Kirándulás a földtörténet őskorába

Sétáltál már egy vulkán kürtőjében? Másztál már lávaömlés tetejére? Mindezt Medvesen megteheted!

Itt  járva érdemes nem csak a táj szépségében és váraiban gyönyörködni, hanem kicsit geológiai szempontból is elmélyedni a tanösvények tájékoztató tábláiban. 

Salgó várától kiindulva a piros L jelzés vezet el Eresztvényig, ahonnan pedig a  kőbányákon  a zöld T jelzést követve földtörténeti sétát tehetsz. Innen a piros bicikli jelzésen juthatunk el Somoskőig, amit szintén érdemes földtörténeti szempontból is felfedezni. 

Bazaltoszlopok a vulkánok kürtőjéből

Ötmillió évvel ezelőtt Medves vidékén intenzív vulkánműködés tanúi lehettünk volna, ha éppen arra járunk. Izzó kőzetdarabokból és forró vulkáni hamuból gyűrűszerű sánc alakult ki a vulkáni kráter körül. A kráterbe felnyomuló izzó lávatömeg kihűlése közben zsugorodott, és oszlopos formában széthasadozott.

Az elmúlt néhány millió évben a lazább szerkezetű sánc lepusztult az időjárás viszontagságainak következtében, a kemény bazalt azonban ellenállt a szélnek, esőnek, fagynak, napsütésnek.  Ezért nem találunk  vulkáni kürtőt a környéken, hanem ezek helyett látványos bazaltkúpokat és lávafolyásokat csodálhatunk meg. 

A vulkán megtápláló csatornájának magmával kitöltött része a nyak.
Ezekre a "megdermedt" bazaltoszlopokra építették Salgó várát. 

Jól látható a bazaltoszlopok "zsákos" szerkezete.
A forró láva hűlése során összezsugorodott, eközben függőleges repedések keletkeztek rajta. Kialakult a zsákos-oszlopos szerkezet. 

A Föld története kövekbe kódolva

Az eresztvényi kőbányákon átvezető tanösvény a környék geológiájába és a bányák történetébe enged betekintést. A Nagy-bánya 5 hektárnyi területén csaknem 3 millió tonna követ termeltek ki az 1900-as években.

1. 25-30 millió évvel ezelőtt intenzív vulkáni tevékenység folyt  Medves környékén. Erről tanúskodik az alsó riolit-tufa réteg. 
2. Később a vidéket tenger nyaldosta. Apály idején száraz lábbal sétálhattunk volna a homokban. Ekkor keletkezett a vidék jellegzetes kőzete: a homokkő.  Benne zöldes színű vasásvány található, ezért glaukonitos homokkőnek nevezik. 
3. A  tenger visszahúzódása után  a homokkő rétegre folyóvízi, ártéri, üledéksor került,  tarka színű agyagok, kavicsok, folyami üledékek települtek - ez az alsó tarkaagyag réteg. 
4. A fekete sáv a széntelepes réteget jelzi. Valószínű, hogy korábban legalább 200 m homokkő réteg fedte, ekkora nyomás kell ugyanis a széntelepek kialakulásához. Ez a földréteg a későbbiekben lepusztult. 
5. Erre települtek a bazaltos vulkánrétegek, majd tufa - kőzetdarabokkal kevert porszerű anyag. Ez látható a képen középtájt, a simább, világosabb rész. 
6. A szelvény legtetején látható (göcsörtösebb rész) a hólyagos-salakos megjelenésű lávafolyás és végül a tömörebb lávakőzet.  

Lávafolyások

Az alábbi képeken a lávafolyások szerkezetét tanulmányozhatjuk:

A vulkáni működés megindulása előtt kisebb nagyobb völgyek szabdalták a vidéket. 

Ezt a dimbes-dombos tájat borította be lepelszerűen a  robbanások során a vulkáni törmelék (hólyagos-salakos láva), 

majd lávafolyamok hömpölyögtek végig  a völgyeken. 

Jól látszik a hajlott lemezes bazalt a kép közepén, (kb. 2-3 millió évvel ezelőtt), illetve alatta a hólyagos-salakos láva, alatta pedig a vulkanizmust megelőző völgy anyaga. 

Vizes bánya

Agyagréteg megakadályozza a víz mélyebb rétegekbe jutását. A bányában a fejtés során elérve az agyagréteget, az ott felgyülemlett víz a felszínre került. 

Somoskői bazaltorgona - egy igazi ritkaság

Egyes nyelvi kutatások szerint a somosodni szó jelentése: hasadozni, innen eredeztethető a környék neve. Lélegzetelállító látvány a vár aljában az íves-oszlopos formában megszilárdult bazaltzuhatag. Az öt és hatszögletű karcsú oszlopok magassága  helyenként eléri a 9 métert is. 

Kőtengerek

A bazalt természetes mállása során a jégkorszakban nagy kiterjedésű kőtengerek  alakultak ki, ahol a növényzet csak nehezen tud megtelepedni, hiszen ezek folyamatosan mozgásban vannak. A hüllők azonban szívesen sütkéreznek a köveken, veszély esetén pedig biztonságos menedéket találnak a kavicsok közötti résekben. 

Szilvás-kői bazaltoszlopok 

A Bagó-kői-bánya helyén is valószínűleg egykoron egy környezetéből kiemelkedő bazaltkúpot ell elképzelnünk. A lávafolyás hozzávetőleg 2-3 millió évvel ezelőtt keletkezett, nehezen hasítható kövekből állt. A kő minősége ezért nem volt megfelelő bagót sem ér! Innen a bánya neve. 

Nagyon megkapott ennek a kőfalnak a látványa- Szabályos sokszög alapú hasábok lógnak ki a földből. 

Bazaltoszlopok vízszintesen és függőlegesen

Ahol az iránytű is megbolondul

A bazaltban általában 3-4%-ban magnetit is jelen van. Ennek következménye, hogy az iránytű nem pontosan észak felé fog mutatni egy ilyen bazaltszikla közelében, hanem kicsit eltér attól.

Itt még nyáron is lehet hó

A bányászat következtében meghasadt a bazaltszikla. E miatt lehetőség van arra, hogy megnézzük, hogy is néz ki egy hegy belülről.  Látogatása azonban engedélyhez kötött, túravezetővel lehetséges. További információk a Salgótarján turizmus honlapján. 
A mély és keskeny sziklahasadékok speciális mikroklímát biztosítanak. A megülő hideg levegő nem tud felmelegedni, akár még nyáron is megmaradhat alján a hó.

A természet visszaveszi, ami az övé? 

A felhagyott kőbányákat szép lassan visszahódítja a természet. Ez azonban hosszú folyamat. 

1. Először a kopár sziklafelszínen zuzmók és mohák telepednek meg, megkezdvén a kőzet talajjá alakítását. 
2. Ezt követően egynyári növények, füvek, évelő lágyszárúak jelennek meg, jellemző az invazív növényfajok, pl. aranyvessző megjelenése. 
3. A köztes szakaszban cserjék és fényigényes fafajok, mint a rezgő nyár és a nyír is megtalálják életfeltételeiket.

   

   Nyárfák és nyírfák egy felhagyott eresztvényi bazaltbányában. 

4. A záró társulást már a tölgyek, juharok, gyertyán jelentik.

Élet az egykori bányákban - a "ritzerek" 

Medves legrégebbi bányáját az 1880-90-as évek végén nyitották és egész az 1970-es évekig működött. Nagyjából erre az időszakra tehető az összes itteni bánya virágkora.  A bányászokat ritzerek-nek, kőfaragóknak nevezték.

Kezdetben a köveket kézi fejtéssel termelték ki. Bunkókkal feszítő ékeket ütöttek a repedésekbe, így választva el a bazaltot a bányafaltól. A kifaragott különböző méretű kockaköveket és burkolóköveket gúlákba rendezték. Lovas szekérrel, később vasúttal szállították el őket.

A későbbiekben a bányászati tevékenységet is gépesítették: robbantások zaja, szivattyúk zakatolása, fúrógépek surrogása verte fel az erdő csendjét.

Az itt bányászott bazaltból készült macskakövek borították Budapest és Bécs utcáit. 

A munkások 10 napos ciklusokban (dekádokban) dolgoztak a bányáknál. Egyszerű kialakítású kőbarakkokban célszerűen berendezett lakásokban éltek, ez alatt az idő alatt, majd a következő turnus váltotta őket. 

Az 1940-es években 200-500 munkást foglalkoztattak az 5-7 magyarországi bazaltbányában. A napi termelés kb. 600 tonna volt. 

A medvesi kőbányászat központjában, a Macskalyukban olyan népes kolónia alakult ki, hogy saját iskolájuk és boltjuk is volt. 

Az 50-es évektől kezdődően azonban rohamosan csökkent a bazalt iránti kereslet, mára az egykori  élettel teli bányászfalvak szomorú képet mutatnak. 

Rónabánya 3 utcájából az egyik. 

Medves környékén több tanösvény is található, mely egyrészt a környék geológiai, természeti és történelmi jellegzetességeit mutatja be. Az általam végigjárt  tanösvényeken kb. 20 km-t és több millió évet tettem meg, alig néhány óra alatt. Nagyon hálás vagyok a tanösvények készítőinek alapos munkáikért és lényegretörő, közérthető mégis mindenre kiterjedő tájékoztató táblákért.  

Jó kis tér- és időbeli utazás volt!

Forrás: a tanösvények táblái

Az egykori tűzhányók földjén

Kilátás a Szent György-hegyről: balra Gulács, előttünk a  Badacsony, jobbra (nem látszik) Szigliget.

8 millió éve kialudt vulkánok karéjában megbúvó tavak és falvak, öreg templom- és várromok békés romantikája: mindez mostantól a Káli-medencét jelenti számomra. A táj mai arca egyáltalán nem tükrözi az egykori vad és veszélyes állapotokat. A kúp alakú hegyecskék lágy lankái, az egyes hegyek tetejéről elénk táruló csodás panoráma magával ragadott. Mi jártunk Csobánc, Badacsony, a Szent György-hegy és Hegyestű tetején.

Panoráma a Csobánc tetejéről

Szikes tavak és források 

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó

A medence legnagyobb tava a Kornyi-tó, mely közel 20 hektáros területen, mészkő - és dolomithátak között terül el, és több mint száz állandó és vándor madárfaj élőhelye. 

A vulkánosság egykori bizonyítékai a szénsavas források. Kékkúton tör felszínre a Kékkúti ásványvíz, mely a bizánci Theodóra császárnőről kapta a nevét.  

A tó körül végigvezető Theodóra-tanösvény bemutatja a környék élővilágát. 1-2 órás kényelmes sétával bejárható.

Salföld határában hatalmas homokbánya területén puha fehér homok, és különleges iszaptenger hívja fel magára a figyelmet,  valamint csillogó víztükör hívogat hűsítő fürdőzésre.

Kövek mindenhol 

A vulkáni tevékenység előtti időkben a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Az egykori tengeri üledék maradványai a környéken sok helyen megtalálható földből előbukkanó különös, néhol bizarr formájú kövek. Legismertebb kőtengerek a szentbékkállai, salföldi, és a kővágóörsi kövek. keménységük miatt gyakran készítettek belőlük malomköveket. 

Ingókő Szentbékkállán - a sziklatömb tetején lévő követ tényleg meg lehet hintáztatni.

Természetes madáritatók a kőtengerben

Kőtenger Kővágóörsön

 A sok kő miatt a talaj annyira nehezen művelhető, hogy igáslovat a helyiek nem is igen használtak. Ugyanis, ha az eke megakad a sziklákban, úgy megránthatja a lovak hátát, hogy eltörik a gerince. Szántáshoz ökröket használtak, de az ökröket is megpatkolták (a képen ökörpatkó látható). 

Gigantikus orgonák, szél formálta bazaltsípok, kőzsákok és társaik

A hegyek bazaltsapkáinak oldalában a kiömlő láva oszloposan szilárdult meg. Az egyik leglátványosabb formáció a Szent György-hegyen található, 1-2 m átmérőjű 30-40 m magas oszlopok között aprónak éreztük magunkat.

Szent György - hegy bazaltorgonái

Mint egymásra dobált palacsinták - bazaltrétegek a Fekete-hegyen

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye - tudhatjuk meg az egykori bánya tájékoztató táblájáról:

"A tűzhányó kráterében fortyogó lávatóból tűzszökőkutak csaptak az ég felé. A belső forró olvadék a hűlő felszín repedésein a felszínre tört. A vörösen izzó kőzetolvadék, a bazaltláva látványos, fonatos lávafelszínt alkotott. Egy idő után teljesen kihűlt a lávató, s sötét bazalt lávadugóként dermedt meg a vulkán kürtőjében. A hűlés folyamán zsugorodó olvadék megszilárdult, szabályos függőleges repedéshálózat  járta át, ezek mentén alakult ki a jellegzetes oszlopos elválású bazalt. "

A Hegyestű szinte szabályos sokszög alapú hasábjai egy speciális vulkáni működés eredménye

Érdemes végigsétálni a Badacsony csonkakúpján végigvezető 4 km-es tanösvényen is. A tanösvény a Kisfaludi háztól indul és ide is tér vissza. A Bujdosók Lépcsője 464 lépcsőfokán  érdekes formájú bazalttömbök között vezet az út, több helyen csodás kilátási lehetőség a Balaton felé. A hegy tetején kilátó épült, ahonnan bepillantást nyerünk az egész tapolcai-medencébe.

A badacsonyi bazaltorgonák nem mutatnak olyan szabályos formákat, mint a Szent György-hegyiek.

 

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége, amely a Kisfaludy-ház felett található, lapos bazalttömb. Kisfaludy Sándor feleségével, Szegedy Rózával szívesen üldögélt ezen a kövön, a Balaton szépségében gyönyörködve. A kő nevét Szegedy Rózáról kapta. Ez a kő, nem AZ a kő, de mi mégis így neveztük el, mert a formája olyan, mintha egy rózsa szirmai simulnának egymásra. 

  Romantika mindenütt

A táj hangulatához éppúgy hozzátartoznak a hegyek, mint a szőlősorok.

Szentbékkálla Kőtengerénél hatalmas tölgyfák ölelkeznek hatalmas sziklákkal. A gyerekeknek kaland, a fiataloknak romantika.

Bujdosók Lépcsője a Badacsony hegyén.464 lépcsőfok vezet a csúcsra, időnként egy-egy pihenőhely lett kialakítva, melyek többnyire bujdosó asszonyokról kapták nevüket:
Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczy Gyögy erdélyi fejedelem felesége ( az ő birtokán született meg a tokaji aszú)
Csáky Krisztina, a Rákóczi szabadságharc bujdosója
Mikes Kelemen - II. Rákóczi Ferenc kamarása, aki hűségből követte a fejedelmet a bujdosásba is.
Czinka Panna - az első női cigányprímás, a Rákóczi induló szerzője
Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, aki második férjét, Thököly Imrét kísérte a száműzetésben.

Kilátás a Balatonra Badacsony egyik rózsabimbó formájú bazaltszékről

Kőtenger Szentbékkálán

Továbbindultunk Tihanyból, és igencsak megéheztünk, úgyhogy itt volt az ideje egy jó kis vendéglőt keresni. Ismertem is egyet Kővágóörsön, (Kővágó Panzió), gyakorlatilag ez a falu egyetlen nyitva tartó vendéglője. Nagyon kedvesek, és remek a főztjük. Érdemes kipróbálni a Tócsit, és a hatalmas juhtúrós pizzát is.  Áprilisban jártam itt, akkor a naplemente nap hiányában elmaradt. Mindenképp szerettem volna naplementében látni a tájat. Mire befejeztük az étkezést késő délután lett, és a nap most is úgy döntött, meghosszabbítja az éjszakát és inkább felhőkbe burkolózik. Némiképp csalódottan indultunk tovább, lapos fényekben nem is akartam látni a köveket. 

Fedezzük fel inkább Szentbékkállát, ott még sosem jártam, állítólag itt maradt fent bányászatlanul, legeredetibb formájában a Kőtenger. Mire odaértünk, kisütött a nap, így csodás fényekben gyönyörködhettünk a páratlan formájú képződményekben.  

A kaput egy kőoroszlán védi. Szerencsére éppen aludt, ezért baj nélkül átosontunk az orra előtt.

A legérdekesebb képződmény a Kelemen kő, számos bemélyedéssel és különös formákkal. Minek is látszik? Minden csak attól függ, honnan is nézed!

 Innen például olyan, mint egy sziklán pihenő krokodil, aminek levágták a farkát.

Ha eminnen nézzük, akkor meg egy rendkívül vidám kutya. A szájában kényelmes fekvés esik, a szél a víz és a homok áldásos tevékenységén kívül valószínűleg az emberek koptatták teljesen simára az alsó állkapcsát. Én voltam a rózsaszínű nyelvecske.

A Kelemen-kő legizgalmasabb része a krokodil orra, vagy a kutya farka, attól függ, honnan nézzük. Ez a sziklakiszögellés ugyanis mindössze 3 ponton érintkezik az alatta levő sziklával. Akár már egyetlen ember súlya is elegendő lehet ahhoz, hogy a végére állva 15 cm-rel lejjebb kerüljön. Ez az úgynevezett Ingókő.

Bármelyik város főterén kiemelt helyet kaphatna, mint modern szobor.

ET éppen elvesztette a fejét.

Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom.

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A kövek rendkívül kemények, ezért kiváló malomkövek faraghatók belőle. Ez a kő is valószínűleg a bányászat miatt ennyire szabályos.

Madáritatók a köveken

E népi eredetű elnevezést a földrajzos szakirodalom is átvette. Nagy esőzések után  a csapadékvíz sokáig megmarad benne, csodás tükröződéseket hozva létre a vízfelszínen. 

Ezt a mondatot egy tájékoztató táblán olvastam, és mindenképp szó szerint szeretném idézni: "A sekély talajjal fedett szálkőzeten állományalkotók a zsombékoló csenkeszfajok." Mindez magyarra fordítva durván annyit tesz: A kövek mélyedéseiben megtapadó földben fűfélék nőnek. De az előbbi mondat kétségkívül elegánsabb :).

A madáritatók keletkezésére nincs egyértelmű magyarázat. Egy részük még a kőtömbök kialakulása idején jött létre, más részük úgy formálódott tovább, hogy a mélyedésekben por és málladék gyűlt össze, vékonyka talaj képződött. Ezekben aztán megtelepedhetett a növényi élet.

A kőzet kialakulásának kezdetén az akkori Pannon tenger partjára  a Bakony területéről nagy mennyiségű homokot és kavicsot szállítottak a tengerbe a folyók, melyeket a hullám szétterített. A kavicsok nagyon kemény kvarcitból állnak, melyek ezen a helyen nem találhatóak meg. A környezet kőzetei pedig hiányoznak a a kavicsok közül, mert azokat az erózió kimosta a sokkal keményebb kvarcitok közül.

  Íme néhány közeli felvétel a sziklák felszínéről külön Misi kérésére:

A kőtenger első látásra csupasz homokkő tömbjeit zömében az alacsonyabb rendű növényfajok, mohák és zuzmók népesítik be. A mohák lassan kialakuló, sűrű párnái megóvják a kőzetet az elmállástól, megkötik a laza kőzetszemcséket, és akadályozzák a csapadékvíz lefolyását.

A zuzmók kiválasztott savaikkal lassacskán barázdákat marnak a sziklába, ezekbe a mélyedésekbe a magasabb rendű növények, a pázsitfű félék behatolhatnak gyökereikkel. 

Remekül szórakoztunk a sziklákon, igazi játszótér, csak a fantáziánk szabhat határt a szórakozásnak. A Naplementét már a Kővágóörsi kőháton vártuk, rózsaszínre festett sziklák között. Szép napot zártunk!