Zámolyról a Velencei-tó felé tartó utunk során először a Zámolyi-víztározó felé karikáztunk el, majd Pátka felé vettük az irányt. A zámolyi víztározónál úgy tűnt, nagy kiterjedésű csillogó vízfelület fogad, ám amikor Pátkánál fel akartunk hajtani a gátra a térkép által jelzett kerékpárúton, azt tapasztaltuk, hogy a kerékpárutat kettészeli egy frissen kialakított csatorna, száraz lábbal átkelni rajta lehetetlen.
Sebaj, egy kilométer múlva a pátkai templommal szemben a vizet a gátra vezető felhajtó út alatt vezették át, így végül kis kitérővel, de feljutottunk a gátra.
Meglepve tapasztaltuk, hogy alig van víz a mederben, a Zámolyi-víztározóból való átfolyásnál pedig haltetemek lebegnek az alacsony vízben. 2020-ban jártam erre utoljára, akkor még csillogó vízfelület, páratlan madárvilág, burjánzó természet fogadott itt.
Amikor a Pátkai-víztározó vízleeresztő védműve alatt bámultam miképp folyik a "bypass" csatorna vize a Császár-vízbe, egy idősebb úr elegyedett szóba velem. Kiderült, valamikor a vízügynél dolgozott, nagy indulattal beszélt a mostani folyamatokról és a szomorú helyzetről. Többek között kritikával illette a kormány vízügyi intézkedéseit, a horgász- és a hotellobbi érdekeinek előbbre helyezését, mint a vízügyi és természetvédelmi intézkedéseket. Nagyon elkeseredettnek tűnt.
Amiket mondott, egybecsengett azzal az információval, melyet a greenfo.hu-n olvastam:
"A Pátkán kialakult mai helyzet ... részben a Velencei-tó átgondolt, hosszú távú lépések helyett rögtönzésekkel, „tűzoltással” kezelt krízisének a következménye. Komoly anyagi forrásokkal megtámogatott átfogó szakmai munkára lenne szükség, a pátkai és zámolyi tározók, a Császár-víz és a környék teljes vízkormányzati rendszerének megújítására".- írja a greenfo.hu
A dolog nem hagyott nyugodni. Utánaolvastam az elmúlt évek történéseinek: a 2022-es nagy aszály óta rengeteg cikk foglalkozott a problémakörrel, ebből készítettem egy összefogalalót, mely alább olvasható.
 |
| Pátkai-víztározó vizének hűlt helye. "A Pátkai-víztározó Magyarország 4. legnagyobb mesterséges tava. A Pátkai-tározó a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, azon belül ökológiai folyosó szerepet tölt be." Két vízfolyás táplálja: a Rovákja-patak és a Császár-víz. Utóbbinak kulcsfontosságú a szerepe a környéken, mert a Vértes déli vízgyűjtő területéről érkezve biztosítja a Velencei-tó vízutánpótlását. |
 |
| A tó létét a Császár-víz szurdokvölgyéhez közel épített völgyzárógát biztosítja. Zámolyi-víztározó völgyzáró gátja és a leeresztő zsilip. Itt torkollik be a Császár-vízbe a belvízelvezető övcsatorna. |
 |
| Zámolyi-víztározó "A tározó ivadéknevelési céllal halasított. A völgyzárógátas tavakra általában jellemző, hogy a jelentős vízmélység útját állja az elnádasodásnak." |
 |
| A térkép által jelzett kerékpárutat keresztező frissen kialakított leeresztő csatorna, mely a Zámolyi-víztározó vizét vezeti a Császár-vízbe, majd a Velencei-tóba. |
 |
Pátkai-víztározóban már alig van víz. "A víztározó vízjárását a Velencei-tó mindenkori vízszintje befolyásolja azáltal, hogy ha a Velencei-tó vízpótlásra szorul, akkor akár heteken át zajló leeresztés is történhet, ami jelentősen csökkenti a tározó vízszintjét. A visszapótlást a csapadékon kívül a Zámolyi-víztározóból történő áteresztés is biztosíthatja." |
 |
"Természetvédelmi szempontból a Pátkai-víztározó fő értékét a madárvilága jelenti. A vizsgálati területen észlelt 167 madárfajból 32 fokozottan védett. Közülük minden évben fészkel a törpegém, költött már a bölömbika, alkalmi fészkelésen túl gyakran előfordul a nagy kócsag és a vörös gém. |
 |
| Rovákja-patak befolyása a víztározóba. Ide tervezik egy mintegy 50-100 hektáros horgásztó kialakítását. Ennek feladata egyrészt a horgászok igényeinek kiszolgálása, másrészt otthont adhatna az itt élő madárvilágnak, harmadrészt alkalmas lehetne arra, hogy a Vértesből érkező vizeket megtisztítsa. |
 |
| 2000 éves római kori kőgát - a "Kőrakás" - a Császár-vízen a víztározók alatt. Az ókortól fennmaradt quader-köves építkezés a dunántúli táj egyik jellegzetes látványossága. |
Egy kis történelem
- 2000-4000 évvel ezelőtt természetes tó volt itt.
- Az első tározót Galerius császár korában zajló vízrendezési munkálatok keretében, a 4. század elején alakították ki.
- Török idők alatt a tórendszernek hadászati jelentősége is volt, miután a környék vizeinek kiárasztásával Székesfehérvár körül jelentős mocsári védelmi vonalat hoztak létre.
- A Császár-víz mentén több helyen malmok működtek.
- A víztározóban halakat neveltek. A pátkai ponty híres volt jó ízéről, előszeretettel választották a budapesti polgárok és éttermek.
- A 19. század második felében a tó gyakorlatilag teljesen kiszáradt.
- A jelenlegi tározót 1974-ben építették újra.
 |
| Út a Császár-víz mellett |
 |
| Romantika a patakparton |
 |
| Csala-tó a Kegl kastély kertjében |
 |
| Kegl-kastély még mindig elhanyagolt állapotban. |
 |
| Kis patak a kastélykertben. Végül ezen a kidőlt fán keltünk át biciklivel. |
 |
| Kilátás a Velencei-hegység felé. |
 |
| Még mindig a Császár-víz |
 |
| Császár-víz melletti romantikus rét és legelő |
 |
| Kiértünk a főútra. Utolsó pillantás a vadregényes patakra. |
 |
| Kerékpárút lezárva! A vízleeresztés miatt a Császár-víz ellepte az utat. Még a pedálok is víz alá kerültek. Volna. |
 |
| A Zámolyi-, és a Pátkai-víztározók szerepe, hogy szabályozhassák segítségükkel a Velencei-tó vízszintjét. |
Az elmúlt 50 évben az évtizedek első fele szárazabb, a második fele csapadékosabb volt. Emiatt az 1980-as és a 90-es évek elején is lecsapolták a víztározót, majd az évtized második felében újra megtöltötték.
2021
A víztározó műtárgyaihoz 50 éve nem nyúltak hozzá, nem történt meg a víztározók medrének kotrása, iszaptalanítása sem. A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit. - írja az atlatszo.hu 2021 szeptemberében.
"A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket."
2022
A Velencei-tó környékére jellemző évtized eleji szárazságot felerősítette a klímaváltozás: évszázados aszály sújtotta az országot, ami ráirányította a figyelmet a vizes élőhelyek megoldásra váró gondjaira.
A Velencei-tó vízszintje kritikus mértékig csökkent, ennek orvoslására leeresztették hát a két víztározó vizét. Igen ám, de a pátkai tározó vize magas klorofiltartalmú (értsd: algás), a leresztés során a tóig megtett 10 km alatt sem tisztult meg természetes öntisztulási folyamattal, ami erősen rontotta a tó vízminőségét.
Már ekkor megszületett egy lehetséges megoldás terve, miszerint a Császár-vizet elkerülő csatornába vezetik, így tiszta vizet tudnának vezetni a tóba. (Ennek a csatornának a kiásása történt meg most, ez szelte át a kerékpárutat Pátkán. ld. fenti kép)
Másik megoldásként javasolták a víz karsztvízből való pótlását, de ez aggályosnak találtatott - ivóvízből élővizet?
2023
Januárban egyrészt megnyitották a Pátkai-víztározó zsilipjét. A nyári melegben ugyanis túlságosan algás a víz, ekkor nem lehet a tóba engedni.
Másrészt megkezdték a megkerülő csatorna építését, melynek segítséégével az esővíz a Zámolyi- tároló megkerülsével közvetlenül eljut a tóba.
Decemberben megkezdik a Pátkai- és a Zámolyi-víztározó leeresztését, hogy ezzel növeljék a Velencei-tó vízszintjét.
2024
Halpusztulás volt a Pátkai-víztározóban - horror képek és cikkek jelentek meg a témában. Tömegesen pusztulnak a halak a két tározóban, melynek oka a barna alga miatti fulladás.
A tározó medrében semmiféle táplálék nincs.
A horgászok szerint: "Meg kell nézni a halakat: tiszta vér a pikkelyük, nincs rajta nyálkaréteg. A madarak ütik-vágják a halakat".
"A Pátkán kialakult mai helyzet részben ezen hibáknak, részben a Velencei-tó átgondolt, hosszú távú lépések helyett rögtönzésekkel, „tűzoltással” kezelt krízisének a következménye. Komoly anyagi forrásokkal megtámogatott átfogó szakmai munkára lenne szükség, a pátkai és zámolyi tározók, a Császár-víz és a környék teljes vízkormányzati rendszerének megújítására".- írja a greenfo.hu
- Sajnos a tározóban évek óta egyre nagyobb mértékű az algásodás, megjelent például trópusi eredetű, a melegebb időszakokat szerető süveges kékmoszat, ami már télen is rontja a vízminőséget.
- A csökkenő vízmennyiség nem tudja eltartani a jelenlegi halállományt. A Telex szerint: "Érthető módon a horgászok siratják az odaveszett halakat, de valójában az ő kedvükért túltelepített halállomány és a horgászati tevékenység is felelős lehet a felborult ökológiai rendszerért."
- A tározó vízgyűjtő területén folyó mezőgazdasági tevékenység következtében - főleg csapadékos időben - sok szerves anyag mosódik be a vizekbe.
- Az idei extrém meleg tél a tó természetes bomlási folyamait felgyorsíthatta.
- A halkutató szerint a halállomány fajösszetétele is befolyásolhatja, hogy milyen a víz összetétele. Pl. az amur nem tesz jót neki.
Hogy lehetne megmenteni a Velencei-tavat és helyreállítani a tározók körüli natura 2000-es terület ökológiai egyensúlyát?
A vízügyi igazgatóság a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciójára kidolgozott projektjavaslatában a Pátkai-tározó vízminőségének javítására is készített tervet. E szerint szükséges a
- tározóterek mederkotrása,
- vízügyi műtárgyak felújítása,
- monitoringhálózat fejlesztése.
Ami eddig történt:
- 2024 márciusában kikotorták a tározókat elkerülő esővízgyűjtő csatornát, és a Pátkai-víztározót elkerülve, a Császár-vízbe vezetve a "bypass" csatorn-át vezetik le a Zámolyi-víztározó vizét.
- Megkezdődik a tervezése egy új, állandó jellegű, a tározótól függetlenül működő, mintegy 50-100 hektáros horgásztó kialakításának a Rovákja-patak torkolatánál. Ennek feladata egyrészt a horgászok igényeinek kiszolgálása, másrészt otthont adhatna az itt élő páratlan madárvilágnak, harmadrészt alkalmas arra, hogy a Vértesből érkező vizeket megtisztítsa.
