Homoki kikerics

A homoki kikerics a pannon térség bennszülött (endemikus) növénye. Magyarországon főként a Duna–Tisza köze meszes homokpusztáin, zárt homokpusztagyepeiben, felnyíló homoki tölgyesekben és borókás-nyárasokban él. De találhatunk példányait a Szentendrei-szigeten és a Tétényi-fennsíkon is. Én ez utóbbi helyen teljesen véletlenül találtam rá. 

Nem volt nehéz, az önkormányzat szalagokkal kerítette el zsebkendőnyi élőhelyét. Jól is tette, a Tétényi-fennsíknak nagyon nagy a környezeti terhelése, számtalan kutyás viszi oda a jószágot sétálni, akik sokszor szabadon futkároznak a füves pusztán. Ami nem is lenne ban, hiszen a kutyának is kell valahol szaladgálni, ám a fennsík tele van növényritkasággal, amiknek viszont nem tesz jót a nagy rohangálás közbeni taposás.

Visszatérve a virágra, nagyon megörültem nekik. Szerencsére a kordonon kívül is volt pár virágzó tő, én azokat fotóztam.

Amikor megpillantottam, nagyon csodálkoztam: nincsak, őszi kikerics! De milyen apró! S valóban. A homoki kikerics az őszi kikerics kicsinyített mása, alig 5cm magas. Azonban a homoki kikerics kizárólag száraz, homokos talajú gyepekben él, míg a jóval gyakoribb őszi kikerics üde lápréteken, mocsárréteken fordul elő.

Homoki kikerics egyenes bibeszálai

A homoki kikerics 3 bibeszála végig egyenes és egyenletesen vastag, míg az őszi kikericsé a csúcsánál görbült és kiszélesedő. 

Őszi kikerics görbült bibeszálai

Az őszi megporzás során a hosszú bibeszálban a hímivarsejtek a föld felszíne alá jutnak, ahol a megtermékenyítés ténylegesen megtörténik. Toktermései az ezt követő tavasszal bújnak ki a föld alól, a levelekkel együtt.

A kikericsek jellegzetessége, hogy ősszel (szeptember–októberben) tőálló, lilásrózsaszín virágaik teljesen levéltelenül bújnak ki a földből. Ezért a népnyelv sokfelé „csupasz virágnak” vagy „pucér hölgynek” is nevezte őket.

A homoki kikerics hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A homoki kikerics sajnos gyenge terjedőképességű. Mindehhez még hozzájárul élőhelyeinek szűkülése (beszántás, özönnövények terjedése), valamint előszeretettel ássák ki hagymagumóit a földből, hogy aztán kerti növényként eladhassák. Vigyázzunk rá természetes élőhelyén!

A növény minden része egy erős alkaloidát, kolchicint tartalmaz, amely sejtméregként működik. A nemzetség tudományos neve (Colchicum) az ókori Kolkhisz (Colchis) városának nevéből ered, amely a görög mitológiában a méregkeverők hazája volt, és a monda szerint Médeia boszorkány is kikericsből készítette varázsszereit.

Források

Élet és Tudomány
Kiskunsági Nemzeti Park