2016. augusztus 15., hétfő

Csobánc vára

A Káli-medence számtalan vulkáni kúpjai egyikén pillantottuk meg a várromot. Miről híres? Mivel fogyóban volt a netünk, nem volt mit tenni, személyesen kell megnéznünk, mit is ír róla a tájékoztató tábla hegy tetején.
A Gyulakeszi templom mellől indul a jelzés, beállítunk hát mi is a hegyre kapaszkodó turisták sorába, és a szépen karbantartott szőlősorok között megcéloztuk a csúcsot. Ha akartuk sem tudtuk volna eltéveszteni a várat, minden kisebb kanyarban tájékoztató tábla mutatta félreérthetetlenül az irányt, függetlenül attól, hogy volt-e ott útelágazás, vagy nem. Ezt itt bizony nem bízták a véletlenre! Hamarosan belelazultunk az irányításba, tüdőnk erősödő sípolása jelezte az út egyre meredekebbre fordulását, de a fáradtságot ellensúlyozta az egyre pompázatosabb panoráma. 
A vár, illetve ami megmaradt belőle, előtte a tábla.
A várat a XIII. században kezdték építeni, majd Kinizsi Pál megerősíttette. A török kiűzése után itt katonáskodott Béri Balogh Ádám, mint a várőrség tisztje, a (későbbi) Rákóczi-szabadságharc legendás hírű brigadérosa. 
Majd a bécsi Udvari Haditanács a várat lerombolásra ítélte, de ennek végrehajtását megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása. 
1707-ben a labancok 1000 fős serege sikertelen ostromot intézett a vár ellen. A várban Szász Márton kuruc hadnagy mintegy 30 gyalogos katonával, 30 nemessel és családjával megvédte a várat. 
1709-ben azonban a vár mégis császári kézre került, és rövidesen bekövetkezett robbantásokkal történő lerombolása. 
A Káli medence talán legszebb körpanorámája tárul innen a szemünk elé. Sajnos mire felértünk beborult és bepárásodott a levegő, a látképek jobban mutatnak fekete-fehérben. Remélem egyszer visszajövök még, színes fotót készíteni a tájról!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése