2014. augusztus 31., vasárnap

Gyadai tanösvény színesben és fekete-fehérben

Sok tanösvényen jártam Magyarországon az elmúlt pár évben, úgyhogy van összehasonlítási alapom. Ez a tanösvény viszi a pálmát!
  1. Az útvonal gyönyörű, változatos és izgalmas.
  2. Könnyen járható kisgyerekekkel, babakocsival, vagy idősebb nagymamákkal is. 
  3. Jól jelzett útvonal, könnyű tájékozódás jellemzi. Körút!
  4. Gyerekeknek is és felnőtteknek is sok meglepetéssel teli kihívást rejt.
  5. A tanösvény táblái színesek, érdekesek, főleg az általános iskolásoknak szól, szellemes ötletekkel színesítik a tanösvény tábláit. Az útvonalhoz tartozik egy munkafüzet is, illetve a feladatokat, információkat a telefonra telepített QR olvasóval is lehet olvasni, elrejtett információkat adott GPS koordinátán lehet megtalálni. Remek földrajz, biológia és tornaórákat lehetne itt tartani.
  6. Tipegőknek külön tanösvény készült, rájuk méretezett feladatokkal, akadályokkal, rajzokkal, ábrákkal, padokkal.
  7. A tanösvény munkatársai rendkívül segítőkészek.

A gyadai rét ezernyi vadvirága

A középkorban az erdők kiirtása után kaszálónak használták a réteket a környék parasztjai. Az ilyen kaszálóréteken speciális növényvilág alakult ki. A pázsitfüvek között különféle vadvirágok telepednek meg. Mi most nagyon sok katángot, mimózát, ledneket, őszi kikericset találtunk.
Kaszálórét

Patinás színkavalkád

Mocsaras fűzliget a Lósi-patak mentén

Itt várnak az igazi kalandok!  A dongautat nem szerette a kutyánk, minduntalan beakadt a lába a résekbe, murisan óvakodva lépkedett a rönkökön. A mocsáron több helyen a bevert rönkök tetején kell lépkedni,  illetve egy helyen igazi billenőhidat próbálhattunk ki.

Pihenő a megpróbáltatások után

 Függőhíd és gombákkal teli erdő

Én ennyi, és ilyen nagy méretű gombát még életemben nem láttam egyszerre  az erdőben.



A függőhíd igazi kihívás volt a kutyának, csak a lábam mellett, az én külön folyamatos biztatásomra kelt át rajta.

Mire visszaértünk, csaknem eltűnt a nap a fák mögött, a kis tó békés nyugalmat sugárzott.

(A képek IPhone 4S készülékkel készültek, mivel a fényképezőgépem SD kártyáját sikerült újfent otthon hagynom. )

Hol van a tanösvény? Katalinpuszta határából indul,

2014. augusztus 26., kedd

Gánti földtani tanösvény

"A gánti bauxit triász dolomitra települ, s változatos összetételű eocén rétegsor fedi." - olvasom már harmadszor a Gánti Földtani tanösvény bejárata előtti tájékoztató táblán. Mintha kínaiul lenne. Egy kukkot sem értek belőle. No talán majd a tanösvényen megvilágosodok.
Gánt a bauxit őshazája. Itt, a Bagoly-hegyen épült 1923-ban az első magyar bauxitbánya, az alumínium alapanyagához külszíni fejtéssel jutottak.  
A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtti parkolóból indul a   13 tájékoztató táblával ellátott turistaút, mely egy nem mindennapi marsbéli tájon vezet keresztül. 
A táblákból 4 olvasható is, ezekből okosodtam meg annyira, hogy a bevezető mondatot nagyjából felfogtam. Íme:
A kűlszini bauxitbányászat következtében a felszínre kerültek igen különös színű rétegek, alakzatok, mely a föld történelmébe engednek bepillantást.

Mi is bauxit?

Nedves, trópusi klímán létrejött kőzet, melyből a csapadékvíz a vas, az alumínium és a titán kivételével minden egyéb kőzetalkotó elemet kimosott. Nagy alumíniumtartalma miatt az alumíniumipar nyersanyagaként hasznosítják. A bauxitból először timföldet állítanak elő, s ebből kohászati úton készül az alumínium. Megjegyzem mindez általános iskolás tananyag, én emlékszem, hogy akkor tanultuk, sokáig magoltam, de sose volt számomra kézzelfogható. Ezen a kémiai képletek sem segítettek sokat. Talán ha ilyen tananyagaink lettek volna akkor: https://www.mozaweb.hu/Lecke-Kemia-Kemia_8-A_III_focsoporteleme_az_aluminium-100560, vagy ilyen videókat láthattunk volna akkor: https://www.youtube.com/watch?v=fa6KEwWY9HU .

De miből lesz a bauxit?

A bauxitképződés kiindulási anyagául szinte bármilyen kőzettípus alkalmas, egyik legalkalmasabb erre a bazalt (itt, Gánton dolomitra telepedett bazaltról van szó). Kedvező körülmények között, azaz évi 22-24 fokos középhőmérséklet esetén, 2000-4000 mm évi csapadék mellett, száraz és nedves évszakok váltakozása közepette kb. 42 millió év alatt alakul ki.

Gánton  úgy 250-220 millió évvel ezelőtt kialakult üledékes dolomit kőzeteket szép lassan befedte a bauxit.  Mindez azt jelenti, hogy ezen a területen trópusi éghajlat uralkodott hajdanán.
A kőtömbök felszíne arról tanúskodik, hogy milyen folyamatok mentek végbe a dolomit és a bauxit határán. A szürkés-fehér dolomitot befedte a sárgás-barnás, vörös-szürkés bauxit. 
A két kőzet (dolomit és bauxit) találkozási felületén először a vasból és kénből álló pirit alakul ki, kéregszerűen bevonva a dolomitot.

A karsztosodási folyamatok

A karsztosodás elsőrendű szerepet játszik a karsztbauxit kialakulásában. A telepek alakját a karsztos mélyedések formája szabta meg. A karsztos térszín tagoltsága akadályozta meg, hogy a későbbi (eocén kor) tengerömlés kezdetén a hullámverés pusztítsa a bauxitot. Ezek a fekete függőleges vetőfalak. 
A háttérben a szinte fekete szikla a karsztos kiemelkedés vetőfala

Megfigyelhetjük az oldalfalakról "lefolyó" bauxitos lejtőtörmeléket, mely alól itt-ott karbonátos tömbök bukkannak elő, az egykori trópusi karsztfelszínről árulkodó kisebb kúpszerű kiemelkedéseket (kőbörcöket) és a vetőfal jelenleg is tartó karsztosodási folyamatait jelző, furcsa alakú "harapásokat".

Tektonikai mozgások

A paleocén korban 67-54 millió évvel ezelőtt nagyméretű hegységképződés ment végbe a térségben. Kéregmozgások hatására a hegység kiemelkedett a környezete lesüllyedt.
A kőtömbök elmozdulását mutatják a falon a szinte függőleges vetőkarcok. A vetőkarcok iránya a kéregmozgások irányáról tanúskodik.
Ezután a területet tektonikai erők rögökre darabolták. A bauxit a lezökkent rögökben megmaradt a kiemeltebb köztes részekből pedig lepusztult.
Az üledékmozgás nyoma jól látszik a bauxitkonglomerátum rétegek alakján. Ha a lerakódott bauxitiszapra a megerősödő vízfolyás sok bauxitkavicsot és bauxithomokot hord, ennek súlya alatt a képlékeny iszap megcsúszik és magával vonszolja a durvaszemű bauxitot.

A kémiai reakciók következtében a bányafalakon kirajzolódik az egykori dús növényzet gyökérhálózata.

Eocén kori rétegek - gazdag puhatestű maradványok és széntelepek

A tengerelöntés itt Gánton nem a szokásos módon, a felszínen indult el, hanem alulról, a korábban kialakult karsztjáratokon, barlangüregeken keresztül történt.
Megtört egyensúly

Az édesvizi-sósvizi átalakulás színtere:  Fornai Formáció

Amint a tengerszint emelkedett, a víz egyre sósabbá vált, s csak amikor a vízszint már a mélyedéseket körbevevő karsztos gerincek legmagasabbikát is elérte, akkor borította el az egész területet a normális sótartalmú tenger.    
A karsztos mélyedéseket – alulról – először a megemelkedő karsztvíz töltötte fel, kisebb-nagyobb édesvizű tavak alakultak ki bennük.

A telepek fölött lagúnák, mocsarak jöttek létre, bennük lerakódott üledékekből képződött a bauxitot fedő rétegsor kb. -  56-34 millió évvel ezelőtt, az eocén korban. E folyamat történetét híven őrzi az utókor számára a bauxitot fedő rétegek ősmaradvány-együttese.
A különlegesen meleg periódus vége felé, a középső-eocénben a klíma lassan megváltozott, hűvösebb lett és kevesebb csapadék hullott. A változásokat a növénytakaró rosszul tűrte, a korábbi trópusi erdők pusztulni kezdtek, s egyre kevésbé voltak képesek megakadályozni a korábban képződött vastag bauxitos talajtakaró lepusztulását. Az eltemetett növényzetből kialakultak a kőszéntelepek.

Röviden összefoglalva elmondhatjuk tehát, hogy a gánti bauxit triász dolomitra települ, s változatos összetételű eocén rétegsor fedi. :)
Előtérben a dolomit tömb, bauxittal bevonva. A háttérben az eocén kori üledékes réteg, mely őskori puhatestűek maradványait, és kőszéntelepeket tartalmaz.
Manapság jól megfigyelhetjük az egymást követő, egyre fejlettebb növénytársulások harcát a sziklák meghódításáért, az életért.







Hol van a tanösvény?

 

Források:

Hasonló bejegyzések:
    Hasonló bejegyzések:

      Utazás a Marsra

      Kinyitom a szemem. Fekszem. A nap erősen tűz. Mindenhol csak vörös föld és kőtörmelék, és sziklafalak. 
      Hol vagyok?
      Lassan eszmélek.
      Az utazás sokáig tartott. Lebegtem a  térben, aztán egyszercsak éreztem, hogy valami befog, maga felé húz. Egyre gyorsabban száguldottam a Valami felé. Éreztem a testem, a gravitáció a padlóhoz nyomott. Nem tudtam irányítani, befolyásolni a történéseket,  egyenest belezuhantam a talajba...
      De micsoda talajba! 
      Megpróbálom megmozdítani a kezem. Ez könnyen ment! Felállok. Lépek egyet-kettőt, szinte repülök. A súlyom a nyolcada, mint különben. Simán átugrom az előttem álló két dombocskát. Hogy lehet?
      Körülöttem légüres tér. És mindenütt dombok, vájatok, kavicsok és minden vörös, vörös, vörös.
      Atyavilág! Lehetséges ez? Megvalósult, amit már annyian, olyan régóta terveztek? Tényleg a Marson vagyok? De hogy jutottam ide? Nem emlékszem semmire.
      Nézzünk csak körül! Elindultam. Mintha víz mosta volna a felszínt.
      Micsoda felfedezés! Ezzel bekerülök a világtörténelembe! És a világ itt nem csak a Földre vonatkozik majd! Víz a Marson!
      És igen! Zöldellő növények! Vajon klorofil alapon működnek?


      Hm. Különös. A víz kék. Lehetséges, hogy az égbolt tükröződik? Ha az kék, akkor azt jelenti, hogy hasonló sűrűségű a légkör, mint a Földön.
      Hm. Valóban. Nincs is rajtam űrruha.
      Lélegzem. Nem valószínű, hogy úgy beütöttem volna a fejem, hogy ezentúl szén-dioxiddal tudok csak életben maradni.
       Kis zöld emberkék. Akkor mégis a Mars?
        Vagy a sivatag?
       Ki ez a marcona halálfej?
       Felmászok a hegytetőre, alattam a földöntúli táj:

      Hol vagyok?

      (Aki tudja, írja a kommentbe!)

      Hasonló bejegyzések:

      2014. augusztus 19., kedd

      Remete-szurdok és a Remete-hegy

      Nagykovácsit és Hűvösvölgyet összekötő szurdokvölgy már kisgyerek korom óta kedvelt kiránduló helye volt a családnak. Ilyenkor, nyáridőn a szurdok mélye kellemesen sötét és hűvös. A tájékoztató tábla szerint "a terület felszíni és felszín alatti geomorfológiai gazdagsága egyedülálló".  Hm. Izgalmasan hangzik. A felszin alattival nem akartam találkozni, ijesztően hangzott, szerintem nagy foga van, kaparós keze és mérget fecskendez az emberre. De a felszín feletti geomorfokat pici szőrös, gombszemű kis gombolyagoknak képzeltem, kedves kis orrocskával, és szuszogó hanggal.
      A szurdokon végigvezető útról letérve a jelzésnél, a hegy teteje felé, a barlangokhoz vettem az irányt, hogy felülről szemlélhessem meg a szurdokvölgyet.

      Ősszel szinte pontosan ugyaninnen a táj:
      Az út meglehetősen meredek volt, de a látvány megérte! Mostmár csak a barlangot kéne megtalálni! Elértem a sziklás részt, barlang meg sehol. Csak nem temették be a geomorfok? Gyanítottam, hogy valahol ott lapul a lábam alatt, de a sziklák nagyon meredeknek tűntek. Mit volt mit tenni, csak nem lehet, hogy megint barlangok nélkül térek haza! (Egyszer már kerestem őket, de a másik oldalon) 16 barlangot rejt az erdő, egyet csak megtalálok közülük! Még jégkorszaki maradványt mohafajt is találhatok bennük. 
      Egy helyen aztán keskeny csapást vettem észre, arra indultam hát.
      A sziklák repedéseiben meglepően sok növény tudott megkapaszkodni. Valószínűleg ezek nem jégkorszaki maradványok, de azért bámulatra méltó, milyen kevés elég nekik az életben maradáshoz:



      Az ösvényen egyre lejjebb ereszkedve, a fák között már egészen más hangulatú világ fogadott.
       Aztán egyszercsak megláttam a barlangot! Jól takarták a fák és sziklák.
      A barlangokat karsztvíz formálta egykoron. A régészeti leletek tanúsága szerint lakott itt hófajd, barlangi oroszlán, barlangi medve, barlangi hiéna, valamint a neandervölgyi ősember is úgy 50-70 ezer évvel ezelőtt. Az egyik barlangban bukkantak egy V. István magyar király korabeli pénzhamisító műhely maradványaira teljes szerszámkészlettel, valamint vert és veretlen ezüstpénzekkel. Az 1700-as években pedig egy pálos rendi szerzetes, de remélem ez nem a csontleletekből derült ki.
      A barlangot mindenhol meredek sziklafal vette körül, de néhány helyen még fa is megkapaszkodott a résekben.

      Egy másik barlang és a hozzá vezető út kora tavasszal:

      Szívesen kalandoztam volna még a sziklák között, de a környéken 41 védett növényfaj él, köztünk nem egy jégkorszaki maradvány, ezért a terület fokozott védelmet élvez, a kijelölt utakról letérni nem szabad.
      Kicsi geomorfokkal nem találkoztam, nekem a látott sziklavonulatok, kőzetek sem mondtak semmit a domborzat változásairól, ellenben jól elfáradtam a két órás hegymenetben.