Érd-Ófalu története képekben

Érd nem egy szép város. Számomra ötletszerűen, koncepció nélkül kialakított utcái, közterei miatt rendezetlen városképet mutat. Mégis beleszerettem az Ófalu környékébe. Nem csak azért mert páratlan természeti értékekkel rendelkezik, hanem azért is, mert néha egy-egy kis utcába bekanyarodva meglepetésszerűen még megmutatkozik egy hangulatos utcakép.

Talán természeti adottságai miatt már az őskorban is vonzotta ez a terület az embert.

Őskori leletek a Fundoklia völgyben 

A Fundoklia - völgyben (kivételesen ez nem az Ófaluhoz tartozó terület) 1963-64-ben  tárták fel a kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett neandervölgyi ősember vadásztelepét.  A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozása során megállapították, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is.

A terület 1999 tavaszán helyi védettséget kapott. 

Korábbi bejegyzés a Fundoklia völgyről: >>

A völgy egy fennsíkot vág ketté, mintha valami órás egy hatalmas késsel belehasított volna a föld húsába, az ott szétnyílt, és a vágatot benőtték a fák, csúcsuk épp a fennsík síkjával kerül egy magasságba. Ezért első pillantásra nem is látszik, hogy mi van itt, meglepetés szerűen tárul a szemünk elé.
Kb. A ház előtti területen találták a már említett régészeti leletet, erről most egy tábla tájékoztatja az idelátogatót.
A völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.

 

Az érdi magaspart: a Sánc hegy és a Kakukk hegy

"Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények."

Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.

 

A Földvár

A Sánc-hegyen bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók. Az ember kihasználta a Duna közelségét, a löszdombok kínálta lehetőségeket. Sánccal és árokkal erősítették meg, földvárrá alakították.  A sánc közel 300 m hosszú 150 m széles építmény. A sűrűn lakott, több száz évig fennállt településen az új házakat az előzőek romjaira építették. Később a rómaiak is őrtornyot tartottak itt fenn. Bővebben a Sánc hegyről>>

Rekonstrukciós rajz: Földvári Brigitta

Hun-halmok

Kissé távolabb Százhalombatta felé kora-vaskori (Kr.e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. A több mint 100 hamvasztásos sírokat rejtő halomról kapta a nevét Százhalombatta.

Egy hun-halom a "szabad természetben". A lábánál elhelyezett tájékoztató tábla szerint ez a 109-es számú koravaskori halomsír. A halom ÉK-i negyedében volt a máglyamaradványok zöme, melyeket hatalmas mészkőtömbök takartak be, illetve vették körül.  Égett emberi csontokat találtak a máglya környékén szétszórva. A sírból ötféle háziállat csontjai kerültek elő: szarvasmarha, ló, juh, sertés, kutya. Valamint róka és nyúl maradványokat is találtak. Ezen kívül vastag falú tárolóedények, orsógombok, és sok, állatokat ábrázoló agyagszobrocska, vaskések, lószerszámdíszek, tű látott napvilágot.

Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796-1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította nevét Érdyre.
A legenda szerint Attila hunjai ütköztek meg itt a Római Birodalom légióival. S bár a tudományos kutatások sokmindenben nem támasztják alá ezeket az elképzeléseket, mégis legenda született, a 125 ezer! hun vitézről,akik itt ütköztek meg Matrinus római kormányzó légióival, s akiknek hamvait őrzi a száz halom.
Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835-1911) plébános is végzett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték.
Egyes  hun-halmok a százhalombattai Régészeti Parkban megtalálhatóak.

 

Kakukk hegy

A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a löszerdőssztyep a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.

Innen belátható Érd Ófalu, a Duna és a Beliczay sziget. A Duna ártéren található Beliczay-szigeten is megtörtént 2010. őszén egy tanösvény és tornaösvény kialakítása, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. Együttműködésével valósult meg.

Korábbi bejegyzések a Kakukk hegyről és az érdi látképről.

Ófalu és a Beliczay-sziget látképe a Kakukk hegy tetejéről. A gépet a magaspart talajával állítottam párhuzamba, talán így érzékelhető az oldal  meredeksége. Szédítő a mélység! Lemászni sem egyszerű ide, de felfelé is szükség van mindkét kézre, sőt talán egy kötél sem ártana az ereszkedéshez!

 

A Római út

Érd területe a római korban két auxiliáris tábor, (a római légiók mellé rendelt segédcsapat, amelynek katonái a provinciák lakosaiból kerültek ki) között feküdt. A limes út mentén, nagy valószínűséggel a Kakukk-hegyen létezett egy praesidium, kb. 100 főt befogadó erőd.

Rómer Flóris szerint: "Érdnél, a Tétényi csárdán alul 600 lépésnyire a régi posvány szélén megy el és betér a római út, melynek köveit és kövezetét mindenhol tisztán látni. Az út a Duna melletti síkságról a ma is Római útnak nevezett mélyútban vezetett fel a löszfennsíkra, ahol D-DK-i irányban haladt Százhalombatta határa felé. A limes út érdi szakaszának északi és déli részét a rajta vezető földút erősen megrongálta, a löszfennsíkra felvezető szakaszt véleményünk szerint az újkorban lerakott lapos kövek borítják." (Torma 1979).

Amikor először jártam erre, nem értettem: mi a bánatért aszfaltoznak körbe egy kavicsmezőt? A lelket kirázza, ha átmegyek rajta a kocsival, a körülötte lévő aszfaltút nem elég széles a járművek számára. Ekkor kerestem rá erre az interneten, és kezdtek el érdekelni Érd történelmi emlékei. 

Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett.

A hagyományos bortermelés megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék.

A pincéket gyönyörűen felújították. Érdemes végigsétálni az emelkedőn, remek látványt nyújtanak. Sok új pince, borház is épül. Talán egyszer olyan híresek lesznek az érdi borospincék is, mint mondjuk az etyekiek.

A juhászat színterei, a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.

Présház

Egy felújított borospince. Az évszám tanúsága szerint az eredeti 1866-os

Az Ófalu

A mai Érd folyamatosan - bár nemzetiségét tekintve változó - lakott magja a mai Ófalu volt. Első okleveles említése 1243-ból ismert.

A Római út házai

 

  Az Ófalu, akárcsak Érd bármely más része óriási kettősséget mutat. Szépen rendbe hozott házak, gondosan ápolt telkek, megművelt előkertek és az szeméttelepnek használt hátsóudvar, romokig pusztult házak kettősségét.
Amit én hiányoltam, az az utcák rendezettsége. Sok helyen még most sincs aszfaltút, virágok, gondozott előkertek sincsenek (pl. Budaörssel ellentétben).

 

Török idők emlékei

II. Lajos király emlékmű
(Érd, Római út 34)

A Mohács mezejére tartó II. Lajos magyar király Ákosházi Sárkány Ambrus vendégeként 1526. július 24-én szállt meg Érden. Az  1926-ban felállított kőemlékmű felirata szerint a király július 20-án érkezett Érdre. Az itteni réven kelt át a Dunán, hogy a Csepel-szigeten búcsút vegyen feleségétől, Habsburg Máriától.

"Itt pusztult el hirtelenül kedves fekete lova vasárnapon", mely baljós előjelként vetítette előre az országra váró katasztrófát.
Az emlékművet egy római korból származó oroszlán díszíti.

 

Minaret 

A mohácsi csatát követően a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. Érd Hamza Székesfehérvári bég (1551-1570) tulajdona lett az 1562-1563. esztendőkben. Innen származik a Hamzsabég elnevezés, mely Érd-Ófalu környékét jelölte a XVI-XVII. században.

A híres dunamenti hadiút és Buda védelmére miként több más helyen, Érden is kis palánkvárat építettek a XVI. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A XVII. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Még ma is látható a dzsámi minaretje.

A műemlékként számon tartott török torony az érdiek büszkesége hiszen minaretet csak Egerben és Pécsen láthatunk.
A minaret  egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapás következtében sérült meg. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10×11 m) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt mihrab-fülke vasbeton imitációjával. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik.

A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot (vasbetont) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek.

Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják.

 

A török hódoltság után 

A török hódoltság időszakában számos Duna menti község elnéptelenedett. Az elűzött, vagy elpusztított lakosság helyére a Balkán-félszigetről érkezett délszláv népek: rácok, szerbek és horvátok telepedtek meg. A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.

 Szent Mihály templom 

Érdnek egyes források szerint már a XIII. században plébániája és temploma volt. A régi templom a Római út mellett épült, az ártézi kút közelében, az egykori uradalmi sóház mellett, részben a mai Liget Thermal Hotel területén, mely azonban az török idők alatt teljesen elpusztult. 

A régi templom romjain újjáépülő Szent Mihály templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben,  amelyben 5 harang hangja hívta a híveket.
Az egykori templom és kolostor épületének faragott köveit építették be a Lourdes-i Szűz Mária tiszteletére készített barlangszerű építménybe is amelyet a Szent Mihály templom kertjében láthatunk. Jól kivehetők a felhasznált kövek között egy kőkeretes kapu díszített elemei, záróköve, és a csigás kerékvetők is.  

A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.

Templom a háztetők felett

A templom az egykori kastély romjai felől nézve

Érd-Ófalu, r. k. plébánia (műemlék) - Érd, Molnár u. 6. sz.

A műemlékként nyilvántartott Molnár utcai barokk plébánia földszinti része Szapáry Péter zálogbirtokossága idején épült 1686 és 1695 között. Illésházy János gróf 1774-ben Tomicich János plébános működése idején emelet ráépítésével bővíti.  A téglalap alaprajzú magas lábazati kialakítású egyemeletes épület utcai homlokzatán mindkét szinten négy kőkeretes ablak, a szintek között vízszintes osztósáv látható. Ereszpárkánya homorú. Oromfalain két kisméretű félköríves padlásszellőző ablakot láthatunk. Hódfarkú cseréppel fedett teteje csonka-tornyos kialakítású. Legutóbbi helyreállítása során eltérő színnel jelölték az épület két építési periódusát. A földszinti helyiségeken a XVII. sz. végére jellemző kora barokk fiókboltozatok figyelhetők meg.

A plébánia falán kőtábla állít emléket Kereskényi Gyula plébánosnak, aki Érd első helytörténetírója. 

A plébániaépület kapujánál láthatunk egy volutás kerékvetőkövet, melyet a régi templomból építettek be ide. Az udvaron pedig még látható néhány régi kőkeretes kapuelem is.

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnája

(Érd, Külsű Római u. 1/A)
Az épület igen nehezen fotózható, mivel előtte a jobbés bal oldalán 2 gyönyörű fa áll. Nyáron többször is megpróbáltam képet készíteni róla, aztán feladtam a reményt. A fák nemcsak takarták, hanem szinte teljes árnyékba burkolták. Aztán egy téli reggelen megláttam!

Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint a barokk kápolna, 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.
"A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti.

"Szenvedő Krisztus"-kálvária-kápolna

A Kakukk-hegy tetején lévő kálvária- vagy "Szenvedő Krisztus" kápolnát báró Péterffy János emeltette 1749-ben annak emlékére, hogy 1748-ban végre megszűnt a sokak halálát okozó kolerajárvány. Részben az uradalom, részben a magánszemélyek tartották fenn. 

E kápolna különös sorssal bírt: A kápolna a második világháborúban teljesen elpusztult, a jelenlegi épület rekonstrukció, ezért nem szerepel a műemlékjegyzékben, történeti értéke viszont jelentős.

A régi templom másik díszes kőkeretes kapuját a Péterffy-család által 1749-ben építtetett, de a második világháborúban megsemmisült Kakukk-hegyi "Szenvedő Krisztus"-kálvária-kápolna rekonstrukciója során használták fel. 

A kálváriakápolna mögött állították fel a megfeszített Jézus, valamint a latrok szobrait, Illésházy János idejében. A kápolna kosáríves apszisában elhelyezett oltárt a szenvedő Krisztust ábrázoló, rendkívüli kifejező erejű, barokk, fából faragott szobor díszítette.

Harangtornyát alacsonyan képzett kis sisak fedte. Felhívom a figyelmet a spirálisan kiképzett zárókövű kőkeretes kapujára, amely a sokat emlegetett néhány tíz éve lebontott régi templomból származik. A kapu párját a Szent Mihály-templom északi falába illesztve láthatjuk.

Az érdi kastély

A Szapáry kastélyrom a környék kalandos és gazdag történelmének egyik mementója. Már a 16. század elején említik a korabeli források. A török hódoltság idején a bégek szerája volt. A kastélynak az idők folyamán több tulajdonosa is volt. Az egyik legmeghatározóbb a kastély életében a rendkívül vagyonos, spanyol származású bankár Sina György – az ő adományainak volt köszönhető például a Lánchíd megépítése – és a kastélyt neobarokk stílusban átépítő fia, Sina Simon a térség igen jelentős polgárai voltak. Épp ezért az épületet Sina-kastély néven is emlegetik.

A Szapáry- vagy Sina-kastély létét, mint megannyi pompás épületét a II. világháború pecsételte meg. Az először hadikórházként használt kúriát a később szinte telejsen elbontották és építési anyagként hasznosították.

A Szapáry-kastélyhoz tartozott még a részben ma is létező, hegybe vájt pincerendszer. 

A kastély romjai előtt ma egy tábla áll, melynek tanúsága szerint a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) bentlakásos népfőiskolája ebben az épületben kezdte meg működését 1940-ben.

Érd-Ófaluban található néhány timpanonos oszlopdarab, amelyek egy közel félezredes múltú kastély emlékét őrzik.

Téglagyár 

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva" jött létre. A meggondolatlan és gyors ütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek.

Korábbi bejegyzés a téglagyárról>> 

Látkép a Kakukk hegy tetjéről: A régi téglagyár tornya és épületei, a Beliczay-sziget fái a Dunával

---

Források:
Érdi Krónika
Szerényi Júlia: Az Érd-ófalui Kakukk-hegy, Érd-Center
Tarnay Tünde-Kovács Sándor: Érd történeti emlékei. Érd, 2000. : http://www.erd.hu/nyitolap/a_mi_varosunk/varosunkrol/varos_tortenet
Tarnay Tünde: Műemlékek és épített értékek Érden:  http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/008_muemlekek_es_epitett_ertekek.htm
http://www.erd.hu/nyitolap/a_mi_varosunk/varosunkrol/varos_tortenet/varos_tortenet.html?pagenum=2 
http://www.erdcenter.hu/pub/ec/erd/tortenelem/torokhodoltsag.html
http://www.erdcenter.hu/pub/ec/erd/muemlekek/szentmihaly.html
http://erd.varosom.hu/latnivalok/tortenelmi-emlekeink/Szapary-kastelyrom-volt-Sina-kastely.html