Bélával és Hajnával Pádis óta, azaz már két éve tervezzük az újabb közös kirándulást, de valahogy eddig sehogy sem jött össze. Most Béla szerencsére kézbe vette az irányítást, és remek szervezőkészségének köszönhetően négyesben, illetve Világjáró Macival ötösben 4 remek napot töltöttünk együtt a Néra-völgyében.
Béla szállást foglalt, túraútvonalakat szervezett, autót vezetett és odakint igazi idegenvezetőként tette rendkívül komfortossá utunkat. Rég utaztam ilyen kényelmesen, belelazulva abba, hogy semmi más dolgunk nincs, mint jól érezni magunkat a társaságukban. (Köszönjük!)
Miután megérkeztünk Sasca Montanaba (a faluról bővebben itt olvashatsz) és elfoglaltuk teljesen korrekt szállásunkat, elindultunk a Malomvölgy-vízesés (Cascada Susara) felé. Végigsétáltunk szinte a falu teljes hosszán, elcsodálkozva azon a kettősségen, amit a házak sugároztak felénk.
Elhagyva az "Alte Mühle" fogadót hamarosan beértünk az erdőbe, ahol egy patak mentén, árnyas erdőben sétáltunk a vízesés felé.
Valamivel több, mint egy óra alatt értük el vízesést, két hatalmas, mohával benőtt mésztufa sziklán csordogált a víz, jelen pillanatban nem volt túl nagy a vízhozama.
Már csaknem besötétedett, mikor visszaindultunk a faluba. Sietnünk kellett, mert vacsorát csak fél tízig kapunk az "Alte Mühle" fogadóban. A takaros kis fogadóban kedves kiszolgálás, számtalan macska, erdélyi csorba és ropogósra sült omlós pisztráng várt ránk, szerencsére nem maradtunk le róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése