2016. december 1., csütörtök

A Vasas-szakadék keletkezése

Gyönyörű békés erdő, bükk és tölgyes váltják egymást, a nyári friss hajtások fényes kérgén vidáman szikrázik a nap. 
Mégis, mintha valami félelem ülne  a levegőben, amott távolabb gonosz sötétség közeledik. 
Átlépem a határt: a fény és az árnyék határát.
Visszanézek.
Innen már nincs visszaút!  Az erdő egyre fenyegetőbben közeledik, a fák hajladoznak, susognak, csattogtatják ágaikat.
A morgás egyre erősödik, a zaj már szinte elviselhetetlen. Majd a fül hasogató robbanás, és  hegy szétnyílik előttem.
Belépek. Épp egy ember fér el a nyiladékban. Most mi lesz? Összezárul vajon mögöttem? Elnyel a föld?
Nos a szakadék keletkezése talán nem volt ennyire drámai, mint ahogy az fentebb ecseteltem, de csak azért, mert valószínűleg hosszú idő alatt zajlott le a feljebb jelzett folyamat. A hasadék ugyanis a Visegrádi-hegység földkéreg mozgásai által keletkezett törésének egyik szép példája. A föld feletti nyílás kb. 20 m hosszú, 10 m magas, és 1,5 m széles. A végében egy barlang található, amibe be lehet bújni, a belseje szifon szerű nyúlvány. A  föld alatti rész hossza számomra nem ismert, de  szakadék folytatásában még 3 további barlangbejáratot találhatunk, melyek egymással feltehetően kapcsolatban vannak.