Egy favágás nyomai a Mátrában

Mátrakeresztes közelében találtam rá erre az irtásra. Az erdészet eredeti terve talán  az lehetett, hogy a fenyőket vágják csak ki, többi fát megtartják. Vannak fák, melyek még most is állnak, s vannak, melyeket kettétört egy kidőlő fa.

Mikor odaértem, a törzseket már feldarabolták, elszállították, csak a  tönkök csonkjai meredeztek ki a sötét földből, mint égre kiáltó sebek.

 A szállítás során keletkezett mély traktorkerék nyomok barázdái nem könnyítették meg a közlekedést a széles földúton. Még szerencse, hogy a talaj fagyott volt, különben térdig süppedtem volna a sárban. 

Hosszú idő, míg itt újra erdő lesz. Addig marad a sár, s ha le nem mossa az eső a talajt -  bár ezt  talán megakadályozzák a földben maradt gyökerek - megtelepednek a gyomfajuk, hacsak nem ültetnek ide facsemetéket.  

A még megmaradt fenyőerdő

 Fenyőtüskék gombákon