Láthatalan tavasz?

A magasabb részeken még alig pattannnak a rügyek, a hegycsúcsokról barnás fekete hegyoldalak látványán siklik végig a szem. Netán még fagyos szél süvít a szorosra húzott kabát alá, akkor az ember végképp azt hiszi, messze még a tavasz! Pedig ezer apró jel mutatja, hogy a télnek végleg vége, kis megtorpanás lehet, de megállíthatalnaul jön és közeledik. 

A különböző bomlási szinten lévő falevél részek foltjai érdekes struktúrát képeznek egy tócsa közepén. 

Ősszel, a  levelek lehullásával megkezdődik azok lebomlása, mely folyamat a  tavaszi felmelegédessel felgyorsul. Az avar elbontásában többnyire gombák, baktériumok, ugróvillások, giliszták, egyéb rovarok és állatkák vesznek részt. Persze a szél, eső és a hő hatása sem elhanyagolható az aprózódásban. 

Az avar jótékony hatását talán nem kell ecsetelnem: védi a talajt a kiszáradástól, képes nagy mennyiségű vizet tartalékolni, továbbá a nagy vízkapacitású és vízáteresztő képességű avartakaró növeli az alatta levő talajszint vízáteresztő képességét, mert megvédi a talaj felszínét az eliszapolódástól s lelassítja a víznek a talajba jutását.

Ezen kívül lebomlása után humusz képződik belőle, növeli a talaj tápanyagtartalmát. 

Az élettelenek tűnő lombtakaró nagyon is lakott!  álljon itt egy részlet a Természetbúvár 2018/4. számából 

"A legalsó rétegben cellulózbontó és rothasztó baktériumok, valamint az ugyancsak a sejtmag nélküli lényekhez (prokariótákhoz) tartozó sugárgombák tömege él. 

A nyirkos, már kialakult erdei talajjal lassan összekeveredő, humuszban gazdag anyagot penészek és magasabb rendű mikorrhizás gombák micéliumtömegei (gombafonalai) szövik át meg át. 

Néhány fonálféreg- és földigilisztafaj ugyancsak ebben a rétegben él, együtt a korhadékfogyasztó ikerszelvényesekkel és a ragadozó százlábúakkal. 

A gombafonalakkal apró bogarak: penészbogarak, gombabogarak, valamint holyvák táplálkoznak.

Csigák is részt vesznek a lebontásban, például a ritka, védett hordócsigával itt találkozhatunk. A legfelső rétegben gazdag csigafauna él. A középső, szintén nyirkos avarrétegben is jócskán élnek mikroorganizmusok, közreműködésükkel a szerves anyagok lebomlása itt kezdődik meg.  Közéjük tartoznak a gazdag csigafauna képviselői, amilyen a védett háromfogú csiga, a dibotrichon csiga vagy a nagyfogú csiga. Rájuk vadásznak a házas csigák fogyasztására specializálódott cirpelőfutók. A házatlan csigafajokkal a futóbogarak táplálkoznak. 

Az avarban élő kétéltűek (béka, szalamandra) is szívesen fogyasztanak rovarokat, férgeket és csigákat.

Az avarban fészkel a császármadár, hevenyészett fészkét ide rejti a kecskefejő és az erdei szalonka. 

Jellemző avarlakó emlős az erdei pocok és az erdei egér, de itt telel át a keleti sün is.  "

További forrás: Talajbiológia

 

Egyértelműen tavasz: cseresznyevirág szirom az elszáradt levelek között. 

Éppen petéket  rakó béka

A petecsomó egy kis tóban.

vastag avartakarót fújt a szél ezekre a keltikékre. 

A tölgy nehezen engedi el leveleit. 

Virágzó cseresznyefákkal van tele az erdő. 

Virágzó fa foltok a hegyoldalon.