Balatoni jeges

A múlt hét fagyos és szeles időjárása következményeként a közösségi portálokon izgalmas fotók jelentek meg a balatoni jégcsapokról. Ezen felbuzdulva indultunk felfedezni idén is a balatoni jégvilágot.

Szombatra már összefüggő jég borította a déli part menti vizeket, néhányan óvatosan sétálgattak is rajta. A jeget néhány centi vastagon hó borította, nem nagyon lehetett volna észrevenni, ha a hó alatt luk, mélyedés, vagy rianás rejtőzik. Én leginkább fára, padokra tapadt jégoszlopok látványára vágytam, de ilyen, úgy tűnik nem terem minden bokorban. 

Végül találtunk néhányat, mindet fényképezőgépeket kattintgató fotósok vettek körül, és mint valami ősi totemoszlopot, körültáncolták, alázatosan térdre ereszkedve hódoltak szépsége előtt, és tették digitális tarsolyukba a természet csodáját. Ahogy előre-hátra lépkedtek a fa körül, volt akinek  hirtelen eltűnt a lába egy hó alatti meglepetés lékben. Döbbent arcáról leolvasható volt, hogy nem ilyen áldozatot szeretett volna bemutatni a fa szelleme előtt. Vigyorgó képünket látva kifejtette, hogy szerinte nem vicces a helyzet, de hiába próbáltunk sajnálkozó komolyságot erőltetni, arcunkra!

 A legkülönfélébb jeges képződményeket találtam. Az apró gömböktől, a kecses jégcsapokon át a robosztus oszlopokig, lapos jégfalakig mindenféle képződmény megtalálható volt.

 Ember magasságú jégcsapok között sétálva igyekeztem a részleteket is meglátni:

 A part menti tárgyakra kicsapó hullámok fagyott nyomait is megtaláltuk, bár már nem voltak olyan látványos állapotban, mint amilyen pár nappal ezelőtt lehettek.