2020. január 5., vasárnap

2019 TOP 10


Az erdő, és a fatörzsek idén is elbűvöltek. Különleges struktúrákat képeznek, tetszik a mintázatuk, a színük. Addig-addig bámulom őket az erdőben, míg végül már nem tudom, mi van elöl, mi van hátul, csak a kérget látom,  a fényeket és árnyékokat, eltűnik a tér. További  fatörzs  fotók itt>>
A tél színei
Az év utolsó napján készült ez a fotó. Épp kiértünk az erdőből és a mező túlvégén láttam meg a sötétlő hegyoldal előtt kirajzolódó faágakat. Magával ragadott a látvány. 

Dömörkapu-vízesés félig befagyva. A Visegrádi-hegység eme vízesése 7 méter magasból, csaknem szabályos téglatest formájú kőlépcsőkön esik alá. 
Pilis-tető kirándulásunk különleges időjárási körülmények között zajlott. Ekkor készítettem ezt a képet. A távoli hegy egyik oldalán esett az eső, a másik oldalán a nap mér lemenőben volt. 



Ez a mocsári gólyahír a Radnai-havasokban, a Mosolygó tóban nőtt. Visszatükröződő felhők között különösen légiesen könnyednek tűnt.
Idei legszebb virágfotóimról itt nézhetsz meg egy összefoglalót:  Virágfotóim 2019
Bihar-hegységben a Bég szeme-tó partjánál készült ez a kép. A víz különleges színe magával ragadott. Sehogy sem tudtam úgy megörökíteni, hogy ne legyen a fotón egyetlen turista sem, pedig sokáig ácsorogtunk mellette. 

Nyári naplemente a Velencei-tónál. Megtetszett a  mólón szaladó fiú sziluettje és a naplemente háromféle színe.
Ahol az Ég és Föld összeér - A folyamatosan változó felhőzöttségű égbolt és a vízen való tükörképe érdekes fényeket és árnyalatokat produkált.

A kép kettős érzéseket váltott ki belőlem: Egyrészt a víz meglepően sima volt, ahhoz képest, hogy ez a Duna egyik fő ága. Másrészt a sima vízfelületen visszatükröződő felhők mégis mozgalmassá tették a tájat. 

Rododendron virágzás a Radnai-havasokban


Válaszút. Remekül kifejezi leányom mostani állapotát és hangulatát. Remélem megtalálja a saját útját!

Don Bosco szülőhelyén, Colle Don Bosco-ban, egy templom bejáratánál készült ez a kép. Az emberek beléptek a kapunk és a sok tükröződő-átlátszó-átsejlő felület miatt hirtelen megtorpantak. Kellett kis idő, míg rájöttek, mi van kint és mi van bent, mi van jobbra és mi van balra.
Mondhatjuk úgy is: rendet kellett tegyenek magukban, mire eljutottak a templom belsejébe.

Nyáron kutyám édesanyáméknál nyaralt a kertben, viszonylag ritkán vittük magunkkal kirándulni. Mikor végre eljutottam vele a Duna partra a boldogságtól megrészegülve vágtázott a vízben fel-alá. 

6 megjegyzés:

  1. Remek fotók! Nehéz választani, de talán a szaladó kisfiú és az előtte lévő kép a kedvencem (és kifejezetten jó, hogy van rajta ember!).

    VálaszTörlés
  2. Amugy van ra mod, h ne legyenek emberek a kepen, amennyiben sok idod van, ok nyuzsognek, illetve van allvanyod :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tudom, köszi. Most is inkább a táj idilljének élvezetében zavart a sok ember.

      Törlés
  3. Nagyon szép válogatás, gratulálok Kati! Nekem leginkább hátulról a harmadik tetszik. Idén is szívesen olvasom a blogodat. 🙂

    VálaszTörlés