 |
| A Nap hét ágra süt, a fákról hangos csepegéssel olvad a hó. Ezüstöses csillog ez erdő. |
 |
| Ahogy egyre feljebb jutok, a levegő is hűvösebb lesz, a hó erősen kapaszkodik a faágakba. |
 |
| A Prédikálószékre valóságos hóalagút vezet fel. |
 |
| Itt csaknem négykézlábra ereszkedve jutottam át. |
 |
| Hótapaszos fák |
 |
| A Prédikálószék panorámája igazán szemet gyönyörködtető, bár az igazi havas tájat sajna megint lekéstem. Kárpótolt a valószerűtlenül kék Duna látványa |
 |
| Az erdő alján még megmaradt a hó. |
 |
| Kilátás Visegrád felé |
 |
| A Vadálló-kövek felé egész sokan voltak, ezért inkább másfelé vettem az irányt. A kaldera másik gerincén emelkedő sziklákhoz nem vezet ösvény. Így emlékezetből próbáltam belőni az irányt. Érintetlen, bokáig érő hóban haladtam. Legnagyobb meglepetésemre nyílegyenesen odataláltam. |
 |
| Az első szikla. Az út meglehetősen meredek és csúszós, nem is ereszkedtem ennél lejjebb. |
 |
| Kilátás a Vadálló-kövek felé |
 |
| Visszafelé már egész sötét lett az erdő, csak néhány ponton sütött be a késő délutáni nap sugara. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése