nyírfák egy felhagyott eresztvényi bazaltbányában. 

4. A záró társulást már a tölgyek, juharok, gyertyán jelentik.

Élet az egykori bányákban - a "ritzerek" 

Medves legrégebbi bányáját az 1880-90-as évek végén nyitották és egész az 1970-es évekig működött. Nagyjából erre az időszakra tehető az összes itteni bánya virágkora.  A bányászokat ritzerek-nek, kőfaragóknak nevezték.

Kezdetben a köveket kézi fejtéssel termelték ki. Bunkókkal feszítő ékeket ütöttek a repedésekbe, így választva el a bazaltot a bányafaltól. A kifaragott különböző méretű kockaköveket és burkolóköveket gúlákba rendezték. Lovas szekérrel, később vasúttal szállították el őket.

A későbbiekben a bányászati tevékenységet is gépesítették: robbantások zaja, szivattyúk zakatolása, fúrógépek surrogása verte fel az erdő csendjét.

Az itt bányászott bazaltból készült macskakövek borították Budapest és Bécs utcáit. 

A munkások 10 napos ciklusokban (dekádokban) dolgoztak a bányáknál. Egyszerű kialakítású kőbarakkokban célszerűen berendezett lakásokban éltek, ez alatt az idő alatt, majd a következő turnus váltotta őket. 

Az 1940-es években 200-500 munkást foglalkoztattak az 5-7 magyarországi bazaltbányában. A napi termelés kb. 600 tonna volt. 

A medvesi kőbányászat központjában, a Macskalyukban olyan népes kolónia alakult ki, hogy saját iskolájuk és boltjuk is volt. 

Az 50-es évektől kezdődően azonban rohamosan csökkent a bazalt iránti kereslet, mára az egykori  élettel teli bányászfalvak szomorú képet mutatnak. 

Rónabánya 3 utcájából az egyik. 

Medves környékén több tanösvény is található, mely egyrészt a környék geológiai, természeti és történelmi jellegzetességeit mutatja be. Az általam végigjárt  tanösvényeken kb. 20 km-t és több millió évet tettem meg, alig néhány óra alatt. Nagyon hálás vagyok a tanösvények készítőinek alapos munkáikért és lényegretörő, közérthető mégis mindenre kiterjedő tájékoztató táblákért.  

Jó kis tér- és időbeli utazás volt!

Forrás: a tanösvények táblái