Kirándulás a földtörténet őskorába

Sétáltál már egy vulkán kürtőjében? Másztál már lávaömlés tetejére? Mindezt Medvesen megteheted!

Itt  járva érdemes nem csak a táj szépségében és váraiban gyönyörködni, hanem kicsit geológiai szempontból is elmélyedni a tanösvények tájékoztató tábláiban. 

Salgó várától kiindulva a piros L jelzés vezet el Eresztvényig, ahonnan pedig a  kőbányákon  a zöld T jelzést követve földtörténeti sétát tehetsz. Innen a piros bicikli jelzésen juthatunk el Somoskőig, amit szintén érdemes földtörténeti szempontból is felfedezni. 

Bazaltoszlopok a vulkánok kürtőjéből

Ötmillió évvel ezelőtt Medves vidékén intenzív vulkánműködés tanúi lehettünk volna, ha éppen arra járunk. Izzó kőzetdarabokból és forró vulkáni hamuból gyűrűszerű sánc alakult ki a vulkáni kráter körül. A kráterbe felnyomuló izzó lávatömeg kihűlése közben zsugorodott, és oszlopos formában széthasadozott.

Az elmúlt néhány millió évben a lazább szerkezetű sánc lepusztult az időjárás viszontagságainak következtében, a kemény bazalt azonban ellenállt a szélnek, esőnek, fagynak, napsütésnek.  Ezért nem találunk  vulkáni kürtőt a környéken, hanem ezek helyett látványos bazaltkúpokat és lávafolyásokat csodálhatunk meg. 

A vulkán megtápláló csatornájának magmával kitöltött része a nyak.
Ezekre a "megdermedt" bazaltoszlopokra építették Salgó várát. 

Jól látható a bazaltoszlopok "zsákos" szerkezete.
A forró láva hűlése során összezsugorodott, eközben függőleges repedések keletkeztek rajta. Kialakult a zsákos-oszlopos szerkezet. 

A Föld története kövekbe kódolva

Az eresztvényi kőbányákon átvezető tanösvény a környék geológiájába és a bányák történetébe enged betekintést. A Nagy-bánya 5 hektárnyi területén csaknem 3 millió tonna követ termeltek ki az 1900-as években.

1. 25-30 millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység folyt  Medves környékén. Erről tanúskodik az alsó riolit-tufa réteg. 
2. Később a vidéket tenger nyaldosta. Apály idején száraz lábbal sétálhattunk volna a homokban. Ekkor keletkezett a vidék jellegzetes kőzete: a homokkő.  Benne zöldes színű vasásvány található, ezért glaukonitos homokkőnek nevezik. 
3. A  tenger visszahúzódása után  a homokkő rétegre folyóvízi, ártéri, üledéksor került,  tarka színű agyagok, kavicsok, folyami üledékek települtek - ez az alsó tarkaagyag réteg. 
4. A fekete sáv a széntelepes réteget jelzi. Valószínű, hogy korábban legalább 200 m homokkő réteg fedte, ekkora nyomás kell ugyanis a széntelepek kialakulásához. Ez a földréteg a későbbiekben lepusztult. 
5. Erre települtek a bazaltos vulkánrétegek, majd tufa - kőzetdarabokkal kevert porszerű anyag. Ez látható a képen középtájt, a simább, világosabb rész. 
6. A szelvény legtetején látható (göcsörtösebb rész) a hólyagos-salakos megjelenésű lávafolyás és végül a tömörebb lávakőzet.  

Lávafolyások

Az alábbi képeken a lávafolyások szerkezetét tanulmányozhatjuk:

A vulkáni működés megindulása előtt kisebb nagyobb völgyek szabdalták a vidéket. 

Ezt a dimbes-dombos tájat borította be lepelszerűen a  robbanások során a vulkáni törmelék (hólyagos-salakos láva), 

majd lávafolyamok hömpölyögtek végig  a völgyeken. 

Jól látszik a hajlott lemezes bazalt a kép közepén, (kb. 2-3 millió évvel ezelőtt), illetve alatta a hólyagos-salakos láva, alatta pedig a vulkanizmust megelőző völgy anyaga. 

Vizes bánya

Agyagréteg megakadályozza a víz mélyebb rétegekbe jutását. A bányában a fejtés során elérve az agyagréteget, az ott felgyülemlett víz a felszínre került. 

Somoskői bazaltorgona - egy igazi ritkaság

Egyes nyelvi kutatások szerint a somosodni szó jelentése: hasadozni, innen eredeztethető a környék neve. Lélegzetelállító látvány a vár aljában az íves-oszlopos formában megszilárdult bazaltzuhatag. Az öt és hatszögletű karcsú oszlopok magassága  helyenként eléri a 9 métert is. 

Kőtengerek

A bazalt természetes mállása során a jégkorszakban nagy kiterjedésű kőtengerek  alakultak ki, ahol a növényzet csak nehezen tud megtelepedni, hiszen ezek folyamatosan mozgásban vannak. A hüllők azonban szívesen sütkéreznek a köveken, veszély esetén pedig biztonságos menedéket találnak a kavicsok közötti résekben. 

Szilvás-kői bazaltoszlopok 

A Bagó-kői-bánya helyén is valószínűleg egykoron egy környezetéből kiemelkedő bazaltkúpot ell elképzelnünk. A lávafolyás hozzávetőleg 2-3 millió évvel ezelőtt keletkezett, nehezen hasítható kövekből állt. A kő minősége ezért nem volt megfelelő bagót sem ér! Innen a bánya neve. 

Nagyon megkapott ennek a kőfalnak a látványa- Szabályos sokszög alapú hasábok lógnak ki a földből. 

Bazaltoszlopok vízszintesen és függőlegesen

Ahol az iránytű is megbolondul

A bazaltban általában 3-4%-ban magnetit is jelen van. Ennek következménye, hogy az iránytű nem pontosan észak felé fog mutatni egy ilyen bazaltszikla közelében, hanem kicsit eltér attól.

Itt még nyáron is lehet hó

A bányászat következtében meghasadt a bazaltszikla. E miatt lehetőség van arra, hogy megnézzük, hogy is néz ki egy hegy belülről.  Látogatása azonban engedélyhez kötött, túravezetővel lehetséges. További információk a Salgótarján turizmus honlapján. 
A mély és keskeny sziklahasadékok speciális mikroklímát biztosítanak. A megülő hideg levegő nem tud felmelegedni, akár még nyáron is megmaradhat alján a hó.

A természet visszaveszi, ami az övé? 

A felhagyott kőbányákat szép lassan visszahódítja a természet. Ez azonban hosszú folyamat. 

1. Először a kopár sziklafelszínen zuzmók és mohák telepednek meg, megkezdvén a kőzet talajjá alakítását. 
2. Ezt követően egynyári növények, füvek, évelő lágyszárúak jelennek meg, jellemző az invazív növényfajok, pl. aranyvessző megjelenése. 
3. A köztes szakaszban cserjék és fényigényes fafajok, mint a rezgő nyár és a nyír is megtalálják életfeltételeiket.

   

   Nyárfák és nyírfák egy felhagyott eresztvényi bazaltbányában. 

4. A záró társulást már a tölgyek, juharok, gyertyán jelentik.

Élet az egykori bányákban - a "ritzerek" 

Medves legrégebbi bányáját az 1880-90-as évek végén nyitották és egész az 1970-es évekig működött. Nagyjából erre az időszakra tehető az összes itteni bánya virágkora.  A bányászokat ritzerek-nek, kőfaragóknak nevezték.

Kezdetben a köveket kézi fejtéssel termelték ki. Bunkókkal feszítő ékeket ütöttek a repedésekbe, így választva el a bazaltot a bányafaltól. A kifaragott különböző méretű kockaköveket és burkolóköveket gúlákba rendezték. Lovas szekérrel, később vasúttal szállították el őket.

A későbbiekben a bányászati tevékenységet is gépesítették: robbantások zaja, szivattyúk zakatolása, fúrógépek surrogása verte fel az erdő csendjét.

Az itt bányászott bazaltból készült macskakövek borították Budapest és Bécs utcáit. 

A munkások 10 napos ciklusokban (dekádokban) dolgoztak a bányáknál. Egyszerű kialakítású kőbarakkokban célszerűen berendezett lakásokban éltek, ez alatt az idő alatt, majd a következő turnus váltotta őket. 

Az 1940-es években 200-500 munkást foglalkoztattak az 5-7 magyarországi bazaltbányában. A napi termelés kb. 600 tonna volt. 

A medvesi kőbányászat központjában, a Macskalyukban olyan népes kolónia alakult ki, hogy saját iskolájuk és boltjuk is volt. 

Az 50-es évektől kezdődően azonban rohamosan csökkent a bazalt iránti kereslet, mára az egykori  élettel teli bányászfalvak szomorú képet mutatnak. 

Rónabánya 3 utcájából az egyik. 

Medves környékén több tanösvény is található, mely egyrészt a környék geológiai, természeti és történelmi jellegzetességeit mutatja be. Az általam végigjárt  tanösvényeken kb. 20 km-t és több millió évet tettem meg, alig néhány óra alatt. Nagyon hálás vagyok a tanösvények készítőinek alapos munkáikért és lényegretörő, közérthető mégis mindenre kiterjedő tájékoztató táblákért.  

Jó kis tér- és időbeli utazás volt!

Forrás: a tanösvények táblái