Szent György-hegy és a bazaltorgonák

Hegymagas szép kilátópontján álló Lengyel-kápolna mellől terveztük indítani Szent György-hegyi túránkat.  Emlékszem, pár éve hatalmas üres tér tátongott a templom előtt, kényelmesen megközelíthető volt még nagyobb látogatottság esetén is.

Tarányi présházat pár éve szépen felújították. 5 éve még ilyen szomorú látványt nyújtott. Most rendezett környezet, kiépített parkoló várja azokat, akik a présházban szeretnének eltölteni némi időt. Aki csupán kirándulni szeretne egyet a környéken jobban teszi, ha nem autóval érkezik ide,  mert kultúráltan  parkolni nem fog tudni! Pláne így szilveszterkor. 4-5 autó ugyan  talált helyet magának  a templom előtti füves részen, de az mégis kényszermegoldásnak tűnt számomra. A présház most épp nem volt nyitva, az aszfaltozott parkoló részen tábla jelzi, hogy az a présház vendégeinek van fenntartva.  Ha autóval érkezünk, érdemes tehát másik kiindulási pontot keresni túránknak, pl. Szent György-hegy nyugati oldalában lévő egykori bazaltbánya udvarán lévő parkolót. 

Végül azért mégis innen indultunk, elhaladtunk a sárga/zöld/kék jelzésen a szebbnél szebb présházak előtt, és megkerültük a hegyet a szoknyájának peremén. 

 

A zöld jelzés egyenest a Sárkány-likhoz, majd a Kaán Károly kulcsosház szépen felújított épületéhez vezet. Innen indul a körút leglátványosabb része: egyenest a bazaltogonák lábánál kapaszkodhatunk fel a hegyre. 

Jégbarlang -  a Sárkány Lehellete fagyasztotta be a száját.

Bazaltorgonák látványos sípjai

Kétségkívül ez a túra leglátványosabb része. 

Ez a fa már 2016-ban is a sziklák közül nyújtózkodott, és még most is biztosan kapaszkodik. 

Kilátás az orgonák tetejéről. 

Lávalepények. 

Itt volt szerencsénk elvonulni a tömeges vándorlás elől és megpróbáltunk tüzet gyújtani. A szél miatt mérsékelt sikerrel, de azért élő szélfogót alkotva végül felforraltuk az almás-fűszeres italt. 

Kilátás a Balaton felé egy eldugott kilátópontról.
Előző napi túránk főbb pontjai balról-jobbra: Tóti-hegy, Gulács, Badacsony.

A hegytetőre végül egy olyan ösvényen jutottunk fel, melyet a térkép indokolatlanul jelzett ösvénynek, inkább vaddisznócsapás volt, nehezen tudtuk átverekedni magunkat az egyre jobban összehajló bokrok ágai között. Végül csak kijutottunk a jelzett útra, ahol viszont nem a bokrok, hanem az ember és kutya tömegek miatt volt hasonlóan küzdelmes az előrejutás. 

A hegy tetjén a kilátást még jobban takarták a bokrok, mint 6 éve. 

Innen a kék jelzésen ereszkedtünk vissza kiindulási pontunkhoz, így aztán szépen körbejártuk a hegyet. 

Az egykori tűzhányók földjén

Kilátás a Szent György-hegyről: balra Gulács, előttünk a  Badacsony, jobbra (nem látszik) Szigliget.

8 millió éve kialudt vulkánok karéjában megbúvó tavak és falvak, öreg templom- és várromok békés romantikája: mindez mostantól a Káli-medencét jelenti számomra. A táj mai arca egyáltalán nem tükrözi az egykori vad és veszélyes állapotokat. A kúp alakú hegyecskék lágy lankái, az egyes hegyek tetejéről elénk táruló csodás panoráma magával ragadott. Mi jártunk Csobánc, Badacsony, a Szent György-hegy és Hegyestű tetején.

Panoráma a Csobánc tetejéről

Szikes tavak és források 

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó, mely közel 20 hektáros területen, mészkő - és dolomithátak között terül el, és több mint száz állandó és vándor madárfaj élőhelye. 

A vulkánosság egykori bizonyítékai a szénsavas források. Kékkúton tör felszínre a Kékkúti ásványvíz, mely a bizánci Theodóra császárnőről kapta a nevét.  

A tó körül végigvezető Theodóra-tanösvény bemutatja a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.

Salföld határában hatalmas homokbánya területén puha fehér homok, és különleges iszaptenger hívja fel magára a figyelmet,  valamint csillogó víztükör hívogat hűsítő fürdőzésre.

Kövek mindenhol 

A vulkáni tevékenység előtti időkben a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Az egykori tengeri üledék maradványai a környéken sok helyen megtalálható földből előbukkanó különös, néhol bizarr formájú kövek. Legismertebb kőtengerek a szentbékkállai, salföldi, és a kővágóörsi kövek. keménységük miatt gyakran készítettek belőlük malomköveket. 

Ingókő Szentbékkállán - a sziklatömb tetején lévő követ tényleg meg lehet hintáztatni.

Természetes madáritatók a kőtengerben

Kőtenger Kővágóörsön

 A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható). 

Gigantikus orgonák, szél formálta bazaltsípok, kőzsákok és társaik

A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg. Az egyik leglátványosabb formáció a Szent György-hegyen található, 1-2 m átmérőjű 30-40 m magas oszlopok között aprónak éreztük magunkat.

Szent György - hegy bazaltorgonái

Mint egymásra dobált palacsinták - bazaltrétegek a Fekete-hegyen

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye - tudhatjuk meg az egykori bánya tájékoztató táblájáról:

"A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat  járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. "

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye

Érdemes végigsétálni a Badacsony csonkakúpján végigvezető 4 km-es tanösvényen is. A tanösvény a Kisfaludi háztól indul és ide is tér vissza. A Bujdosók Lépcsője 464 lépcsőfokán  érdekes formájú bazalttömbök között vezet az út, több helyen csodás kilátási lehetőség a Balaton felé. A hegy tetején kilátó épült, ahonnan bepillantást nyerünk az egész tapolcai-medencébe.

A badacsonyi bazaltorgonák nem mutatnak olyan szabályos formákat, mint a Szent György-hegyiek.

 

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, amely a Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta. Ez a kő, nem AZ a kő, de mi mégis így neveztük el, mert a formája olyan, mintha egy rózsa szirmai simulnának egymásra. 

  Romantika mindenütt

A táj hangulatához éppúgy hozzátartoznak a hegyek, mint a szőlősorok.

Szentbékkálla Kőtengerénél hatalmas tölgyfák ölelkeznek hatalmas sziklákkal. A gyerekeknek kaland, a fiataloknak romantika.

Bujdosók Lépcsője a Badacsony hegyén.464 lépcsőfok vezet a csúcsra, időnként egy-egy pihenőhely lett kialakítva, melyek többnyire bujdosó asszonyokról kapták nevüket:
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczy Gyögy erdélyi fejedelem felesége ( az ő birtokán született meg a tokaji aszú)
Csáky Krisztina, a Rákóczi szabadságharc bujdosója
Mikes Kelemen - II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki hűségből követte a fejedelmet a bujdosásba is.
Czinka Panna - az első női cigányprímás, a Rákóczi induló szerzője
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, aki második férjét, Thököly Imrét kísérte a száműzetésben.

Kilátás a Balatonra Badacsony egyik rózsabimbó formájú bazaltszékről

Bazaltorgona, jégbarlang és sárkány

A címben látható hívószavak megmozgatták fantáziánkat, elindultunk, hogy felfedezzük magunknak ezeket a helyeket. Irány a Szent György-hegy! Az Internet egy laza 4 km-es, másfél órás túrát ígért, ami nem tűnt túl megerőltetőnek. Leparkoltuk a kocsit a hegy lábánál, és elindultunk a csúcs felé. A szokásos szőlősorok között vezetett fel az út, egyre szebben elénk táruló panoráma jutalmazta fáradtságunkat.

Távolban a Csobánc

A Pannon tenger üledékes kőzeteit a későbbi hatalmas vulkánkitörések során a láva beborította - próbáltam átadni frissen szerzett tudásomat csemetéimnek, miközben felfelé kaptattunk.  Valójában a sztori abban a pillanatban senkit nem érdekelt rajtam kívül. A bazaltorgonák már messziről látszódtak a délelőtti napsütésben.  Bámultam az oszlopokat és megpróbáltam meghallani a kihűlő kőzetben keletkező függőleges repedések zaját. 

A 30-40 méter magas 1-2 m széles bazaltorgonák messziről látszanak a délelőtti napsütésben

Kicsit témát váltva - elképzeltem a sárkányt, amint a sziklák tetején tüzet okádva követeli a falusiaktól a legszebbik szűz leányt, majd amikor megkapja, barlangjába hurcolja, további felhasználásra.

Hamarosan elértük a turistaházat (mely elég romos állapotban van).  A háztól pár lépésre egy mélyedésben rejtőzött a jégbarlang.

Gondoltuk, hogy nem egy dachsteini méretű képződményről lehet szó, hisz az egész HEGY beférne a fentebb említett barlang száján, de azért mégiscsak valami nyílásfélét képzeltem.  Ezzel szemben kaptuk egy halom követ, és egy tájékoztató táblát. Íme:

Helyesebb lenne Hideg Kőhalomnak nevezni

"Az erózió a bazalt alatti laza pannon réteget is pusztítja, (nem csak az lávaoszlopok közötti repedéseket) s az alapjukat vesztett oszlopok ledőlnek. A jégbarlang a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelék tömbjei között megrekedt üregnek tekinthető. A szűk, labirintusszerű üregben a télen lehűlt levegő megreked, a nyári melegben sem tud felmelegedni, kicserélődni."

Első megdöbbenésünk után bejártuk a köveket, és valóban, meglepő hideg volt érezhető a kövek felől, mintha a hűtőszekrényünkben csücsültünk volna. 

A barlang nyílásait csak képzett barlangászok tudják bejárni, megfelelő felszereléssel - olvasható a táblán. Elgondoltam, hogy Szent György lovát barlangászfelszerelésre váltva behatol a barlangba, levágja a félelmetes sárkány fejét a jégcsákánnyal, s kiszabadítja az elrabolt lányt. Ebben az esetben a sárkány fagyott állapotban még most is ott található barlangban.  Egy mai hős pedig szépen feltámaszthatná, csontjait egy múzeumba szállíthatná,  fejét szépen visszahelyezve a helyére. (A sárkány legendájának kicsit cinikusabb, de valószínűbb formája: http://fictionkult.hu/cikk/a-szent-gyorgy-hegy-sarkanya-91 )

Kidőlt bazaltorgonákon lépdeltünk felfelé

Elhagyva a jeges kőhalmot nekivágtunk az út legmeredekebb részének, mely a bazaltorgonák lábánál  vezet fel a hegyre. Az oszlopok átmérője 1-2 méter is lehet. Az oszlopok közé lehulló szikladarabok ékelődtek.

A bazaltorgonák megszólaltatták a tüdőmet, sípolt rendesen, amint felfelé haladtunk az oszlopok között.  Az út meredek, de nem túl hosszú. Tekergettük a nyakunkat, bebújtunk a sziklák közé, felmásztunk a csaknem teljesen lapos oszlopok tetejére. Egészen aprónak éreztük itt magunkat.

A bazaltsípok lapos teteje szinte lépcsőt képez.

 Ilyen, amikor a természet erői egymásnak feszülnek:

Az orgonasípok tetejéről megcsodáltuk Csobánc hegyet és Tapolca fura formájú lakótelepét.

Innen már csak negyed órás frissítő séta a csúcsa, ahonnan pazar kilátás nyílik a Badacsonyra, a Szigligeti Várra, további tanúhegyekre és a Balatonra.

A hegy tetején végigvezető körtúra után visszajutottunk az orgonasípokhoz, néhány tájékoztató táblán elolvashattuk, hogy egykoron szarvasmarhákat legeltettek a szinte teljesen kopár lejtőkön. Szerencsére most sűrű erdő borítja a hegyoldalt, így a fák árnyékában ereszkedtünk le a hegyről, és jutottunk vissza a turistaházhoz.