Körséta az őszi erdőben: Bükkös-patak, Lajos-forrás, Vaskapu-szurdok

Könnyed, beszélgetős őszi sétára indultunk lányommal és a kutyával a Pilisbe. 

Ezúttal Dömörkapu-vízesés volt a  kiindulási pontunk és ide is tértünk vissza.

Az rozsdavörös levelek között kanyargó Bükkös-patak idilli völgyében vezet a zöld kereszt jelzés. Ahol csak lehetett, letértünk az aszfaltozott útról, azt meghagytuk a biciklistáknak. Így sokkal izgalmasabb és szebb az út. 

A Lajos-forráshoz a kék kereszt jelzésen vezet fel az út, egy meredek keskeny ösvényen. Itt az egykori Ságvári Endre turistaház romjait szemléltük meg belülről.

Az elhagyott turistaház padlása.
Állítólag (az Index szerint)  2019-re az egész épületet felújítják. Illetve felújították. Szerintem nem sikerült...

A Lajos-forrás melletti napsütötte réten megebédeltünk, kanál híján kézzel csipegettük a paprikás krumplit.
Majd a sárga jelzésen folytattuk utunkat a Cseresznye-hegy felé.

 Egy ponton balra kitérőt tettünk a sárga kör jelzésen, amely a Csepel-forráshoz vezetett. Itt találtuk ezt a légiesen könnyed óriás zsurlómezőt.  Nevét onnan kapta, hogy régen ezzel súrolták az edényeket...
Állítólag a patakban bolharákok is élnek, amik ártalmatlan jószágok és oldalukon lapítottak - tudtuk meg az értékes információt a tájékoztató tábláról. 

Hamarosan elértük a Vasas-szakadékot, mely egykori vulkáni agglomerátum, azaz porból és nagyobb kőzetdarabokból áll. Majd az évmilliók során a természet ereje lekoptatta, a hőingadozás következtében repedések keletkeztek rajta, ez itt akkora, hogy át is sétálhatunk rajta. A szikla 250 méter hosszú, a szakadék maga szerintem max. 100 méter, de ez csak egy női becslés. A végén kőomladék zárja el az utat, illetve a szikla alatt barlangban folytatódik az út. Ide nem másztunk le. 

A sárga jelzés és a zöld jelzés találkozásánál az út visszakanyarodik. Itt található a Kőhegyi-tó hűlt helye. Ezzel a kiszáradt fával szavannai hangulatot idéz. 

A kiszáradt Kőhegyi-tó. 

A zöld jelzésen lefelé haladva hamarosan elérjük a Bükkös-patakot. A patakmedret követve elérjük az Anna-völgyi vízesést, ahol azonban nem zubogott a víz, inkább a föld alól bújt elő valahogyan. 

Egy darabig még a patakmeder mentén botladoztunk, aztán meguntuk az arcunkba csapódó faágakat és a bokatörő kavicsokat, és rátértünk inkább az patak mellett haladó aszfalt útra. Így értük el a Dömörkapu RENGETEG nevezetű hipster vendéglőt, ami szemmel láthatólag a fiatalokat célozta meg, mint célközönséget.
Az ajtaján lévő tájékoztató tábla szerint "Élő Tinder kísérlet" eseményt is szervez.  (Más szóval ismerkedős esteket. )
Ezen kívül fűszeres kertjében kint van a "Szedd magad" tábla.
Szóval roppant jó hangulatú hely, bár jelen pillanatban rajtunk kívül egy lélek sem járt arra. 

Innen már csak 200 méterre parkolt az autónk, így hamarosan útra kelhettünk otthonunk felé, és araszolhattunk  a Hazafelé Tartó Autósok Erdejében. 

Összességében egy kellemes 15 km-es körtúrát tettünk a  Visegrádi-hegységben, izgalmas látnivalókkal, szép őszi fák között.