A magányos fa

Harmatos hajnali séta

Cseresznyevirágzás lovakkal

A nap kellemesen simogatja a testemet, a szemem mohón issza be a fák üde zöldjét és az ég mély kékjét. Érzem, hogy átjár az öröm és a boldogság a fejem búbjától a lábujjam hegyéig. Lágy szellő ölel körbe, magával hozva a tavasz ezer illatát. A cseresznyefák fehér virágai közül már kikandikálnak az új levélkék. Hallgatom a bogarak zümmögését, bámulom a békésen legelésző lovakat, minden csupa idill és romantika. 

Nem tudom ez a kíváncsi paripa hasonlókat gondolt-e mint én, de az biztos, hogy jól megnézett magának!

 

Ördög-orom - zöld oázis a házak között

Házakkal teletűzdelt hegyoldalak veszik körbe ezt a 317 m magas kis zöld oázist Buda XI. kerültében.  Csillebércről kényelmes sétával fél óra alatt elérhető a zöld háromszög jelzésen, mely egy tanösvényen vezet végig, egészen az Edvi Illés utcáig. 

 Az ösvényen több helyen is remek kilátópontok nyílnak a világ legalább 3 égtája felé.
ÉK-i irányban a  Széchenyi-hegytől a Farkasvölgy választja el. Az alábbi képen halványan látszódik a csúcson a TV adótorony.

DK felé  a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral.

Déli irányban pedig egyenest a gazdagréti lakótelep toronyházaira látunk rá.

1982-ben  geológiai értékeinek köszönhetően védetté nyilvánították a területet. Az Ördög-orom  sziklaképződményt ma nagyrészt takarja az erdő, messziről alig észrevehető.

Egykoron köszörűköveket bányásztak szikláiból.

A tűzköves dolomit felszíni  sziklakibúvásait végig megfigyelhetjük a gerincen vezető út mentén.  A dolomit repedéseiben pedig gazdag ásványvilággal találkozhatunk.

 Ösvényein a csupasz sziklakibúvásokban nemcsak a panorámában gyönyörködhetünk,

hanem számos ritka növényfajjal is találkozhatunk. Ilyen például a fekete kökörcsin, a budai imola, a gyönyörű rózsaszín virágú törpemandula. Ezekkel én nem találkoztam, így április közepén ezek a virágok nyíltak.

Állítólag május-júniusban a legszínpompásabb. Ilyenkor nyílik a vörösbarna nőszőfű, vagy a bizarr nevű és kinézetű  madárfészek békakonty.

Megtalálható itt a fürtös homokliliom, és a pézsmahagyma is, de sisakvirágot is láthatunk tömegesen.
A domboldalt tölgyek és fiatal kőriserdő borítja. 

Az öreg tölgy

Áprilisban a kőrisek nyitják virágaikat, illatuk végiglengi az erdőt, szentjánosbogarak ezreit vonzva oda.

Szürreális valóság

Sivatag Magyarországon?

A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A szél által mozgatott homoküledék Ény-Dk-i irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg. 

A szinte érintetlen állapotban levő homokbuckák nagy részét ma nyílt homoki gyepek fedik. 

Európában csak itt találkozhatunk még két mozgó homokbuckával.

Mindezt a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpháza mellett találhatjuk meg.

A terület egy részének látogatása engedélyhez kötött, csak vezetővel lehetséges!

Tavaszi erdő-templom

Vasárnap végre olyan volt az idő, hogy a legszomorúbb ember is táncra perdül, ha végigsétál egy virágos erdőben! 

A nap ragyogóan sütött, átvilágított a nyiladozó rügyeken, ezüstösen csillogtatta a fák finom ágait, a friss zöld levelek, a sárgában, lilában, kékben, fehérben pompázó virágszirmokon átsütő fény, mintha csak egy templom ólomüveg ablakai lennének. 

 

Csillogó vizű patak csörgedezett a fák göcsörtös gyökerei között. A tisztásokon és a víz partján gyermekek kacarásztak, nagyobbacska fiúk számháborúztak. 

A szurdok számtalan barlangjában még meglátszott a leheletünk, sőt a Hétlyuk-zsomboly alján még havat is láttunk.

Feljebb, a sziklatetőkön fiatalok függőágyat feszíttettek ki a fák közé, onnan szemlélték a látóhatárt.

A hegytetőről, a  kopasz fák között még látni az erdő alját, a délutáni nap hosszú árnyékokat vet a földre. Ettől aztán valahogy olyan, mintha ceruzával rajzolták volna a tájat. 

Napfelkelte a lejtőn

Kökörcsinek

Aki esetleg rosszallóan nézte a fekete-fehér virág bejegyzésemet, íme, most egy csokorra való színes leánykökörcsin.

Virágok fekete-fehérben?

Elképesztő, eretnek gondolat volt számomra! Megfosztani a színeiktől pont azokat a növényeket, melyek esetében a szín oly annyira meghatározó, fontos elem? Hiszen legtöbbször azért gyönyörködünk annyira a virágokban, mert színükkel felhívják magukra a figyelmet a száraz avar, fű között, vagy a sötét erdő mélyén. De láttam néhány fekete-fehér virág fotót, sőt még nőnapra is rendszeresen kapok egy ismerősömtől, akinek egyébként remek fekete-fehér fotói vannak (lunalaci.blogspot.hu). Addig-addig foglalkoztatott a gondolat, míg végül idén már direkt úgy néztem a kökörcsineket, hogy vajon hogy mutatna, ha elhagynám a színeket?

A fenti kép esetében a világos-sötét kontrasztra hajtottam. Arra gondoltam, hogy a fekete erdő előtt jól mutat majd a kökörcsin, főleg, ha a kék színét ki tudom világosítani PS-ben egy szűrővel. Végül ez lett belőle, de persze mobilon nem mutat, nagyban pedig jobban tetszik, mint a színes változat.

Nagyon tetszik a virág formája. Ezért úgy próbáltam fotózni, hogy a háttér a lehető legsötétebb legyen, így könnyen ki tudtam emelni a virág formáját. A felső képen hérics látható, az alsón leánykökörcsin.

A kökörcsineken nagyon jól mutatnak a szirmaikat fedő kis szőrpihék. A tapintása olyan, mint egy kisbaba selymes haja. Szerettem volna ezt is érzékeltetni a képen.

A kökörcsin bájos eleganciáját, kecsességét, lágyságát is szerettem volna megmutatni. Olyanok, mint hajladozó balett táncosok. Talán itt sikerült a legjobban.

Aki ezek után inkább színesben nézegetné a kökörcsineket, menjen a szabadba, vagy nézze meg itt az idei sorozatot>>

Ködválasztó

Reggeli sétámat a Normafa felé vettem, gondoltam itt az ideje megszemlélni, hogy állnak a kökörcsinek. Eső ide, eső oda, talán találok néhány fotózható példányt. Terveim szerint lehasalok majd a földre. Viszont nem szerettem volna nyakig sáros lenni, ezért vittem magammal egy alkalmatosnak vélt szerkezetet, amire majd ráfekhetek. Ez történetesen egy autóba való szélvédő takaró fólia, amit még pár éve találtam az erdőben. Nagyon célszerű találmány, ugyanis az egyik oldala arany, a másik ezüst, kiváló derítőlap is, továbbá remekül lehet rajta ücsörögni, feküdni a földön, hiszen véd a hidegtől, könnyen tisztítható, könnyű, valamint szépen összehajtogatva egész jól befér a hátizsákba, szinte észre sem lehet venni. Szóval nagyon praktikus.
Egyetlen hátránya van, amire most rögtön rá is jöttem: csúszik.
tapasztalatom szerint a Normafa meredek lejtőin ez nem egy előnyös tulajdonság.
Alig hasaltam le egy virág előtt, és kezdtem volna élesíteni a gépet, nem is olyan szép lassan megindultam lefelé a lejtőn. Próbáltam hasizomból a talajhoz tapadni, de erre kevés esélyem volt. Továbbá arra is kellett vigyázni, hogy ne nyomjam agyon a kis virágokat. Így aztán virágfotózási tervem nem feladva, hasaltam a csurom sárban. 

Lassanként azt vettem észre, hogy oszlik a köd, vagy az esőfelhő - ahogy tetszik. A hegyoldalban álló fa egyik oldalát még félig felhő/köd takarta, a másik oldalon pedig már kéklett az ég.