2013. április 30., kedd

Merzse-mocsár

Már vagy 2 éve tervezem, hogy ellátogatok a Merzse-mocsárhoz. Az Interneten mindenféle érdekeset olvastam róla, mint pl.: "A Merzse-mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője, hírmondója. A mocsárvidék különlegessége, hogy Budapest legháborítatlanabb vizes élőhelye. Számtalan madárfaj, védett növény és mocsári teknős otthona. "
Elképzeltem hatalmas kiterjedésű, vizes-zsombékos Tisza-tó szerű területet, rengeteg vízimadárral,  virágzó növényekkel.
Próbáltam elhessegetni ezt a képet, mert olvastam, hogy ez a terület 2 éve teljesen kiszáradt részben az aszályos időjárás, részben a környék beépítése, csatornázás, lecsapolás, egyéb emberi tevékenységek miatt.
Tavaly egyszer el is indultunk megkeresni, de egyszerűen nem találtuk meg, elvesztünk valahol a földutak labirintusában. :) Most jobban felkészülve, térképpel, GPS-szel és főleg apukámmal felszerelkezve reggel 7 körül indultunk neki az útnak. Kis bolyongás után másfél óra múlva elértük a tanösvény bejáratát, hála apukám és a gugli tájékozódási képességének. (Egyébként a rákoskerti vasúti megállótól nyílegyenes, negyedórás földút vezet a mocsárhoz.)
2012-ben egy tanösvény építettek ki itt, ezt jártuk most körbe.

A Wikipédia szerint: "A területen több pár barna rétihéja költ rendszeresen. Különböző nádi és vízimadarak, mint a barkóscinege, a nádirigó, a vízityúk, a bölömbika, valamint egyéb nádiposzáta- és récefajok egyaránt megtalálhatóak itt. A mocsarat körülvevő réten, bokorfüzesben és fűz-nyár ligeterdőben más madarak is megfigyelhetőek, mint például a gyurgyalag, a kakukk, a sárgarigó, a búbos banka, a tövisszúró gébics, a fülemüle, a karvaly, az egerészölyv vagy akár a vörös vércse is. Nagyszámú fácán, és fogoly is él itt. "
Nos valóban. Réti háját látni véltünk messziről. Az erdő - tavasz lévén - zengett a madárcsicsergéstől. A fácán hangját felismertem, de látni nem láttunk mást, mint a már említett réti héját. Persze akár ölyv is lehetett, vagy sas.  Megállapítottuk, hogy madarat fotózni igen nehéz művészet, lévén még ennél is korábban kellene kelni, és békésen meglapulni egy madárles mélyén, mint Máté Bence, ezért jobb híján olyan állatot fényképeztem, mely nem rejtőzködik, és engedelmesen kivárja azt a pillanatot, amíg minden szükséges beállítást elvégzek a gépemen. Bár erről a lényről a egyetlen valamirevaló leírásban sem tesznek említést, mégis íme a bizonyíték: él itt éti csiga!

Csigán kívül  még egy nyulat láttunk rémülten átkacskaringózni a réten, majd eltűnt a nádasban.
Végül elértük a madárlest, ahonnan be lehet látni a terület egyetlen összefüggő vizes élőhelyét. 

Gyerekekek ez valóságos paradicsom! Lehet ebihalat fogni, bogarakat szedni, békabrekegést hallgatni.
A madárlesről a látvány magáért beszél!
Háttérben a repcemező

A terület szerintem legérdekesebb növénye jelen pillanatban a selyemkóró.
Rengeteg növényt lehet pedig itt megtalálni a táblák tanúsága szerint. Nemsokára virágzik például a nőszirom. De a réten csak ezt a jobb világot is látott szalmakalapot találtuk. Talán márciusban vágta földhöz a gazdája, gondolván, hogy idén erre már úgysem lesz szüksége.
Az utat az egyik oldalról a magas sásos, a nádas, a bokorfüzes, veszi körül a másik oldalról pedig a fűz-nyár ligeterdő.

Itt a fák tényleg az égig érnek!
Telepített erdősor szabályos rendje

Ez különös sárga ágas-bogas képződmény szinte világított az erdő sötétjéből.
Sárga zúzmó

Reggeliző a Gyolcs-réten
Indás romantika a fák között.

Pihenő a nagy fa tövében

Rejtőzködő sündisznó :) Szinte vártam, hogy megindul felém.

2013. április 28., vasárnap

Tükröződések az ablakban

Kedvenc mentorom fényképez mostanában ablakon befelé, sőt át az épületen, minden egyszerre látszik a fotós háta mögötti jelenetek, az épület belseje, sőt ha át is lehet rajta látni, akkor az ablakokon túli kert is. Megtetszettek a képei, a fura absztrakt hatás. Én is próbálkozom. Nekem jobban tetszenek színesben, mert még kuszábbak.






2013. április 27., szombat

A gát geometriája

A Kopaszi gáton és környékén emelkedő épületek, építmények geometriai formái meghatározzák a tájat, és békés összhangban állnak azzal, valamint funkcionalitásukban is tökéletes megoldások (szerintem), igazi építészeti remekművek. Minden további szócséplés helyett íme közülük néhány:








És a természet különös absztrakt alkotásai:



Kopaszi gát - ékszerdoboz a Duna mentén


A Kopaszi gát nem természetes képződmény. Az 1838-as árvíz után kezdték meg a folyamszabályozást a területen, melynek első eleme a Gellért-hegytől délre húzódó töltéspart megépítése volt: ez választotta el a kiszélesedő Dunától a Lágymányosi-tó területét. 2003 körül kezdték meg a gát és környékének fejlesztését, átépítését, ahová szabadidős és idegenforgalmi fejlesztéseket  terveztek, míg a megújuló gáton éttermek, kulturális és művészeti helyszínek jönnek létre, valamint tervezték egy gyalogoshíd építését is a Duna fölött.
A bejáratnál fizető parkoló fogadja az autósokat, de igazán kár ide autóval jönni! Kerékpárral remekül megközelíthető a helyszín,  és a jól megérdemelt pihenés emlékeit sem rontja el később a dugóban araszolás.

Bár a beruházások egy része nem valósult meg, a remek kezdeményezés mostani állapota is már igazi gyöngyszemmé teszi ezt a helyszínt. A gát gyönyörűen karbantartott, parkosított, jól elrendezett gyepesített területekkel rendelkezik, ahol a "Fűre lépni szabad" tábla fogadja az arra sétálókat.
Úgy tűnik remek helyszín ez első randevúhoz, vagy csoportos délutáni piknikek tervezéséhez, családi kisgyerekes programokhoz, vagy akár egy meghitt délután eltöltéséhez a kedvesünkkel.

Fiatalok és idősek egyaránt békésen heverésznek a pázsiton, napfürdőzve a késő tavaszi melegben.

Az épületek egy része teljesen kihasználatlanul áll, másokban kávézók kaptak helyett. 
 De van itt játszóház,  és játszótér is.
Játszóház és oktatóterem felnőtteknek és gyerekeknek
A kőszoborra vigyorog épp a játszótérről a sárkány. Tán annak örül, hogy neki van feje :)
A parton izgalmas ártéri hangulat fogad. A kivágott fák kihajtottak, valószerűtlen bonsai-okat hozva létre.

Duna-parti minimál

A gát állandó lakója - itt éppen pár nélkül. Bizalmatlanul szemlélt, nem mert eltotyogni mellettem a víz felé.
Az öböl mindig is a kenusok, egyéb vízre szállók paradicsoma volt, rengeteg csónakházzal. 
Most a sárkányhajósok gyakorlatoztak ütemes dobszóval.

A parton visszafelé ez a látvány fogad: