Irány a Cserhát legmagasabb pontja!

A hosszúhétvége utolsó napjára egy régi tervemet terveztük valóra váltani: kinézni a gyönyörűen felújított Sasbérci kilátóból. Így Buják, Honvéd Üdülő parkolójánál letettük az autókat és elmerültünk az őszi erdő, illetve rég nem látott túratársaim rejtelmeiben.  

 

A parkolótól többnyire a meglehetősen megkopott zöld levél jelzést követtük. Rövid séta után megérkeztünk az Egidus-forráshoz, ahol egyesek geoládákra vadásztak, mások gomba és egyéb érdekességek fotózásában merültek el. 

Az utat a patakvölgyben folytattuk, mohás sziklákon lépdelve, kidőlt fák alatt átbújva. 

Itt találkoztunk a foltos szalamandrák cserháti képviselőjével, melyet körbevettünk és minden oldalról fotóztuk. Az állat jól viselte, hogy többen körbevesszük, ám mire a második turnus is lefotózhatta volna, egy rezzenő gally elijesztette és méltatlankodó, lassú léptekkel bevonult egy szikla alá.  

Mégy egy darabig folytattuk utunkat a vadregényes völgyben, ám hamarosan mégis kimásztunk oldalt, a meredélyen és a jelzett úton kapaszkodtunk egyre feljebb és feljebb, míg el nem értük a Sasbérc 469 méteres csúcsát.

Mielőtt azonban elértük volna, megpihentünk a keresztnél, megszámlálhatatlan mennyiségű katica társaságában és panorámát bámultunk, valamint  megebédeltük a hazait. 

Szemközt velünk Szandavár

Innen már csak pár lépés választott el minket a kilátótól, mely igencsak látványos épület. 

A kilátót a 20. század elején Pappenheim Szigfrid Gróf építette feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek. A Franz Zell, müncheni építész által tervezett épület földszintjén eredetileg a gróf erdésze lakott családjával, az emeleti rész vadász szállásként működött. - tudtuk meg a tájékoztató tábláról. 

Meglepve tapasztaltuk, hogy a hosszúhétvége ellenére vasárnap már zárva a kilátó, ebben az évben utoljára előző nap nyitott ki. 

Hm. 

A kilátó egyik falát teljesen benőtte a borostyán, hatalmas, kéttörzsű, nagylombú  faként öleli körbe a tornyot. 

A torony zárva lévén, a panorámafotó elmaradt, így megszaporáztuk lépteinket, hogy még elérjük a nap utolsó sugarait a bujáki vár romjainál. Visszafelé már egy újonnan festett zöld levél ösvényen haladtunk, meglepően jó tempóban. 

Végül nem sötétedett ránk, hamarosan újra csúcson álltunk, és néztük az arany színekben pompázó erdőt. 

Szemközt a Sasbéri kilátó.