Erdők, fák

 

Lombfakadás

Csupa szín

Ártéri erdő

Téli erdő

Víztározók a Császár-víz mentén

Zámolyról a Velencei-tó felé tartó utunk során először a Zámolyi-víztározó felé karikáztunk el, majd Pátka felé vettük az irányt. A zámolyi víztározónál úgy tűnt, nagy kiterjedésű csillogó vízfelület fogad, ám amikor Pátkánál fel akartunk hajtani a gátra a térkép által jelzett kerékpárúton, azt tapasztaltuk, hogy a kerékpárutat kettészeli egy frissen kialakított csatorna, száraz lábbal átkelni rajta lehetetlen. 

Sebaj, egy kilométer múlva a pátkai templommal szemben a vizet a gátra vezető felhajtó út alatt vezették át, így végül kis kitérővel, de feljutottunk a gátra. 

Meglepve tapasztaltuk, hogy alig van víz a mederben, a Zámolyi-víztározóból való átfolyásnál pedig haltetemek lebegnek az alacsony vízben. 2020-ban jártam erre utoljára, akkor  még csillogó vízfelület, páratlan madárvilág, burjánzó természet fogadott itt. 

Amikor a Pátkai-víztározó vízleeresztő védműve alatt bámultam miképp folyik a "bypass" csatorna vize a Császár-vízbe, egy idősebb úr elegyedett szóba velem. Kiderült, valamikor a vízügynél dolgozott, nagy indulattal beszélt a mostani folyamatokról és a szomorú helyzetről. Többek között kritikával illette a kormány vízügyi intézkedéseit, a horgász- és a hotellobbi érdekeinek előbbre helyezését, mint a vízügyi és természetvédelmi intézkedéseket. Nagyon elkeseredettnek tűnt. 

Amiket mondott, egybecsengett azzal az információval, melyet a greenfo.hu-n olvastam: 

"A Pátkán kialakult mai helyzet ... részben a Velencei-tó átgondolt, hosszú távú lépések helyett rögtönzésekkel, „tűzoltással” kezelt krízisének a következménye. Komoly anyagi forrásokkal megtámogatott átfogó szakmai munkára lenne szükség, a pátkai és zámolyi tározók, a Császár-víz és a környék teljes vízkormányzati rendszerének megújítására".- írja a greenfo.hu

A dolog nem hagyott nyugodni. Utánaolvastam az elmúlt évek történéseinek: a 2022-es nagy aszály óta rengeteg cikk foglalkozott a problémakörrel, ebből készítettem egy összefogalalót, mely alább olvasható. 

Pátkai-víztározó vizének hűlt helye. 
"A Pátkai-víztározó Magyarország 4. legnagyobb mesterséges tava. A Pátkai-tározó a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, azon belül ökológiai folyosó szerepet tölt be."
Két vízfolyás táplálja: a Rovákja-patak és a Császár-víz. Utóbbinak kulcsfontosságú a szerepe a környéken, mert a Vértes déli vízgyűjtő területéről érkezve biztosítja a Velencei-tó vízutánpótlását.

A tó létét a Császár-víz szurdokvölgyéhez közel épített völgyzárógát  biztosítja. 
Zámolyi-víztározó völgyzáró gátja és a leeresztő zsilip. Itt torkollik be a Császár-vízbe a belvízelvezető övcsatorna. 

Zámolyi-víztározó 
"A tározó ivadéknevelési céllal halasított.
A völgyzárógátas tavakra általában jellemző, hogy
a jelentős vízmélység útját állja az elnádasodásnak."

A térkép által jelzett kerékpárutat keresztező frissen kialakított leeresztő csatorna, mely a Zámolyi-víztározó vizét vezeti a Császár-vízbe, majd a Velencei-tóba. 

Pátkai-víztározóban már alig van víz. 

"A víztározó vízjárását a Velencei-tó mindenkori vízszintje befolyásolja azáltal, hogy ha a Velencei-tó vízpótlásra szorul, akkor akár heteken át zajló leeresztés is történhet, ami jelentősen csökkenti a tározó vízszintjét. A visszapótlást a csapadékon kívül a Zámolyi-víztározóból történő áteresztés is biztosíthatja." 

"Természetvédelmi szempontból a Pátkai-víztározó fő értékét a madárvilága jelenti. A vizsgálati területen észlelt 167 madárfajból 32 fokozottan védett. Közülük minden évben fészkel a törpegém, költött már a bölömbika, alkalmi fészkelésen túl gyakran előfordul a nagy kócsag és a vörös gém.
A természetvédelmi oltalom alatt nem álló fajok közül mindenképpen említést érdemelnek a vadludak és a „nagy” sirályok. A nyári lúd kis számban fészkel is, emellett a víztározó ősztől tavaszig akár több ezer nagy lilik és több száz vetési- és nyári lúd számára nyújt pihenő, ivó- és alvóhelyet."

Rovákja-patak befolyása a víztározóba.
Ide tervezik egy mintegy 50-100 hektáros horgásztó kialakítását.
Ennek feladata egyrészt a horgászok igényeinek kiszolgálása,
másrészt  otthont adhatna az itt élő madárvilágnak, 
harmadrészt alkalmas lehetne arra, hogy a Vértesből érkező vizeket megtisztítsa. 

2000 éves római kori kőgát - a "Kőrakás" - a Császár-vízen a víztározók alatt. Az ókortól fennmaradt quader-köves építkezés a dunántúli táj egyik jellegzetes látványossága.

Egy kis történelem

• 2000-4000 évvel ezelőtt természetes tó volt itt. 
• Az első tározót  Galerius császár korában zajló vízrendezési munkálatok keretében, a 4. század elején alakították ki.
• Török idők alatt a tórendszernek hadászati jelentősége is volt, miután a környék vizeinek kiárasztásával Székesfehérvár körül jelentős mocsári védelmi vonalat hoztak létre. 
• A Császár-víz mentén több helyen malmok működtek.
• A víztározóban halakat neveltek. A pátkai ponty híres volt jó ízéről, előszeretettel választották a budapesti polgárok és éttermek. 
• A 19. század második felében a tó gyakorlatilag teljesen kiszáradt.
• A jelenlegi tározót 1974-ben építették újra. 

Út a Császár-víz mellett

Romantika a patakparton

Csala-tó a Kegl kastély kertjében

Kegl-kastély még mindig elhanyagolt állapotban. 

Kis patak a kastélykertben. Végül ezen a kidőlt fán keltünk át biciklivel. 

Kilátás a Velencei-hegység felé. 

Még mindig a Császár-víz

Császár-víz melletti romantikus rét és legelő

Kiértünk a főútra. Utolsó pillantás a vadregényes patakra. 

Kerékpárút lezárva! A vízleeresztés miatt a Császár-víz ellepte az utat. Még a pedálok is víz alá kerültek. Volna. 

A Zámolyi-, és a Pátkai-víztározók szerepe, hogy szabályozhassák segítségükkel a Velencei-tó vízszintjét. 

Az elmúlt 50 évben az évtizedek első fele szárazabb, a második fele csapadékosabb volt. Emiatt az 1980-as és a 90-es évek elején is lecsapolták a víztározót, majd az évtized második felében újra megtöltötték. 

2021

A víztározó műtárgyaihoz 50 éve nem nyúltak hozzá, nem történt meg a víztározók medrének kotrása, iszaptalanítása sem.  A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit. - írja az atlatszo.hu 2021 szeptemberében. 

"A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket."

2022

A Velencei-tó környékére jellemző évtized eleji szárazságot felerősítette a klímaváltozás:  évszázados aszály sújtotta az országot, ami ráirányította a figyelmet a vizes élőhelyek megoldásra váró gondjaira. 

A Velencei-tó vízszintje kritikus mértékig csökkent, ennek orvoslására leeresztették hát a két víztározó vizét. Igen ám, de a pátkai tározó vize magas klorofiltartalmú (értsd: algás), a leresztés során a tóig megtett 10 km alatt sem tisztult meg  természetes öntisztulási folyamattal,  ami erősen rontotta a tó vízminőségét. 

Már ekkor megszületett egy lehetséges megoldás terve, miszerint a Császár-vizet elkerülő csatornába vezetik, így tiszta vizet tudnának vezetni a tóba. (Ennek a csatornának a kiásása történt meg most, ez szelte át a kerékpárutat Pátkán. ld. fenti kép)

Másik megoldásként javasolták a víz  karsztvízből való pótlását, de ez aggályosnak találtatott  - ivóvízből élővizet?

 

2023

Januárban egyrészt megnyitották a Pátkai-víztározó zsilipjét. A nyári melegben ugyanis túlságosan algás a víz, ekkor nem lehet a tóba engedni. 

Másrészt megkezdték a megkerülő csatorna építését, melynek segítséégével az esővíz a Zámolyi- tároló megkerülsével közvetlenül eljut a tóba. 

Decemberben megkezdik a Pátkai- és a Zámolyi-víztározó leeresztését, hogy ezzel növeljék a Velencei-tó vízszintjét.

2024

Halpusztulás volt a Pátkai-víztározóban - horror képek és cikkek jelentek meg a témában. Tömegesen pusztulnak a halak a két tározóban, melynek oka a barna alga miatti fulladás.  

A tározó medrében semmiféle táplálék nincs.  

A horgászok szerint: "Meg kell nézni a halakat: tiszta vér a pikkelyük, nincs rajta nyálkaréteg. A madarak ütik-vágják a halakat".

"A Pátkán kialakult mai helyzet részben ezen hibáknak, részben a Velencei-tó átgondolt, hosszú távú lépések helyett rögtönzésekkel, „tűzoltással” kezelt krízisének a következménye. Komoly anyagi forrásokkal megtámogatott átfogó szakmai munkára lenne szükség, a pátkai és zámolyi tározók, a Császár-víz és a környék teljes vízkormányzati rendszerének megújítására".- írja a greenfo.hu

1. Sajnos a tározóban évek óta egyre nagyobb mértékű az algásodás,  megjelent például trópusi eredetű, a melegebb időszakokat szerető süveges kékmoszat, ami már télen is rontja a vízminőséget.
2. A csökkenő vízmennyiség nem tudja eltartani a jelenlegi halállományt.  A Telex szerint: "Érthető módon a horgászok siratják az odaveszett halakat, de valójában az ő kedvükért túltelepített halállomány és a horgászati tevékenység is felelős lehet a felborult ökológiai rendszerért."
3. A tározó vízgyűjtő területén folyó mezőgazdasági tevékenység következtében - főleg csapadékos időben - sok szerves anyag mosódik be a vizekbe.
4. Az idei extrém meleg tél a tó természetes bomlási folyamait felgyorsíthatta. 
5. A halkutató szerint a halállomány fajösszetétele is befolyásolhatja, hogy milyen a víz összetétele. Pl. az amur nem tesz jót neki. 

Hogy lehetne megmenteni a Velencei-tavat és helyreállítani a tározók körüli natura 2000-es terület ökológiai egyensúlyát? 

A vízügyi igazgatóság a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciójára kidolgozott projektjavaslatában a Pátkai-tározó vízminőségének javítására is készített tervet. E szerint szükséges a 

• tározóterek mederkotrása, 
• vízügyi műtárgyak felújítása,
• monitoringhálózat fejlesztése.

Ami eddig történt: 

• 2024 márciusában kikotorták a tározókat elkerülő esővízgyűjtő csatornát, és a Pátkai-víztározót elkerülve, a Császár-vízbe vezetve a "bypass" csatorn-át vezetik le a Zámolyi-víztározó vizét. 
• Megkezdődik a tervezése egy új, állandó jellegű, a tározótól függetlenül működő, mintegy 50-100 hektáros horgásztó kialakításának a Rovákja-patak torkolatánál. Ennek feladata egyrészt a horgászok igényeinek kiszolgálása, másrészt  otthont adhatna az itt élő páratlan madárvilágnak,  harmadrészt alkalmas arra, hogy a Vértesből érkező vizeket megtisztítsa. 

Források: 

• Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
• 444.hu
• Provertes.hu
• Telex
• Átlátszó
• A Pátkai-víztározó madárvilága és természetvédelmi jelentősége - Kovács Gergely Károly

Szabadbattyán: Kula-torony és Cifrakerti-tó

Kula-torony

Mielőtt bárki is rosszra gondolna, a címben szereplő kula (küle) szó török eredetű és tornyot jelent, tehát lefordítva Torony-torony lenne. Az olyan dadogósan hangzik, marad tehát a Kula, nagy K-val. 

Hogy kerül ide egy török nevű torony? 

Szabadbattyán a Battyán család ősi fészke, akik egyenesen Örs vezértől származtatják magukat. A falu környéke a középkorban mocsaras terület volt, a mostani két csatorna az egykoron hajózható Sárvíz folyót alkotta. Fontos kereskedelmi útvonal volt, valamint Székesfehérvár felé itt volta az egyetlen átkelőhely. 1398-ban mezővárosi rangra emelkedett, és Kővágóörsi György esztergomi várnagy birtokába került, aki a Battyhyányiak atyja. 

Egyes források szerint a tatárjárás után már állhatott itt torony.   Így ez a kis magaslat ideális helyszíne lett egy vámszedő toronynak. Egy 1336-os feljegyzés szerint „pass. Bathhyan iuxta aqua Saar” (azaz Battyan átkelő a Sárvíz mellett) már említi a tornyot. Ekkor még Csíkvárnak hívták. Nevét talán a mocsárban élő csíkhalról kapta. 

Nevét azonban később, a török időkben kaphatta. 

Székesfehrvár 1543-as ostroma után a törökök Battyánt is elfoglalták.  Szulejmán  tornyot leromboltatta, majd újjáépíttette. Mondjuk az fura, hogy gótikus stílusban... 

A vár körül pedig a mocsaras talajba levert fatörzsekből palánkfalat állítottak, melynek nyomai még ma is látszanak a torony lábánál. Így akár 100 fő befogadására is alkalmas lett a vár, lőréseket alakítottak ki, vizesárokkal vették körül a környékbeli végvárak vitézei által indított támadások ellen. Feladata a török számára a Habsburg csapatok mozgolódásáról való híradás volt. 

1688. május 4-én gróf Batthyány Ádám tábornok vezetésével végleg sikerült visszavenni Fehérvárt. Ezek után Battyánt harc nélkül adta fel a török őrség. Helyüket Habsburg zsoldosok foglalták el. 

A későbbiekben a tornyot sokáig gabonaraktárként hasznosították, ma a török kori életet bemutató kiállításnak ad helyet. Illetve megtalálhatóak a közelben feltárt római kori Seuso palota falfestményei is. 

Források:

• Várlexikon
• Nyolcezer.hu

A torony egyik sajátossága a Magyarországon nagyon kevés helyen felfedezhető vízszintes lőrés.

Még látszódnak az egykori palánkvár maradványai. A képen a jobb alsó részen. 

A galambok vidáman turbékoltak a tetején

Cifrakerti-tó

Már a toronyt körbejárva sem hagyhattuk figyelmen kívül azt az elképesztő károgó ricsajt, ami az út másik oldaláról hallatszódott a fák tetején ülő számtalan varjó torkából. 

A tó felé vettük az irányt, ami igazi kis gyöngyszem Szabadbattyán határában. A Sárvíz két ága, a Nádor és a Malom-csatorna öleli körbe az egykori kastélykertet. A 7 hektáros természetvédelmi terület 42 hatalmas, különleges formájú, öreg platánja, magas kőrisei, fehér nyárfái, zöld juharfái, nagy levelű hársai igazi botanikai különlegességek.

Egy kis ízelítő az egykori mocsárvilágból. A láp közepén gólya lépegetett, egész közel engedett magához, aztán mégis elrepült. 

Cifrakert az 1870-as években Batthyány Lajos második felesége alakíttatott ki. A valamikori Sárvíz folyó medrében egy tavat is létrehoztak. A kertben annyiféle virágot, növényt ültettek, hogy a helyiek csak Cifrakertként kezdték emlegetni.

 

A tó és környéke ma természetvédelmi terület, zámos növényritkaságot, és több kétszáz éves platánfát csodálhatunk meg benne. 

A tó és környéke igazi kis gyöngyszem, érdemes volt elkarikázni ide. 

A tó szélén álló óriási fák tetejéről olyan ricsaj szólt, hogy alig hallottuk a saját hangunkat. 

Ez bizony a varjak nászéneke! Épp fészeképítéshez gyűjtik a gallyakat. 

Varjúfészkek a fán.

Kankalin

Kis hazánkban jelenleg ötféle kanakalin virágzik, ezek közül kettő kora tavaszi virágunk. Primula néven pedig számtalan színes változatával találkozhatunk kertészetekben, virágboltokban is.

Minden fényviszonyhoz jó alkalmazkodnak, bár leginkább a tavasszal napos, nyáron árnyékosabb helyeket kedvelik.

 

Népi neveik 

Elsőke (kora tavaszi virágok egyike), lúdláb, kesztyűvirág, kükörcs, sárga kökörcsin/kikerics, Szentgyörgyike, Szent György virág (virágzásának ideje áprilisra esik), Isten kulcsa, kásavirág, égi kincs, Szent Péter kulcsa.

Ez utóbbi nevet onnan kapta, hogy a legenda szerint Szent Péter egy napon kiejtette kezéből a mennyország kulcsát, s az gyökeret vert a földön, s virággá változott. Ez az első virág aztán benépesítette a réteket, erdők alját. 

Azt nem tudom, hogy azóta miképp lehet a mennybe jutni, de talán már itt a Földön is megtalálhatjuk az égi békét egy ilyen kankalinokkal borított réten sétálgatva. - Én mindenesetre megtalálom. 

Talán a kulcs szimbólum alapján lett Mária jelképe is, aki fia által nyitotta meg az emberek előtt a mennyországot.

Gyógyító hatások

Hazánkban csak a tavaszi kankalin nem védett, így a többi növény gyűjtése szigorúan tilos!

A kankalin gyökérzetét, levelét és virágát használják gyógyászati célokra. A gyöktörzset virágzáskor vagy ősszel gyűjtik. Virágai nyíláskor, míg a levelek egész évben gyűjthetők.

Használható:

• Köptetőként köhögés ellen;
• Reumás panaszok enyhítésére - külsőleg alkalmazva;
• Álmatlanság ellen, teaként;
• Ideg-, és szíverősítő, csillapítja a migrént, ideges fejfájást.

Gasztronómia

Virágát tavaszi salátákban téve látványosan feldobhatjuk vele az ételt, ezen kívül magas C vitamin tartalmú levelit is bátran használhatjuk. 

Szártalan kanakalin

Védett növény

Népi nevei: guggonülő kankalin, zsibavirág - olyan színű, mint a kikelt kislibák sárga tolla, sőt nyílásának ideje is egybeesik a kislibák tojásból való kibújásának idejével. 

Természetes élőhelye a lombos erdők, sokat találtam idén a Zselicben és Csokonyavisonta környékén, valamint a Bakonyban.  Találkozhatunk vele a a Dél-Dunántúl legtöbb erdejében. Sőt, jól megél az ember alkotta tájban is,  akár saját házunk kertjében. 

Virágai kétfélék: az egyiknek bibéje van, a másiknak a porzói, ezzel is segítve a minél hatékonyabb beporzást. 

Virágboltokban mindenféle színű változatait megtalálhatjuk primula néven. Tapasztalatom szerint lakásban hamar tönkremennek, de évelő növények, bátran ültessük ki a őket a kertbe! Sokkal jobban fogják érezni magukat, s minden évben újra kibújnak, színesítve a tél utáni szürke mindennapokat. 

Tavaszi kankalin

Kedvelt élőhelye a bokorerdők, cseresek. Virága mézillatú. 

 

Cifra kankalin

Fokozottan védett növény

Népi nevei: medvefülkankalin

Örökzöld, húsos leveleinek alakja alapján nevezik „medvefül” illetve „cifra” kankalinnak. Leveleit a napfénytől fehéres, lisztszerű bevonat védi.
Illatos, aranysárga virágai áprilistól májusig nyílnak.

Kedveli a szivárgásoktól nedves, sok meszet és kevés humuszt tartalmazó, köves talajt. Hidegkedvelő jégkorszaki maradványnövény. Termőhelyeinek egy része sajnos elveszett a feketefenyővel végzett „kopárfásításnak”.
A zárt dolomitgyepekben a Vértesben, Bakonyban, vagy a Keszhelyi-hegység mészkőszikláin találkozhatunk vele. A hűvösebb, északi függőleges sziklafalak réseiben kapaszkodik meg.

Sudár kankalin (Sugárkankalin)

Védett növény

Lomberdők, főleg bükkösök, cserjések lakója. Az üde, nyirkos, tápanyagban gazdag, humuszos, lazább vályogtalajokat kedveli. A virágzási ideje április–május között van.

Ezzel a változattal leginkább az Északi-Középhegységben, Mátrában, Bükkben találkozhatunk. 

Lisztes kankalin

Fokozottan védett növény

Mészkedvelő, tőzegjelző, jégkorszaki reliktum faj. Április végétől júniusig virágzik; másodvirágzása augusztusra tehető. Lóillatot áraszt, a megporzást főleg pöszörlégyfajok végzik. 

Sajnos hazánkban erősen veszélyeztetett: a lecsapolásokat és a csatornázást követően a rétek kiszáradásával sok helyről eltűnt.
A Balaton-felvidék lápréteit kedveli.

Források: 

Óvári Miklós rendkívül szórakoztató, és igényes írása a kankalinról

Maria Treben patikája

Dera-szurdok - régi emlékek és új utak

Régen jártam erre utoljára, el is felejtettem, milyen egyedülállóan gyönyörű magyarországi kis patakvölgy ez. Pedig jártam már idehaza néhány szurdokban, de EZ tényleg mindegyiket felülmúlja. Talán a Dera-patak széles sziklamedre, mely fehéren világít a sötét erdő alján, vagy az izgalmas mészkőformációk, melyekről látványos kis vízzuhatagok ömlenek alá? Mindezt madárcsicsergés kíséri, mohás fatörzsek, göcsörtös gyökerek, a meredek hegyoldalakon és a hegygerincen  számtalan tavaszi virág illatozik, és persze sok ide fűződő emlék tör elő lelkem mélyéből. Barangoltam itt már kettesben a kutyámmal, felfedeztem a család aprajával és nagyjával, diákokkal és vadidegenek sokaságával. 

Hétvégente ugyanis zsúfolásig telik kisgyrekes családokkal: a piciknek ez maga a kaland és vadregény. Felmászhatnak a sziklákra, átegyensúlyozhatnak a kövek között a patakon,  beletoccsanhatnak a vízbe, építhetnek kővárakat,  hidat, vízzel hajtott lapátkereket - már, ha ugye engedik nekik. 

Hétközben azonban alig jár erre valaki. Így most csupán elképzeltem virtuális unokáimat, amint nyakig vizesen, ámde boldogan mutatják, milyen ügyesen másznak át a kidőlt fák alkotta hidakon,  mint lakják be az erdőt, milyen bogarat találtak, hogy szagolják a virágokat, tapasztalják meg a világ egy számomra oly kedves arcát. 

Idehaza pedig rátaláltam egy régi bejegyzésemre, ami arról szólt, amikor kisebbik, épp kamaszodó lányommal jöttünk el ide. Meg is osztottam vele akkori írásomat. "Anya, még most is emlékszem arra a kirándulásra és az akkori  érzésre! Mindenki a normális úton ment, mi meg okosan a patakban. Az nagyon jó és felszabadító volt! " 

Akkor jött rá, hogy a természet feltölt és gyógyít. Boldogságot és erőt lehet belőle meríteni. Én is számtalanszor találtam rá újra és újra önmagamra az erdő egy épp nekem rendelt szegletén. 

Fénybetörés

 

Csurgó-kút, Ödön-forrás és ami közte van

Csurgó-kút látványos mészkő képződményei. 

Döbrönte falu széléről egy hangulatos erdőszéli pihenő mellől a zöld jelzésen indultunk útnak a Bittva patak felett átívelő gyalogoshídon keresztül. A patakon való átkelésre kínálkozik egy másik, sokkal nedvesebb lehetőség is: ugyanis az autóút híd nélkül vezet rajta keresztül. 

Mint az a képen is látszik, az Ödön-forrás felé vezető földút autóval és lovasszekérrel is járható, csak az első akadályt kell leküzdeni. 

Ödön-forrás

Bevallom, az Ödön-forrásig az a 2 kilométeres út nem túl izgalmas, de azért jólesett a szép, napsütéses márciusi napon a kiránduló családom aprajával és nagyjával beszélgetni, így észre sem vettük, ripsz-ropsz ott teremtünk. 

A forrás környéke nagyon megkapó, virágos, hangulatos kis tavacskával a kifolyónyílás alatt, kialakított tűzrakó hellyel, rönkházzal.

Ödön forrás legkorábbi említése 1381-ből Mánc kútja néven szerepel, és az egykori Mánchegykeresztúr nevezetű kis falu kútja volt. Mai nevét Vajda Ödön Pálról kapta, aki a Zirci Ciszterci Apátság apátja volt. 

El is határoztuk, hogy itt fogunk éjszakázni. No nem a rönkházban - melynek eredeti épületében még Fekete István is éjszakázott - , hanem a mellette lévő füves területen, sátorban.   Előtte azonban bejárjuk a környéket. 

Így tovább mentünk. Még kb. 2 km-t kellett haladni ezen a széles erdei úton, favágás zajával fűszerezve, fával megrakott utánfutós traktor dübörgött ki az erdőből, pöfögött az orrunk előtt.  

Aztán eljutottunk a kis tóig, s onnantól nagyon megváltozott az erdő és az én hangulatom is. 

Éger láperdő a Köves-patak mentén

A tavat a Köves-patak mentén duzzasztották fel, elhagyott ház, szép rét, és vadregényes erdő várt itt végre. 

Vörös acsalapu virága

Medvehagyma illat, nyugalom, napsütés és madárcsicser. Vágyhat-e ennél többre az egyszeri kiránduló? 

Nem, és mégis többet kap. Nevezetesen egy izgalmas láperdőt sok szálegyenes éger és körisfával, virágzó erdőaljával, és patakon átívelő mohás fatörzsekkel. 

A vízen vagy a kidőlt fatörzseken keltünk át, vagy térdig gázolva a vízbe, sárba süppedve, így az előbbit választottuk. 

Égerfák alulról - ilyet még nem fotóztam. 

Egy vízmosásban másztunk felfelé, az árok tetjén vaddisznókba botlottunk. Ha nem mozdulnak, észre se vettük volna őket a bokrok alatt.  Persze, ők ezt nem tudhatták, így méltatlankodva feltápászkodtak rejtekükből, és elkocogtak jöttünkre. 

 

A Bakony főként üledékes kőzetekből, dolomit, mészkő, márgából épül fel. A sekélyebb ár-apály területeken törmelékes kőzet, homokkő képződött. 

Ebben a völgyoldalban jól megfigyelhető a világossárga márga, homokkövek. 

Erdei madársóska - apró virágoskert egy kidőlt mohos fa tetején. 

Csurgó-kút

A Köves-patak mentén a zöld jelzésen érkezve a vízeséshez romantikus környezetben kialakított pihenőt találunk, esőbeállóval, padokkal, tűzrakó hellyel. Népszerű hely: majd az összes asztal foglalt volt. 

A vízesést azonban a patak mögött takarta egy szikla, ami leginkább úgy nézett ki, mint egy koponya, a két szemüreg jobbra néz, "haja" tovább nőtt, páfrányok formájában. 

Nem bírtam nyugodni, amíg ezt körbe nem járom! Míg a többiek pihengettek a padoknál, én felfedeztem a vízesést. 

A víz a hegy gyomrából egy szikla réseiből csordogál elő. Más képekkel összehasonlítva átlagosan alacsony vízhozammal. 

Kilátás a "koponya" tetejéről a vízesésre.

A Föld karsztos vidékein az édesvízi mészkövek gyakori képződménynek számítanak.  A Csurgó-kútnál a meszes kötőanyag kalcit, kvarc, dolomit és egyéb agyagásványok. A forrásnál taláható mészkövek anyagának összetétele eltérhet a vízesésnél kialakult képződmények anyagösszetételétől, melynek oka feltehetően az eltérő képződési hőmérséklet, illetve a növényi tevékenység. A forrásnál jellemzően egyenletes a hőmérséklet az év minden szakában, míg a vízesésnél a fő képződési időszak a nyári nedvesebb időszakokra tehető. 

A Csurgó-kút forrása által épített mésztufatömb és romantikus hangulatú szurdok. 

Tavaszi tőzike medvehagymával

A vízesés környékén persze medvehagyma- és virágdömping is fogadot. A szokásos tavaszi geofitonok közül kiemelném az itt nagy tömegben virágzó bókoló fogasírt. 

Ebéd után a zöld jelzésen mentünk vissza a korábbi kis tóhoz, majd a Köves-patak mentén folytattuk utunkat, medvehagyma és tőzike mezők között.

A tavaszi tőzikéknek különösen örültem, idén nem terveztem meglátogatni őket sem Csáfordjánosfán, sem a Huertlaki-tónál, sem máshol, így váratlan ajándékként könyveltem el a lehetőséget. 

Tavaszi tőzike és galambvirág ugyanazon fa tövében. 

 

Gombát sajna nem sokat találtam útközben, csupán néhány osztrák, vagy piros csészegombát, illetve  narancsos szélű szegett taplót. 

A patkon csak egy helyen kellett átkelni, de sokáig kerestük a megfelelő kidőlt fát, hogy mindezt száraz lábbal tehessük meg. A Polányi malomrom felé vettük az irányt. Egy öreg fűz társaságában találtunk rá.

 

Visszatérve a zöld kereszt jelzésre, újra a patak mellett kanyarogtunk. 

Itt a víz egy sziklafal mellett halad el. 

A sziklákkal szemközt pedig ilyen látvány tárult a szemünk elé. 

Izgalmas átkelő: egy fa épp keresztbe nőtt a patak felett. Nem tudom, emberkéz műve-e, vagy a véletlen hozta így, de mindkét oldalon stabilan a földbe süppedt a fa, és élt. Szép kényelmesen át lehetett sétálni a törzsén. 

Felkapaszkodtunk a fennsíkra, kiértünk az erdőből.  Szép, két vörös toronnyal rendelkező  házikó  állt még az utolsó fák alatt. Innentől megváltozott a táj képe. 

A látvány inkább hasonlított egy kastélykertre, mint bakonyi erdőre. Hatalmas vörösfenyők ácsorogtak csoportosan vagy magányosan a rétek között. 

Döbröntére az üdülőterület utcáján tértünk vissza, ahol a jó időnek köszönhetően rengetegen sétálgattak. 

Éjszakázás az Ödön-forrásnál

Ideje volt az éjszakai szálláshelyünk felé venni az irányt. Kiderült, a tesóm autója át tud kelni a vizen, ráadásul egy erdész azt mondta, ha ott akarunk éjszakázni, akkor behajthatunk az erdőbe, így nem kellett a cuccokkal megrakodva újra megtennünk azt a két kilométert. Urasan, autón érkeztünk. Hamar nekiláttunk a sátorállításnak, pálinkkával ünnepeltük megérkezésünket, tüzet raktunk, és jóféle paprikás krumplit készítettünk. 

Nagyon kellemes, szélcsendes idő volt, a tűz mellett nem is fáztunk. Sajna az egyik leányzó belázasodott, tesómék éjszaka hazaautóztak. Így nem hallhatták az őzek ugatását éjfélkor és a csendes eső kopogását hajnalban a sátor tetején. A reggeli madárkoncert elmaradt, helyette szemerkélő esőben kerestem gombát - sikertelenül. 

Reggeli után  a cuccunkkal a kezünkben lesétálnunk le a faluba az autónkhoz. 

Májvirág esőcseppel.