2022. február 24., csütörtök

Szársomlyó apró csodái

Sokszor megtapasztaltam már jártomban keltemben, hogy egy látszólag semmitmondó kopár hegy, vagy egy végeláthatalan alföldi síkság mennyi meglepetést tartogat, ha közelebb megy hozzá az ember. Így történt ez most is. Minden képzeletet felülmúlt az a virágözön, amivel a hegyen találkoztam. 

Féltett kincsek a hegyen

A ddnp.hu oldal leírása szerint 75 védett növényfaj él a hegyen, ebből 4 faj kizárólag itt fordul elő Magyarországon. (magyar kikerics, korongos lucerna, apró vajvirág és házi kövirózsa) Ebből a magyar kikericset teljes pompájában láthattuk. Igen nehéz fotózni az elszáradt fűszálak között megbúvó apró kis növénykét!

A sziklagyepeken ilyenkor február, márciusban virít a magyar kikerics, mely hazánkban csak itt található.
A virág a rendszerváltás után kiadott 2 forintos érmén volt látható.
Az első védetté nyilvánított növény volt Magyarországon (1944).
Ma a védett eredetű villányi borok címkéjét díszíti. 

A korongos lucerna elszáradt terméseivel is találkoztunk. Észre sem vettük volna, ha nem szakvezetővel járjuk a hegyet. 

korongos lucerna termése

Nem csoda hát, ha a Duna-Dráva Nemzeti Park féltve őrzi a hegy kincseit és csak szakvezetéses túrák keretében engedélyezi a látogatást. 

Szakvezetéses túra a hegyre

Így aztán izgatottan vártam a szerda 10 órai indulást. Addig már minden oldalról megszemléltük a Szársomlyó jellegzetes piramis alakú, alig 400 méteres csúcsát. Kivételesen nem vulkáni kúp, hanem mészkőhegy. Különleges fekvésének köszönhetően szubmediterrán éghajlatnak megfelelő mikroklíma alakult ki a hegyen, bár szakvezetőnk szerint a mostani klímaváltozás alatt a szub előtag erősen megkérdőjeleződik, lévén teljesen felborult az éves csapadékeloszlás a korábbi évtizedhez képest. 

A túra a Szoborparktól indult egy alapos földtörténeti bevezetővel. Megtudtuk, hogy az itt bányászott mészövek a kréta időszakban keletkeztek. A kezdetben vízszintes üledékrétegek az D-É irányú erők hatására kiemelkedtek, egymásra torlódva kibillentek. A hegyen ezen rétegfejek emelkednek ki, ezek tetején sétálhatunk fel a csúcsra.  

Hogy keletkezett az ördögszántás? 

Az út a Szársomlyó csúcsára a karrmezőn át. Csodás élmény a sziklák ferde csúcsain lépkedni, nem árt a bokát is jól tartó bakancs!

A karrmezők jellemzően karbonátos üledékeken képződnek. Itt, a Szársomlyón szépen rétegzett és megdőlt rétegfejek alakultak ki. A karsztosodás az eső következtében oldódó mészkő által kialakítult formakincset jelenti. A nyílt karrmezőkre jellemzően a felszíni kőzet sokszor érdes, csipkézett.

Vízszintes közeli kőfelszíneken bemélyült formákkal  találkozhatunk. A mélyebben fekvő részeken ugyanis meggyűlik a hó, az esővíz, mely tovább mélyíti az üreget. Az intenzívebb oldódás hatására tovább mélyül az üreg, ami még gyorsabb oldódást indukál. A kisebb mélyedéseket madáritatóknak, a a nagyobbakat oldási aknáknak nevezzük. 

Szerkezeti repedésekkel átjárt mészkőlapon alakul ki a hasadék karrok. A repedéseken felszivárgó víz fokozatosan szélesíti a repedéseket.
A sziklafelszín mélyedéseiben felgyülemlő szerves anyagokban megtelepednek és fejlődésnek indulnak a növények, mohák, zúzmók, megindul a talajképződés. Az oldódás felgyorsul, gyökérkarrok jönnek létre. 

A fenti az egyik magyarázat. De van egy másik is, melyet a tudomány helyett a népnyelv őrzött meg számunkra. Íme, így keletkezett az "Ördögszántás":

„Élt valaha Nagyharsányban, a Szársomlyó-hegy lábánál egy özvegyasszony. Leánya, Harka oly szép volt, hogy maga az ördög is megkívánta. Feleségül kérte hát, de az özvegy feltételt szabott: lagzi csak akkor lesz, ha a jövendő veje napnyugtától a hajnali kakasszóig felszántja, és beveti a hegyoldalt.
A sátán hat fekete kandúrt fogott ekéjébe, és serényen nekilátott feltörni a hegyet. Éjfélre a déli oldallal már végzett is. Az özvegy megrémült. Kiosont a csirkeólba, elkezdett kukorékolni. Fölriadt az álkakas hangjára az igazi, rákezdett ő is, és visszafelelt a hangos kukurikúra a falu valamennyi tarajosa. 
Az ördög, aki nem vette észre, hogy turpisság van a dologban, megdühödött. Világnak zavarta a hat ekevonót, az ekét Beremendig hajította, ő maga pedig visszabújt a föld alá.
Ahol az eke leesett, hegyet gyúrt maga elé (ez lett a Beremendi-hegy, az ekéről lepotyogott földdarabból lett a Siklósi-hegy).
Ahol a sátán visszament a pokolba, forró büdös víz tört fel; a helyet, ahol ma is előbugyog, a világszép lányról Harkánynak nevezték el.
A hegy déli oldala pedig úgy maradt felszántva, de bevetetlen csupaszon, a meztelen sziklákon a macskák és a felriadt kakasok lábnyomával.”
[Forrás: National Geographic]

Tavaszi virágözön a hegyen

A hegy tetején molyhos tölgyek göcsörtös, mélyen barázdált törzsű példányai nőnek. A fák között vidáman bólogatják kis fejüket a hóvirágok, és ontják citromos illatukat az illatos hunyorok. 




Illatos hunyor megszólalásig hasonlít a kisvirágú hunyorra, legalábbis amolyan műkedvelő virágvadásznak, mint én vagyok, csak  nagyobbra nő és citromillatot áraszt magából, akárcsak a nagyezerjófű, csak nem annyira intenzív az illata. (Bár lehet, hogy csak az erős szél miatt éreztük csupán a virág közvetlen közelében. )
Mindenfelé sárgán virágzik a som.

Egyik tisztáson, 3-5 négyzetméteres területen betelepített sáfrányok lila szirmai világítottak ki a fű közül. Szakvezetőnk szerint illír sáfrány, illetve keresztezett példányok is megtalálhatóak közöttük. 

Íme egy kis gyűjtemény a teljesség igénye nélkül az éppen megtalálható növénykékből:

mandula a hegy lábánál, fodorka, dalmát csenkesz, csészegomba, korongos lucerna termése, magyar kikerics, illír sáfrány, szúrós csodabogyó, hóvirág, ligeti csillagvirág, tüdőfű, illatos hunyor, tyúktaréj, peremizs, tavaszi hérics, pimpó. 

A híres Kopár-dűlő

Szársomlyó jelentése: kopár domb. A KOPÁR szó valószínűleg az ó-török eredetű. Jelentése: "bozóttól, fáktól irtott hegy". A kopár szó a szintén ó-török eredetű szár szóval mutat rokonságot. A somlyó jelentése finnugor eredetű, jelentése: "halom, domb".  
A hegy déli oldalát nevezik Kopár-dűlőnek. Itt teremnek a környék legjobb borait adó szőlők. Már a rómaiak idejében is virágzó szőlőkultúra jellemezte a környéket. A birodalom bukása után sokáig bort nem termeltek itt. 
A Honfoglalás korában és az Árpádházi királyok uralkodása idején a hely stratégiai jelentőséggel bírt.  A katonának idehozott kabarok és oguzok hozták magukkal szőlőkutúrájukat is. 
A tatárjárás után IV. Béla királyunk a Siklóssy nembéli Miklós grófnak adományozta, aki  várat emeletetett a hegy tetején, melynek egy-egy faltöredékét még ma is fellelhetünk. A hegy déli lejtőin pedig szőlőtőkék sorakoztak. 
A Szársomlyó oldalából rálátunk a Villányi borvidékre. 

1687.évi nagyharsányi csata a mohácsi csatánál nagyobb jelentőséggel bír az itteniek életében. Emléktáblával és számtalan történtettel őrzik a dicső győzelem emlékét. Ekkor szabadult fel a környék a török hódoltság alól. Az ebből a korból származó dokumentumok elnéptelenedett településekről, parlago hagyott szőlősökről tanúskodnak. 
Jammertal - a harsányi csata után a harctéren megsebesült  török katonák  jajgatása messzire elhallatszott. Innen kapta a nevét. 
Mária Terézia idején bajor frank és sváb telepeseket, rácokat és horvátokat telepítettek ide, akik újra felvirágoztatták a borvidéket. 
Távolban Palkonya halastava

Távolban Pécs, és a Misina-tető adótornya.
Az előtérben a Fekete-hegy, legnagyobb magassága 341 méter, szintén természetvédelmi terület.
Több, mint 70 védett növény és állatfajnak ad otthont. 

Ezüsthársas közt megbújó szúrós csodabogyó telepek

A Szársomlyó északi oldalát ezüsthársas borítja. (Nagyharsány és Kisharsány az itt őshonos ezüst hársról kapták a nevüket.) Jellemző aljnövényzete a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, melynek különlegessége, hogy úgy néz ki, mintha apró virágai a levelek közepéből nőnének ki! A levelek valójában hanem szárképletek, és meglehetősen szúrósak! A termés és a virág ezeken a szárképleteken nő. A levelei aprók, pikkelyszerűek.


Hihetetlenül szép volt ez a hársas erdő, alján a csodabogyó bokrokkal és hóvirág, illatos hunyor mezőkkel! Úgy általában, az egész hegy egy csoda, hatalmas élmény volt az itt töltött  5 km, 4 óra! Senkit ne tévesszen meg a látszólag alacsony átlagsebesség! Túravezetőnk elképesztő tempóban ment felfelé a hegyem ember legyen a talpán, aki bírja vele tartani a lépést! Szerencsére időről időre megállt és hosszasan mesélt a fentebb elírtakról. Így aztán volt időnk nézelődni, megpihenni, fotózni is. Csak azt sajnáltam, hogy nem tudok elveszni egész napra a virágok között!

Nagyharsányi Szoborpark

Villány és Nagyharsány között félúton, a Szársomlyó hegy lábánál az egykori mészkőbánya évtizedekig  biztosította a megélhetést a környékbeli embereknek. A bányászat megszűnésével 1967-ben fiatal pécsi művészek megtartották első szimpozionukat  a felhagyott bányaterületen. 

Bocz Gyula: Spirál - a szoborpark jelképe. 
Az alapítók között volt Bocz Gyula és Rétfalvi Sándor  Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészek.  

Az 1970-es évektől  valódi - nemzetközi - alkotótelep alakult itt ki. A közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű nyári alkotótelepet létesítettek. Az alapítólevélben foglaltak szerint minden itt dolgozó művésznek egy szobrot a helyszínen kell hagynia. Jelenleg 130 művet tekinthetünk meg a Szoborparkban. A helyi mészkő helyett más anyagokat, pl. gránitot, fémet, betont is elkezdtek használni. 

1986-88 között az egyéni művek létrehozása mellett fontos cél volt a tér rendezése.

Az 1990-es években a rendszerváltás során eltávolított köztéri szobrok helyére hoztak létre új szobrokat egy japán-magyar projekt keretében. 

Az 1990 utáni években a JPTE Képzőművészeti Mesteriskola és a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendékei és tanárai, valamint külföldi és hazai egyéni művészek alkottak itt. 
Horváth Ottó: Tér-hajó-állat

Néhány teljesen önkényes válogatás a szobrok közül: 













A Szoborpark látképe a bányaudvar tetejéről.