Már a vasárnapi túrám után tudtam, hogy vissza kell mennem Pilis-tetőre, használható fényképezőgéppel a kezemben, és meg kell örökítenem azt a számtalan virágot, melyet út közben láttam. Így aztán kedd délután újra nyakamba vettem a hegyet. Most a változatosság miatt egy másik, igencsak meredek utat választottam. Egy darabig a Sziklaszínház és a Makovetcz templom felé haladtam, itt azonban egy kis ösvényen indultam felfelé. A térképem tanúsága szerint ez az ösvény pár száz méteres eltéréssel egy másik ösvénybe fog csatlakozni, így abban reménykedtem, hogy járható lesz az erdő. Így is lett, vadcsapásokon haladva csatlakoztam rá újra a felfelé vezető ösvényre, mely igencsak meredeken vezetett rá a jelzett turistaútra. Itt már a megszokott szerpentinen kanyarogtam tovább, egyre több virággal és remek panorámával övezve.
Az erdőben mindenfelé a baracklevelű harangvirág hajladozott hosszú szárain. Ahogy feljebb haladtam, az árnyékosabb, erdős részeken sárga gyűszűvirág virított. A tető alatti réten tarka nőszirom és
pázsitos nőszirom bújt meg a fű között.
gyönyörű mélybordó színű rózsákat találtam.
Az erdőből kiérve a napfényes réteken a hegyoldalban számtalan színes virág tarkállott:
veronika, nőszőfű, toronyszál,
gyűszűvirág, peremizs, szádorgó (többnyire a kakukkfüvek mellett), repcsény, sárga keresztes, boglárka
magyar szegfű, pacsirtafű, here, pirosló gólyaorr, zsoltina, kakukkfű, parlagi rózsa, macskagyökér virított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése