Novemberi kékesszürke

Muflon-ösvény és egyéb utak a Visegrádi-hegységben

 

A Pilisszentlászló/Svábvár parkolóból Visegrád felé vezető utat ősszel is és télen  is bejártam (nyáron) . Bár az utóbbi esetben a kilátást ködbe burkolózott, de a keskeny, hóval borított ösvényeken járni  nagy élmény volt. Már akkor elhatároztam, hogy tavasszal is megnézem a fantasztikus hangulatú erdők és panorámák miatt. 
Kilátás Borjúfőről tavasszal.

Svábvár és a Pap-réti turistaház közötti aszfaltutat igyekeztünk inkább a zöld jelzésen bejárni, de minduntalan vissza-visszatértünk az aszfaltra. A réttől azonban már a kék jelzésen haladtunk, a Hajlékos-bérc  keskeny, hegyoldalba vájt ösvényein, zöldülő fák között. 

Az erdő alját keltikék lila, kék és fehér virágai borították, illatuk kergetőzött a széllel. 

Kankalinok mindenfelé

Pirosló hunyorok. Sok már elvirágzóban, lassan bezöldülnek, és a porzók is eltűnnek. 

Madas László emlékhelyen leültünk kicsit tájat csodálni, a reggelit a völgyből felhallatszódó madárcsicsergés mellett fogyasztottuk. 

A keltikék látványával nem lehet betelni! 

Borjúfőnél a Wass Albert emlékmű alatti kaldera maradványokon csücsültünk. Még sok helyen nem lombosodott be az erdő, foltokban zöldül.

A völgybe leereszkedve igazi zöld erdőben jártunk. 

Keskeny vadászösvényen haladtunk. 

Zöld erdőtemplom borult fölénk. 

Erdőanyai-rét hatalmas ős tölgyfái még nem bontogatják szirmaikat. Csodás neve van a helynek!

Muflon ház - takaros kis kunyhó, rendezett környezett, padok, és WC fogadott az erdő mélyén. 

Úton a Muflon-ösvény felé. A változatosság kedvéért keltikék. Itt inkább a fehér színű dominált. A sötét, göcsörtös törzsű tölgyek között úgy világítottak, mint a templomok színes ólomüveg ablakain betűző fény.

Muflon-ösvény mohás sziklagörgetegei.

Alattunk az Apátkúti-völgy. 

Meglepően hamar megjártuk a betervezett útvonalat, ezért tettünk egy kis kitérőt az Urak-asztala felé, ahol elfogyasztottuk kései ebédünket és megnéztük az egykori légvédelmi bázis elhagyott épületeit. Így összesen 24 km-t tettünk meg, ami nagyon meglepett, mert még 4 óra előtt visszaértünk az autóhoz.  Sajnáltam itthagyni a hegyet, bár lábaim érezték a megtett kilométereket.