Medvehagyma, tó és tőzikék

A Magas-Bakony közepén fekvő Bakonybélről rögtön egy jó kis kaptatón kapaszkodtunk felfelé a Tönkölös-hegyen,  ragyogó tavaszi napsütésben a Tönkölös-hegyi-barlang, alias Likaskő felé. Az utat már itt medvehagyma levelek és szártalan kankalin szegélyezte. 
A barlang valójában egy egész kicsi üreg, mondjuk esőbeállónak jó, bár erre most épp nem volt szükség! 
Ki hinné, hogy ebből az aprócska üregből is mennyi minden került elő az ásatások során: középkori és neolit edénytöredékek, faragott csontok és  agancsdarabok. 

A Vár-hegyen Bakonyújvár hűlt helyén találtunk néhány sziklát. Pedig egykoron (1530 körül) tornyos, felvonóhidas, várárokkal körülvett vár állott, melyet a Podmaniczky család építtetett. Ez volt a kiindulópontja a  környék kolostorait és templomait célzó rablóutaknak. Így aztán nem csoda, hogy a pozsonyi és besztercebányai országgyűlés száműzte a birtokló családot és 1643-ban elrendelte a vár lerombolását.  

Napsütötte, madárcsicsergős  tavaszi erdő. Virágzik a som és zöldell a medvehagyma.

Szártalan kanlkalin az egykori vár tövében.

A Vár-hegyről egy meredek gerincen ereszledtünk le. Ameddig csak elláttunk babérboroszlán és medvehagyma borította zöld lejtők tették vidámmá az erdőt.  

Babérboroszlán

A hegyről leereszkedtünk, majd Bakonybél határában átkeltünk az aszfalt úton. Innen a zöld kereszt jelzés kényelmes úton vitt el a Hubertlaki-tóhoz. A tó körül számtalan ember ücsörgött, sütött-főzött, étlezett, vagy csak a tóban gyönyörködött. 
Tényleg különleges látvány!

A mesterséges tavat egy gát kialakításával hozták létre. A patak felduzzasztott vize elárasztotta a fákat. A fák elpusztultak, törzsük csonkja kilóg a vízből. Ez adja a különös látványt. 

A tó távolabbi részén, a tömegtől messze, a tőkés récék zavartalanul élhetik életüket. 

A tótól nem messze  található a tavaszi tőzike mező.

Megkapó látványt nyújt a fák között kanyargó kis patak partját és a fák közét beborító számtalan virág. 

Nehezen szakadtunk el innen, de végül nekiindultunk.

 A tavat feltöltő patak a tó mögött mocsaras élőhelyet alakított ki.

Végül jelzetlen utakon értük el a Witt Lajos kilátópontot, ahonnan a kilátás korlátozott ugyan, de mégis jól esett megpihenni a hóvirágokkal körbevett padon. Állítólag közben útba ejtettünk egy bronzkori halomsírt is, de azt nem vettem észre. 
A kilátópontról lehet látni a Bakony legmagasabb pontját, a Kőris-hegy radarállomás gömbjét is.