Nyakig (térdig) a medvehagymában

Gerecse békésen lankás dombjai között sétálva erőteljes hagymaszag lengi be a környéket. Az erdő alja üde zöldbe borul, majd április vége felé szinte teljesen fehérré változik. Medvehagyma telepek lepik el az erdő alját. 

No meg számtalan látogató, aki a milliószámra növő növény leveleit gyűjti. Én persze hajnalban érkeztem, azt hittem egy lélek sem lesz még arra, de a Pusztamarót felé vezető földúton ismételten akkora volt  az autós forgalom, mint a Nagykörúton karácsonykor. 

A hajnali harmat ott csillogott a medvehagyma virágokon. 

Az erdőben azonban madárcsicsergés és puha léptű őzek fogadtak. Dézi kutyám szerencsére szófogadóan leült a lábam mellé és nem mozdult, amíg erre engedélyt nem adtam, így az őzek békésen tovavonultak. Lehet, hogy a medvehagyma illat felülírta az őzszagot, mert mire elértük az őzek hűlt nyomát, izgatottan szaglászott körbe. 

Az erdő szélét melegen sütötte a nap, a fák között azonban még sötétség honolt. 

Így első körben az út mentén sétáltam, rágcsáltam a medvehagyma virágját, ami szintén ehető, bár ezt csak elvétve említik az internetes források. 

A levelét inkább még virágzás előtt kell szedni, minél idősebb a növény, annál erőteljesebb az íze.

Idén szedtem magam is, de kis unokahúgom meglepetésszerűen  két zsákkal gyűjtött nekem.

Így aztán készült belőle leves, medvehagymás pogácsa és medvehagymás pizza is, de lefagyasztva került a hűtőbe, valamint összevagdalva oliva olajjal leöntve egy üvegbe tárolom, ahonnan egy-egy kanállal szinte bármilyen ételbe belekeverem, amibe amúgy hagymát is teszek.  

Nem mondom, hogy megunhatatlan, de  nagyon hasznos! Mint számtalan forrás írja, kedvezően hat a gyomorra és a bélrendszerre, vértisztító hatású, továbbá számtalan egyéb jó hatása van. Magas a C vitamin tartalma, továbbá A, B1, B2 vitaminokat, magnéziumot és cinket is tartalmaz. Újra felfedezett csodaszer!