Anyák napjára: naplemente árvalányhajjal

Anyák napjára - legnagyobb meglepetésemre - gyerekeim nem egy csokor virággal köszöntöttek, hanem egy kis papírral, mely szerint vehetek magamnak egy "makróobjektiv bigyót". Ráadásul pénzt is mellékeltek az engedélyhez.

Hiába bizonygattam, hogy az anyák napja virág típusú ünnep, nem jár nagy ajándék, de szerintük így mindig anyák napja lesz, mert olyan virágot fotózok magamnak, amilyet csak akarok, és akkor, amikor csak akarom. Ezen felbuzdulva gyorsan megrendeltem a közgyűrű sort, mely néhány nap alatt megérkezett, majd lányommal karöltve felmentünk a Kopárokhoz naplementét nézni, és tesztelni az új eszköz adta lehetőségeket.

Lányom türelmesen végigvárta, míg kísérletezek, és sikerül néhány használható képet készítenem, ami nem kis önuralmat igényelt a részéről.

A nap koronájaként ültünk a sziklák tetején, beszélgettünk, hallgattuk a körülöttünk lévő hangokat: tücskök ciripelését, bagoly huhogását, galamb búgását, madarak csivitelését, élveztük a minket körülvevő békességet és szeretetet.