Koppányok panorámája és a Farkas-völgyi-patak

Nagyirtáspuszta a Börzsöny közepe. Innen több, hosszabb-rövidebb túraútvonal indul egyenest a Börzsöny szívébe. A kimeríthetetlen lehetőségek tárháza. Ezért kiváló választás a csúcson épített wellness hotel, mint kiindulási pont - gondoltam én, amikor megkaptuk az ajándékutalványt. Csodálkozva tapasztaltam azonban, hogy a hotel vendégei inkább szavaztak a szaunázásra, mint az esőben túrázásra. Gyanítom, hogy akiktől a beutalót kaptuk, ők is inkább a wellnesst választották volna. 

Mindezek következtében egyedül kirándultunk az egész Börzsönyben! Legalábbis azon a körtúrán, amit bejártunk, senkivel sem találkoztunk. 

A túrát már ősszel kigondoltam, amikor Nagybörzsönyből indulva tettünk egy karikát a Koppány hegyek felé. 

Most persze a hotelből indultunk a kék kereszt jelzésen Nagy-Koppány, Kis-Koppány, Gömbölyű-kő felé.  Illetve azon indultunk volna, ha nem takarja el előlünk a vadregényes ösvényt a széles, kitaposott, teherautó járta erdészeti út. Ezen dagonyáztunk, mert nem vettük észre, mikor kellett volna lekanyarodni róla. Mentségünkre szóljon, hogy fejünkre húztuk a kapucnit, a szemüvegemet vízcseppek tarkították, és főleg lefelé néztünk, keresve azt a pontot, ahol nem süppedünk nyakig a sárba. Közben persze morogtunk, amiért ennyi fát kivágnak, és ennyi teherautó járta úton kell mennünk. 

Aztán persze visszataláltunk a jelzésre, amin sokkal kellemesebben lehetett haladni, szép, nedvességtől csöpögő, zöldülő fák alatt. Közben az eső is szemerkélőre váltott, a kapucni is lekerült a fejünkről. Mire elértük a Nagy-Koppány széles lejtőjét már egyáltalán nem esett, még a kabát is lekívánkozott rólunk. Csodáltuk a hegyoldalon virító számtalan tarka virágot: pimpók apró sárga virágai, kankalinok, kutyatejek, héricsek, kökörcsin és írisz virított mindenfelé. 

Nagy Koppány panormája

Megannyi tavaszi virág ázott a lejtőkön. 

Az erdő alját főleg keltikék borították. Nyiladozóban volt a bogláros szellőrózsa és a kankalin is. 

Vadvirágos kiskert.

A Kis-Koppány félkör panorámáját most katicák nélkül, zavartalanul élvezhettük. 

Szép formájú fa a Kis-Koppány lejtőjén

Kis-Koppány panorámája a Börzsöny közepe felé

Kis-Koppány panorámája a Duna felé.

Ez a zúzmós fiatal erdőrészlet már ősszel is tetszett. 

Átbandukoltunk a Gömbölyű-kőhöz. Itt is bámultuk kicsit a tájat. 

Gömbölyű-kő panorámája

Egy kis ösvényen leereszkedtünk a völgybe a Bizmet felé.

Lefelé a völgybe

Hamarosan elértük a  Farkas-völgyi-patakot. A  vadregényes folyam mellett haladtunk felfelé. 

Átkelés a patakon

Úton a Farkas-völgyi-patak mellett. 

Ahol a patak véget ért, felkapaszkodtunk a Tolmács-hegyre, ahol elértük a tavaszi hóhatárt. A feltámadó szél eső helyett most havat fújt a képünkbe. Mindezek ellenére rendíthetelenül kapaszkodtunk felfelé a háromszög jelzésen, és megcsodáltuk a panorámát a hóesésben. 

A kis kitérő után a sárga jelzésen  már csak lefelé haladtunk és hamarosan visszatértünk  kiindulási pontunkhoz. 

Tolmács-hegy panorámája. Itt már havazott. 

Nagyon látványos, változatos út volt, sok panorámával, vadregényes patakvölggyel, vágtázó szarvasokkal és muflonokkal. A szállóban pedig várt a forró szauna, finom vacsora és a jól megérdemelt alvás. 

Talán ez a második legszebb út a Börzsönyben. Az első nálam még mindig a Holló-kő - Csarna-völgye.