Dinnyési fertő tavasszal

Dinnyést épp elhagyva, a falu határában, a tanösvény elején kecskék és birkák legelésznek egy elkerített részen. Nem messze tőlük egy kisebb tavacska, a távolban a  Velencei-hegység csúcsai.
A kis kecskék bohókásan ugrándoztak, lökdösték egymást. Sehogy sem tudtak megmaradni a képen látható sziklán, minduntalan lecsúsztak róla. Ezen az sem segített, hogy egyszerre akart mind felmászni rá. Végül elfáradtak a próbálkozásban és már csak ez a kettő maradt ott...

A tanösvény vetett földek mellett vezet el, egész a fertőig, ahol a nádat télen learatták. Jellegzetes kévékbe kötve az út mentén várják az elszállítást. 

Friss hajtások a nádasban. Süppedős talaj, a távolból békák dala, és különös madárhangok, mintha szél süvítene és/vagy sziréna zúgna.

Naplemente pitypang bóbitákkal

A kiszáradt szikes talaj látványa meglehetősen szürreálisan hat a sötétben. Olyan mintha havas lenne az egyébként zöldellő táj.